Az Alzheimer-kóros esetek 50 %-a életmódváltással megelőzhető lenne

A tanulmány szerzői Dr. Deborah Barnes, az UCSF pszichiátria társprofesszor asszonya, mentális egészség kutató, és Dr. Kristine Yaffe, szintén az UCSF pszichiátria, neurológia és epidemiológia professzor asszonya voltak. A két kutató a világ különböző részeiről származó klinikai vizsgálatok adatait elemezte – a résztvevők száma több százezer volt – és jutott végül a fenti megállapításra. A tanulmány az angol „Lancet Neurológia” online szaklapján jelent meg.

Jelenleg a világon kb. 34 millió ember szenved Alzheimer-kórtól, és 2050-re ez a szám várhatóan megháromszorozódik.

Dr. Barnes és Dr. Yaffe hét potenciális, módosítható Alzheimer-kór kockázati faktorral kapcsolatosan vizsgálták a rendelkezésre álló bizonyítékokat. Előrevetítették, hogyan érinthetné az ezekben a faktorokban bekövetkező csökkenés a betegség gyakoriságát, mégpedig úgy, hogy egy adott kockázati tényezőhöz köthető esetek százalékos arányát kalkulálták, és azoknak az eseteknek a számát, amelyek megelőzhetőek lettek volna, ha minden egyes faktor 10 és 25 %-kal csökkent volna, mind világszerte, mind az USA-ra vonatkoztatva.

A hét módosítható kockázati faktor, amelyet vizsgáltak, a következő volt:

• cukorbetegség,

• életközépi magas vérnyomás és elhízás,

• dohányzás,

• depresszió,

• alacsony iskolázottsági szint, vagy kognitív inaktivitás, valamint

• a fizikai inaktivitás.

A két professzor asszony az alábbiakat állapította meg:

• A világszerte (17.2 millió), illetve a csak Amerikában (2.9 millió) előforduló Alzheimer-kóros esetek több mint felének bekövetkezése potenciálisan ennek a 7 módosítható kockázati tényezőnek tulajdonítható.

• Mind a hét kockázati faktor 25 %-ra csökkentése (10 %-os csökkenés) potenciálisan képes lenne kivédeni 1,1-3,0 millió eset bekövetkezését világszerte és 184.000-492.000 esetet az USA-ban.

• A faktorok közül a hatás magnitúdóját csökkenő sorrendben vizsgálva világszerte az alacsony iskolázottságnak volt a legnagyobb hatása, ezt követte a dohányzás, a fizikai inaktivitás, a depresszió, az életközépi hipertenzió és elhízás, végül a diabétesz.

• Az USA-ban a fizikai inaktivitásnak van a legnagyobb kihatása, ezt követi a depresszió, a dohányzás, az életközépi hipertenzió és elhízottság, az alacsony iskolázottsági szint és végül a cukorbetegség.

Dr. Barnes a megjelent tanulmánnyal kapcsolatos kérdésekre a sajtónak a következőket nyilatkozta: „Ami izgalmas, az az, hogy ezek a vizsgálati eredmények azt sugallják, hogy már egy nagyon egyszerű életmódváltásnak, mint pl. a fizikai aktivitás növelésének és a dohányzásról való leszokásnak, óriási hatása lenne az Alzheimer-kór és az egyéb demenciás kórállapotok megelőzésére, mind az USA-ban, mind világszerte. Feltételezzük, hogy ha valaki megváltoztatja a kockázati faktort, akkor magát a kockázatot is megváltoztatja. Amit most tennünk kell, az az, hogy megpróbálunk rájönni, vajon ez a feltételezés korrekt-e.”