Napjainkban a világ szinte minden részén születésszabályozás alatt a tudatos családtervezést, a születések korlátozásának megfelelő módszerekkel való elérését értik.
A szülés utáni időszakban természetes élettani jelenség, hogy a nő nem él nemi életet, legalábbis a hüvelyi aktust kerüli az orvosok által kötelezően előírt 6-7 hetes időtartam alatt. Ez a nő védelmét szolgálja, átlagosan ennyi időre van szükség ahhoz, hogy a női nemi szervek eredeti állapotukba visszarendeződjenek és a sebek begyógyuljanak.
A szülés után a legegészségesebb nő is szembenézhet a depresszió problémájával, amely lehet egészen enyhe (az amerikaiak ezt hívják „baby blues”-nak), de lehet súlyosabb is.
A második szakasz a „nyomásról, vagy kitolásról” szól: ha egyszer az anya méhnyaka teljesen kitágult (ezt a szülészorvos, vagy a szülésznő ellenőrzi rendszeresen), kezdődhet a második szakasz „munkája”: a baba világrahozatala.
Az
elsődleges élettani jelenség a peteérési
folyamat regressziója, amely együtt jár a
sárgatesthormon és az ösztrogén hormon
termelődésének a csökkenésével,
aminek következtében a petefészkek fokozatos
sorvadásnak indulnak.
A
női test alakját a csontvázrendszer felépítése,
valamint az izom- és a zsírszövet mennyisége
és eloszlása határozza meg. Az idők során
kultúráról kultúrára változott
a női test szépségideálja, amely egyszerre
testesíti meg az esztétikai szépséget, a
szexuális vonzerőt, a termékenységet és
a szaporodás csodáját.
Annak
ellenére, hogy Magyarországon is rengeteg
fogamzásgátlási módszer áll a nők
rendelkezésére, mégis kb. 11 ezer terhesség
megszakításra kerül sor évente, melyből 18
százalék a 18 év alatti lányoknál
történik!