A női nemi szervek daganatai

A női nemi szervek a nők reprodukciós szervei, melyek két csoportba sorolhatók: külső és belső nemi szervek.
A külső nemi szervekhez a szeméremtest (vulva), a szeméremdomb, a kis- és nagyajkak, a hüvely (vagina), a Bartholin-mirigyek és a csikló (clitoris) tartoznak. A belső nemi szervekhez a méh (uterus), a petevezetékek (tuba uterina) és a petefészkek (ovarium) tartoznak.

A külső nemi szervek jóindulatú daganatai

A jóindulatú szeméremtest rendellenességek magukban foglalják a jóindulatú daganatokat, hamartomákat, cisztákat, fertőzéses betegségeket és nem neopláziás hámrendellenességeket. A szeméremtest rendellenességeit általában több szakorvos is vizsgálja, beleértve a nőgyógyászt és a bőrgyógyászt is.

A szeméremtest jóindulatú daganatai viszonylag ritkán fordulnak elő. Éppen ezért szükség van biopsziára, hogy kizárhassák a rosszindulatú neoplazmák lehetőségét, és hogy megfelelő kezelést irányozzanak elő. Kialakulhat a szeméremtestben érből kiinduló neoplazma is, amely teljesen hasonló a test más szerveiben kialakuló daganatokhoz.

A szeméremtest leggyakoribb jóindulatú daganatai:

  • Fibroma, fibromyoma, dermatofibroma,

  • Lipoma,

  • Polip (acrochordon),

  • Hidradenoma,

  • Hemangioma,

  • Lymphangioma,

  • Angiokeratoma,

  • Gennykeltő granuloma (sarjdaganat)

  • Condylomák,

  • Vulva cystái.

Fibroma, fibromyoma, dermatofibroma

A leggyakrabban előforduló jóindulatú szeméremtest daganatok. Kialakulásuk oka ismeretlen. Rendszerint magában álló, enyhén kiemelkedő, szürkés-barnás, 3-8 mm átmérőjű növedékek. A fibromák ritkán nőnek nagyra. A dermatofibromák nem okoznak tüneteket egészen addig, amíg nagyobbra nem nőnek. Általában a húgycső, vagy a hüvelybemenet közelében helyezkednek el, de ritkán megjelennek a hüvelyben is.

Diagnosztikai célból is el kell távolítani ezeket a daganatokat, annak érdekében, hogy szövettani vizsgálattal kizárhassák a leiomyosarcoma, vagy sarcoma veszélyét.

Lipoma

A második leggyakoribb jóindulatú szeméremtest daganat, keletkezésének oka ismeretlen. A nagyajkakon puha, nyeletlen, vagy kocsányos növedékként jelennek meg, 1 cm-től akár több centiméter nagyságúra is megnőhetnek. A nagyobbra nőtt léziók fokozatosan elfekélyesedhetnek.

A lipoma diagnózisa felállításához biopsziára van szükség. Kezelése nem feltétlenül kívánja meg a sebészi kimetszést, hacsak nem válik fájdalmassá, vagy a beteg számára elfogadhatatlan szépészeti problémává.

Acrochordon

Rostos hámpolip, amely az irritációnak kitett területeken jelenik meg. Sokszor többszörös növedék, megjelenése szerint puha, barnás, kocsányos, 0.2-1.5 cm átmérőjű lézió, amely különösképpen az elhízott, vagy cukorbeteg nők lágyékhajlataiban található meg. Laza kötőszövet, amely erekben gazdag és normál bőrréteg fedi.

Differenciál-diagnózisa során ki kell zárni egyéb daganat, mint pl. neurofibroma, neuroma jelenlétét. Ha a polip tüneteket produkál, művi úton való eltávolítása válik szükségessé.

Hidradenoma

A hidradenoma a verejtékmirigy hámsejtjeiből kiinduló daganat. Általában a pubertáskor után jelenik meg, magában álló csomóként (1-1.5 cm átmérővel), a szeméremajkak közötti barázdákban. Előfordul, hogy kifekélyesedik, ilyenkor szoros hasonlatot mutat a rosszindulatú neoplazmákkal.

Szövettani vizsgálata szükséges, amellyel a rákos adenokarcinóma lehetősége kizárható. Egyszerű sebészi kimetszéssel könnyen eltávolítható lézió.

Hemangioma

Gyermekeknél fejlődik ki, az érhálózat belhámjából. A hámsejtek aktív proliferációjával növekszik, nem ismert okok miatt. Általában a nagyajkakat, a kisajkakat, a gátterületet érinti vörös folt formájában.

Lehetséges komplikációi közé tartozik a fekélyesedés, vérzés, húgycső elzáródás és a Kasabach-Merrit szindróma (óriás kapilláris hemangioma vörhennyel). Ritkán fordul elő, hogy biopsziát végeznének hemangioma esetén. Mivel számítani lehet spontán regressziójára, kezelésére csak komplikációk felmerülése esetén kerül sor. Kezeléseként kortikoszteroidokat és interferont is felírnak az orvosok, de csak súlyos esetben.

Lymphangioma

A nyirokerek jóindulatú csomója, amely a vulván csak ritkán fordul elő. Lehet veleszületett, vagy szerzett daganat. Általában kora gyermekkorban a nagyajkakon jelenik meg, tünetmentes, kiemelkedő, összenyomható, tésztaszerű, néha többszörös növedékként. Vékony falú, áttetsző és cisztát utánzó, állandó tiszta folyadékkal töltött lézió, mely idővel progresszíven növekszik.

Kezelése sebészi kimetszés, lézerterápia, elektrokoaguláció, felszíni krioterápia, vagy szklerózisos terápia. Kezelés utáni lokális recídivája gyakori.

Angiokeratoma

A Fordyce angiokeratomák kicsi, jóindulatú ér eredetű neoplazmák, melyek kialakulásának oka ismeretlen. Az angiokeratoma szövettanilag a bőr hyperkeratosisa (nagymértékű elszarusodása) és a bőr alatt lévő erek tágulata. A hyperkeratosis miatt a bőr tapintata érdes, az értágulat miatt a bőrszin sötétvörös. Nagysága néhány milliméternyi.

Elég gyakran fordul elő nőkön a szeméremtesten (férfiakon a heréken), a klitoriszon csak elvétve fordul elő. HPV vírusfertőzést követően is megjelenhet, de sajnos előfordul, hogy a genitáliákon észlelt rákos daganat sebészi eltávolítása és radioterápiája után jelenik meg a Fordyce angiokeratoma. A lézió megjelenése mintegy figyelmeztető jel lehet arra nézve, hogy a rák áttétet képzett, vagy kiújult.

Szükség van biopsziára, és fontos, hogy a beteget a neoplazma jóindulatúságáról ismételten megerősítsék. Differenciál-diagnózisa ki kell, hogy zárja a melanoma, a vulva szemölcs, vagy az anyajegy jelenlétét. Szövettani vizsgálata elengedhetetlen. Kezelése sebészi kimetszés, vagy krioterápia útján történik. Ha a lézió tünetmentes, nincs szükség kezelésre.

Gennykeltő granulóma (sarjdaganat)

Ismeretlen eredetű vaszkuláris neoplazma. Sokszor trauma következményeként jelenik meg. Neve félrevezető, mert valójában lebenyes kapilláris hemangioma. Megjelenési formája szerint vörös színű, magában álló, polipszerű lézió, átlagos mérete 6.5 mm. Viszonylag gyakori, hajlamos a vérzésre és a fekélyesedésre. Gyakran jelenik meg terhesség során, a hormonális változások miatt. Tünetei között lehet a rossz közérzet és vérzés is.

Szövettani vizsgálatához biopszia szükséges, fontos megkülönböztető diagnózisa. Kezelése lehet lézeres, vagy szikével végzett kimetszés. Kiújulása 40-50 %-ban fordul elő.

Condylomák

Az anogenitális régióban elhelyezkedő szemölcsszerű képződmények (c. acuminatum), amelyek kialakulásában a HPV vírus 6 és 11 típusának van szerepe. Leggyakrabban a vulván, a péniszen és a végbélnyílás körül jelenik meg. Nagysága néhány mm-cm is lehet, színe rózsaszín, vagy vörösesbarna, környezetéből kiemelkedik. C. latum-mal napjainkban már ritkán találkozunk, másodlagos szifiliszben fordul elő.

Vulva cystái

Megjelenési helyük a csikló alatti terület, a húgycső környéke és a Bartholin-mirigyek. A mirigy kivezetőcsövét elzárva a mucinosus váladék felhalmozódik. Bakteriális felülfertőződés esetén tályog alakulhat ki. A cysták panaszokat okoznak, a betegséget lokális fájdalom és diszkomfortérzés kíséri.

Címkék: női nemi szervek, daganat, tumor
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2014 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!