A méh jóindulatú daganatai

A női belső nemi szervekhez a méh (uterus), a petevezetékek (tuba uterina) és a petefészkek (ovarium) tartoznak.

Méhizomdaganat (myoma uteri)

A myoma uteri a női szervezet leggyakoribb jóindulatú daganata, közel a nők felénél alakul ki!

A myoma tokkal körülvett, a méh simaizomszövetéből kiinduló jóindulatú daganat.

Háromféleképpen helyezkedhet el a méhen belül:

  • A méh külső felszínén, a méh savós hártya borítása alatt, ezt hívják szubszerózus daganatnak.

  • A méh falában található az intramurális daganat.

  • A méh üregén belül, a nyálkahártyája alatt, ezt szubmukózus daganatnak nevezik.

A myoma kialakulásának pontos oka nem ismert.

A betegség rizikófaktorai:

  • Genetikai abnormalitás,

  • Családban már előfordult myoma,

  • Faji hovatartozás (afrikai származású nőknél gyakoribb az előfordulása, mint a kaukázusi fehér nőknél),

  • Elhízás,

  • Vérérrendszer abnormalitása,

  • Sérülésre adott szövetválasz.

A myoma tünetei

A myoma a nők nagy részénél nem okoz tüneteket. A tünetek megjelenése függ a myoma méretétől, lokalizációjától és attól, hogy a közeli medenceüregi szervektől milyen távolságban helyezkedik el. A nagyra nőtt myomák a következő tüneteket okozhatják:

  • Leggyakoribb tünet a vérzés,

  • Nyomásérzés,

  • Hasüregi fájdalom,

  • Nyomásérzés a húgyhólyagban, gyakori, vagy éppen gátolt vizelés,

  • Székelés közben a végbélben érzett fájdalom, nyomásérzéssel együtt,

  • A belső méhüreget deformáló myoma akár meddőséget, koraszülést is okozhat.

A gyakori, menstruációs ciklus közbeni vérzések, amelyeket a myoma okozhat, anémiához, vashiányos vérszegénységhez is vezethetnek. A myoma gyors növekedésnek is indulhat, mindenképpen fontos folyamatos megfigyelése, szükség esetén eltávolítása. A nagyra nőtt myoma képes rákos elfajulásra, kialakulhat leiomyosarcoma. Veszélyes, hogy az ultrahang készülékkel, MRI-vel, vagy egyéb, képalkotó eszközökkel végzett vizsgálat nem képes megkülönböztetni a leiomyosarcomától a jóindulatú méhmyomát.

A méh myomájának diagnózisa

Elsődleges és legcélravezetőbb diagnosztikai eszköze az ultrahang, amellyel a hasüreget vizsgálják meg, s amely segít méretének pontos megállapításában, illetve más belső nemi szervi daganattól való megkülönböztetésében, pl. a petefészek daganat esetén. Az UH vizsgálatot kiegészíthetik a méhüregbe folyékony kontrasztanyag beinjekciózásával is (az eljárás neve: hiszterográfia). A kontrasztanyag segít még a szubmukózis daganat kimutatásában is.

Kezelése:

  • Műtéti módszerek

A myomát szelektív módon is el tudják távolítani, ilyenkor a méh a helyén marad és a myoma lokális rezekciója történik meg, a hasüreg felnyitásával, vagy laparoszkópiával. Használatos még a krioterápia, lézer szálas lyukvágás a myomában, vagy más egyéb, destruktív technológia, amellyel nem az a cél, hogy kivegyék a myoma egészét, hanem hogy megpróbálják azt helyben szétroncsolni.

Használatos a méhartéria embolizáció (UAE), amikor egy katéteren keresztül polivinil alkohol cseppeket juttatnak be a myomát „tápláló” artériába. E módszer alkalmazásakor, bár a kórházi tartózkodási idő rövidebb és a felépülés is gyorsabb, elég nagy a komplikációk felmerülésének esélye. Ennek a módszernek az alternatívája lehet a méhartéria elzárás (UAO), melynek során elszorítják a tápláló artériát.

A legradikálisabb eljárás a hiszterektómia, azaz a méh teljes eltávolítása, amely elsősorban a szülőképes koron túl lévő, már gyermeket szült nők esetében megfelelő eljárás.

  • Gyógyszeres kezelés

A méhmyoma csak akkor kíván meg kezelést, ha fájdalmat, vagy vérzést okoz. A 3-6 hónapon keresztül adott gyógyszerrel le tudják csökkenteni az ösztrogén hormon termelődését, aminek következtében a myoma összezsugorodik, közel a felére. Van más, hormonhatású gyógyszer is (antiprogesztin), amely csökkenti a myomát, de szedése erős mellékhatásokkal jár.

Nem minden gyógyszer képes a myoma összezsugorítására, van, amivel csak a havi vérzést függesztik fel (androgén szteroid hormon), de szoktak felírni alacsony hormontartalmú fogamzásgátlót is kezelési céllal, amely nem csak, hogy felére csökkenti a myoma vérzését, de prevenciós célokat is szolgál, mivel csökkenti a myoma kialakulásának kockázatát.


Adenomyosis

Jóindulatú növedék, melynek során a méh nyálkahártya borítása (endometrium) a méh izomfalában foltokban megjelenik. Általában idősebb nőknél fordul elő, UH képe a myomához hasonlatos, de nincs körülhatárolt tokja.

Kialakulásának oka nem ismert. Feltételezhető, hogy korábbi, méhet ért trauma (pl. császármetszéssel szülés) szerepet játszik kialakulásában. Ritkán okoz tünetet, de előfordul fájdalmas menstruáció, erősebb vérzés, ciklusközi vérezgetés, fájdalmas közösülés.

Diagnózisát mikroszkópos szövettani vizsgálattal állítják fel, de előfordul, hogy fizikai vizsgálattal és UH segítségével is meg tudják állapítani létezését. Jelenleg egyetlen hatékony gyógymódja a hiszterektómia, azaz a méh eltávolítása.

 

Endometriosis

Az endometrium a méh belső felszínét borító szövet, a méh nyálkahártyája, amely havonta, a hormonok hatására, megvastagszik és leválik, menstruáció formájában. Ha ez a szövet a testben máshol található, ugyanez a folyamat megy végbe, viszont a levált szövet nem tud a testből eltávozni. Ez az állapotot nevezzük endometriosisnak. Az endometriosis a nők mintegy 15 %-ánál fejlődik ki.

A méhen kívül a sejtcsomók fokozatosan elszaporodnak, végül nagyobb daganatszerű képleteket képeznek. Az endometriózisos csomók leginkább a hasüregben fedezhetők fel, megtapadhatnak a petefészkeken, a petevezetőkön, a méhet függesztő szalagokon, a hüvely és végbél között, a méh külső felszínén, a méh vastag izomrétegében, a húgyhólyagban, a medence hashártyáján. Egyes esetekben távolabb is felfedezhetőek, így például előfordulhatnak hasi sebészeti beavatkozások, a gátmetszés hegében, a belekben, vagy a végbélben, a hólyagban, a hüvelyfalban, a méhnyakban, vagy a szeméremtesteken. A hasüregen kívül a tüdőben, az agyban és a végtagok ízületeiben is észleltek már endometriális csomókat.

Kialakulásának okai ismeretlenek. Vannak feltételezések, melyek szerint ún. retrográd (visszafelé folyó) menstruáció, méhkaparás, császármetszéssel szülés, vagy egyéb méhet érintő műtét okozza.

Tünetei között előfordul a szokásos menstruációs fájdalomnál erősebb medencei és menstruációs fájdalom, közösülés közbeni fájdalom, esetleg meddőség. Diagnózisa felállításához szükség lehet biopsziára szövettani vizsgálatához és laparoszkópiás vizsgálatra.

Kezelése lehet gyógyszeres és műtéti. Az ösztrogén hormonszint mesterséges, gyógyszeres csökkentése, az androgén hormonok stimulálása, a fogamzásgátló tabletták szedése ugyan csökkenti az endometriosis tüneteit és magát a növedéket, de számtalan mellékhatása van. Műtéti eltávolítás után is előfordulhat kiújulása, elég magas, közel 40 %-os arányban. A teljes méheltávolítás, esetleg a petefészkekkel együtt radikális műtéti megoldás, általában azonban idősebb, gyermeket már szült nők esetében ajánlott.

 

Méhpolip

A méhben kialakuló polip (polypus uteri) jóindulatú növedék, amely a méh nyálkahártyájának kitüremkedése. Ritkán, de tartalmazhat a méhpolip rákos sejteket is. Általában a nők 40. életéve után fordul elő. Kialakulásának oka ismeretlen, feltételezések szerint hormonális, illetve gyulladásos folyamatokra vezethető vissza.

Tüneteket ritkán okoz, előfordulhat rendszertelen hüvelyi vérzés, hüvelyfolyás, közösülés utáni vérzés, erős menstruációs vérzés.

A diagnózis felállítása UH vizsgálat és a méhnyakról vett szövetminta mikroszkópos vizsgálatával történik. Kezelése gyakorta méhkaparás (curette), vagy endoszkópos eljárás útján történik. Kiújulása elég gyakori, ezért műtét után is szükség van a rendszeres szűrővizsgálatokra.

Címkék: női nemi szervek, daganat, tumor
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2014 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!