Nyugtalanság és a nyugtalan láb szindróma

Bizonyára mindannyian tapasztaltunk már lábainkban rendellenes érzékelést, de ami az USA lakosságának 10 %-át illeti, náluk a nyugtalan láb szindróma (angol rövidítése: RLS) naponta jelentkezik. A szindróma jellemzői a lüktető fájdalom, a viszketés, a húzó, szúró, csiklandozó és hangyamászásszerű bizsergető érzés. Az RLS egy neurológiai rendellenesség, amely a végtagokban kellemetlen fizikai érzést kelt és amelyet csak mozgással tudunk ellensúlyozni.

A szindróma egyaránt érinti a férfiakat és a nőket, de a statisztikai adatok szerint az előfordulás gyakorisága kétszeres a nőknél. Az USA teljes lakosságára vetítve az RLS relevanciája sokkal nagyobb, mint azt általában az emberek realizálják.

„A kórkép sokkal gyakoribb a nőknél. Az RLS egyik fontos kiváltó oka a terhesség, de etiológiája, vagyis az a mechanizmus, amelyen keresztül a terhesség elvezet az RLS szindrómához, teljes mértékben ismeretlen.” – mondja Dr. Bjorn Backe, a norvég kisvárosban, Thondheimben lévő Anyasági Központ professzora.

Tényszerűen, az RLS előidéző oka az átlagos lakosságot tekintve is nehezen megfogható. A szindróma primer (elsődleges) formája ismeretlen okok miatt jelentkezik, de kutatások szerint a betegség mögött genetikai okok is meghúzódhatnak.

Az RLS szekunder formája egy orvosi kórállapot eredménye vagy egy gyógyszer használatának a mellékhatásaként jelentkezik (legtöbbször antidepresszáns, béta-blokkoló vérnyomáscsökkentő és görcsoldószer váltja ki). Azok a kórállapotok, amelyek az RLS jelentkezéséhez köthetők, az alábbiak:

  • Vashiányos vérszegénység,

  • Perifériás neuropátia (a végtagok idegszálainak károsodása, leggyakrabban cukorbetegség következtében),

  • Kóros pajzsmirigy állapotok,

  • Veseelégtelenség,

  • Vitaminhiány,

  • Fibromyalgia (krónikus, nem gyulladásos izomfájdalom) és

  • A visszértágulatok.

„A visszértágulatok felett gyakran átsiklik az orvos, pedig ez a nyugtalan láb szindróma potenciálisan gyógyítható oka. Ezen betegek esetében a visszértágulatok kezelése szignifikánsan javíthatja az RLS-hez köthető tüneteket.” – nyilatkozza Dr. Erez Salik, a Greenwhichi Véna Központ társigazgatója.

Nagyon sok beteg szenved az RLS tüneteitől anélkül, hogy képesek lennének felismerni a problémájukat. Az egyik amerikai professzor szerint a szindróma klinikai diagnózisa 4 alapvető kritériumon alapszik, ezek a következők:

  1. Erős késztetés a láb mozgatására. Gyakran, de nem mindig, ezt a késztetést a lábakkal kapcsolatos kellemetlen érzések váltják ki. Ha a rendellenesség súlyos mértékű, akkor előfordul, hogy a beteg a karjaiban is késztetést érez a mozgatásra.

  2. Tünetek, melyek akkor kezdődnek vagy rosszabbodnak, ha az illető inaktív. A mozgatásra való késztetés fokozódhat, amikor a beteg ül, fekvő vagy pihenő helyzetben van.

  3. A láb mozgatása enyhülést hoz. A mozgás, különösen a séta, segít a kellemetlen érzések elmulasztásában.

  4. Tünetek, melyek este vagy késő éjjel kezdődnek vagy rosszabbodnak.

Vannak kiegészítő kritériumok is, melyek magukban foglalják pl. az első fokú rokonságot a családban, az alvás közbeni periodikus lábmozgásokat (a betegek több mint 90 %-ánál jelen van) és a gyógyszerezésre adott megfelelő választ, amelyek hatásmechanizmusukat tekintve az agy kémiai dopaminját utánozzák.

Ahhoz, hogy az orvos képes legyen az RLS diagnózisát felállítani, általában a beteg tünetleírására fókuszál, azért, hogy biztos legyen benne, azok megfelelnek a négy alapkritériumnak. A kivizsgálás rendszerint magában foglalja a neurológiai és a fizikális vizsgálatokat, a gondos anamnézis felvételt, beleértve:

  • A személyes és a családi kórtörténetet,

  • A jelenlegi gyógyszerezést,

  • Az alvási szokásokat.


A laboratóriumi teszteket általában azért rendeli el az orvos, hogy ki tudja zárni más kórkép fennállását és képes legyen azonosítani a potenciális vitamin- és ásványi anyag hiányokat, melyek kezdetben az RLS szindrómában jelen vannak.

A kezelés személyfüggő és gyakran azon tünetek megszüntetésére fókuszál, amelyeket a beteg éppen tapasztal. Ha egy háttérben meghúzódó betegség, vagy gyógyszermellékhatás felelős a tünetekért, akkor mindenekelőtt ezeket kell kezelni. A vitamin- vagy ásványi anyag hiány pótlása egyes betegek esetében segíthet a tüneteket enyhíteni, míg másoknál több gyógyszer együttes használata – pl. a dopaminerg gyógyszerek, a benzodiazepinek (nyugtatók), az opioidok (fájdalomcsillapítók) és a görcsoldók – segíthet csak ezt a kellemetlen betegséget kezelni.

Vannak rá már klinikai bizonyítékok, hogy az RLS kórkép összefügg a neurotranszmitterekkel (kémiai ingerületátvivő anyagok) vagy az egyéb agyi vegyületekkel – beleértve a dopamint is, amely segíti kontrollálni a teljes motoros mozgást. Világszerte jelenleg is folynak kutatások azzal kapcsolatosan, hogy ezeket az összefüggéseket egyértelművé tegyék.

Még több kutatás és a nagyobb odafigyelés segítségével remélhetőleg sikerül az RLS gyógyítási módját megtalálni, ezzel lehetővé téve a világon több millió nő számára, hogy pihenésük könnyed és gondtalan legyen.


Címkék: láb, lábfej, RLS, lüktetés, nurológia, mozgás, viszér
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2022 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!