Policisztás ovárium szindróma, PCOS

A policisztás ovárium (petefészek) szindróma (vagy másik nevén: Stein-Leventhal szindróma) a nőknél felmerülő olyan egészségügyi tünetegyüttes, amely érinti a nő menstruációs ciklusát, gyermekvállalási képességét, hormonális rendszerét, szívét, vérereit és külső megjelenését.

A betegség az ún. metabolikus szindrómakörhöz tartozik. A szindróma részben hormonális, részben anyagcsere-zavar, részben pedig szervi jellegű betegség, kétoldali, megnagyobbodott, sok cisztát tartalmazó petefészkeket (a ciszták a megrepedt tüszőkből alakulnak ki), vérzészavart, fokozott szőrnövekedést, az esetek nagyrészében elhízást takar. Tüszőrepedés a policisztássá vált petefészekben általában nincs, így teherbeesés sem fordulhat elő. Napjainkban a PCOS a meddőség egyik leggyakoribb oka. Gyakran jár alhasi fájdalommal is, valamint kismedencei keringési zavarokkal (ödéma kialakulása).

Gyakoriságát tekintve a gyermekvállalási korban lévő minden 10 nőből egynek PCO szindrómája van. Világszerte a nők kb. 10 %-át érinti, tehát szinte népbetegségnek számít.

A PCOS betegekre tipikusan jellemző tünetek:

  • Szabálytalan, vagy hiányzó menstruációs ciklus, amely a peteérés hiányának következménye.

  • Magas férfi hormon szint (DHEA és tesztoszteron).

  • A petefészkekben kialakuló, folyadékkal teli sok apró (kb. 8 cm-es) ciszta.

  • Akne (a bőrben lévő faggyúmirigyeknek és környéküknek a működési zavara által keletkezett gombostűfejnyi, vagy borsónyi, vagy még annál is nagyobb göbök, vagy gennytüszők).

  • Abnormális testszőrzet növekedés (pl. arcon, mellen, hastájékon, háton stb.), melyet hirzutizmusnak neveznek a szakemberek,

  • Elhízottság, vagy kifejezett kövérség.

  • A kifejezetten kövéreken észlelhető barnás fekete, durvább felületű bőrterület (acanthosis nigricans) a nyak hátsó részén, illetve a hajlatokban (hónalj, lágyékhajlat, emlők alatt).

  • Inzulinrezisztencia, vagy II. típusú cukorbetegség.

Egyéb gyakori tünetek:

  • Zsíros bőr,

  • Korpás haj,

  • Férfias típusú kopaszodás,

  • A haj elvékonyodása,

  • Meddőség,

  • Magas koleszterinszint,

  • Magas vérnyomás,

  • Idegesség,

  • Depresszió,

  • Alvási apnoe.

A betegség kialakulásának oka ismeretlen, genetikai és örökletes okok mellett számos egyéb tényező is szerepet játszhat benne, mint például a csökkent inzulinérzékenység (inzulinrezisztencia, IR), melynek ellensúlyozására (a normális vércukorszint fenntartására) a hasnyálmirigy több inzulint termel, ez viszont sokrétű hormonális és anyagcsere-változást indít el. Megnő a szervezet androgén hormon (DHEA és tesztoszteron) termelése, melyért a zsírszövet, a mellékvese és a petefészkek felelősek. A szindróma gyakran hipofízis adenomával is társul, de szerepet játszhat benne a pajzsmirigy zavart működése is.

A betegségre jellemző a kifejezetten hasra lokalizálódó elhízás, de nemcsak a túlsúlyosokat érinti, a kifejezetten sovány alkatú nőknél is előfordul. A hasi elhízás megbízható mérőszáma sovány nők esetében (is) a derék-csípő körfogat aránya, ha az 0,8, vagy afeletti, az már problémát jelezhet.

 

A PCOS diagnózisának felállítása

Specifikus diagnosztikus tesztje a PCOS-nak nincs. Diagnosztizálása az anamnézis (kórelőzmény) felvétele után a nő teljes fizikális kivizsgálásával kezdődik. Általában nőgyógyász, vagy kifejezetten belgyógyász-endokrinológus szakember végzi a vizsgálatokat. Ez magában foglalja a vérnyomásmérést, a testtömeg-index (BMI) kiszámítását, a csípő méretének megállapítását, a fokozott szőrnövekedéssel érintett testtájak átvizsgálását.

A diagnózis megerősítését szolgálja a vér hormonszintjének vizsgálata: az emelkedett LH szérumszint mellett az ösztrogén és az androgén hormonok (DHEA és tesztoszteron) szintje is emelkedett. Vizsgálják a hipofízis termelte hormonok, az LH és az FSH egymáshoz viszonyított arányát is: a két hormon normális aránya 1:1-hez, de ha a ciklus 2-5. napján levett vérből az LH aránya magasabb, az a PCOS gyanúját erősíti meg.

Az ezt követő ultrahangos vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a petefészkek megnagyobbodtak-e (a benne lévő ciszták miatt). Önmagában az, hogy sok kis ciszta van a petefészekben, még nem jelenti a PCO szindróma létezését, ez elég gyakran fordul elő a nőknél, de minden esetben, ha a petefészek, vagy petefészkek policisztásak, az okot adhat a PCOS gyanújára. Az UH vizsgálatot tehát minden esetben a fizikális és laboratóriumi vizsgálatok meg kell, hogy előzzék. Sor kerül a méhnyálkahártya falának (endometrium) vizsgálatára is, mivel a menstruáció elmaradása, vagy rendszertelensége miatt az megvastagszik.

A differenciáldiagnózisban figyelembe kell venni a PCOS-hoz hasonló tüneteket okozó más, endokrin betegségek kórképét, csökkenő valószínűségi sorrendben:

  • Hypothyreosis, azaz pajzsmirigy alulműködés,

  • Prolactinoma, azaz prolactin hormon túltermelődés,

  • Mellékvesekéreg-hormon enzimzavar (21-hidroxiláz hiány),

  • Ritkább mellékvese enzimzavarok,

  • Cushing-kór

  • Androgén hormont termelő mellékvese, vagy petefészek daganatok.

(PCOS-ban nagyobb a valószínűsége a méh- és petefészekrák kialakulásának!)

 

A PCOS hármas alapkezelése

A PCOS napjainkban még nem gyógyítható betegség. Meg lehet előzni az állapotromlást és csökkenteni lehet a tüneteket, mégpedig a diéta, a mozgás és a gyógyszeres kezelés együttes alkalmazásával. A kezelést a tünetek visszafejlődése után sem szabad abbahagyni, mert kiújulnak.

A diétának elsősorban a vércukorszint ingadozás kivédését kell elősegítenie és egyáltalán nem kell drasztikusnak lennie. Fontos a napi 5-6 alkalommal történő, kis mennyiségű étkezés ritmusának kialakítása és betartása. Az amúgy is egészségtelen, túl sok keményítőt tartalmazó, túl sok főtt étel és a finomított szénhidrátok étrendből történő kiiktatása egyáltalán nem megerőltető a szervezetnek. Az egyetlen igazán komoly megszorítás az, hogy az édességet teljesen száműzni kell az étrendből. Fontos természetesen, hogy a diéta elősegítse a testsúlycsökkenést is.

A rendszeres testmozgás egyértelműen javítja az inzulin érzékenység (inzulinrezisztencia) csökkenését. Nem szükséges, hogy valaki fáradtan, vagy kedvetlenül végezzen testgyakorlatokat, és az sem, hogy a testgyakorlatok megerőltetőek legyenek: napi 30 perc séta elegendő mozgásmennyiséget jelent, de legalább egy héten 3-4 alkalommal erre sort kell keríteni. A hangsúly a rendszerességen van!

A gyógyszeres kezelés nem egyszerű kérdés: 1996. óta a világban sikerrel alkalmazzák a PCOS kezelésére a korábban csak a II. típusú cukorbetegség kezelésére használt metformin hatóanyagú gyógyszert. A metformint 1957-ben az időskori, II. típusúnak nevezett cukorbetegség kezelésére vezették be. Az inzulinrezisztencia problémakörének alaposabb ismerete óta terjedt el a használata, mivel a metformin rendkívül hatékonynak bizonyult az IR csökkentésében.

Címkék: Policisztás ovárium szindróma, PCOS
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2020 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!