Limfómák

A szervezet nyirokrendszerének tagjai: csontvelő, lép, csecsemőmirigy, nyirokcsomók, mandulák, vakbél és néhány egyéb szerv. A szervezet nyirokrendszere szűri ki a bejutó kórokozókat és veszi fel a harcot a betegségekkel szemben, a nyirokcsomók egyfajta szűrőként dolgoznak.

A limfómák a nyirokcsomókból – a bennük lévő B- és T-limfocitákból (nyiroksejtek, vagy ún. természetes gyilkos sejtek) - kialakuló rosszindulatú tumoros betegségek. A B- és T-limfociták a vörös csontvelőben képződő fehérvérsejtek egy csoportja, melyek az immunrendszer tagjai és a vírusok, daganatsejtek ellen védik a szervezetet.

Limfómák esetén leggyakrabban a lép és a csontvelő érintett, de kialakulhat a rákos daganat a gyomorban, a májban és néha az agyban is. A limfómák közös jellemzője hogy a rákos megbetegedések közül a legnagyobb arányban gyógyíthatók.

Két nagy csoportra oszthatók: Hodgkin és Non-Hodgkin limfómák. A betegséget első leírójáról, Sir Thomas Hodgkinról nevezték el. A Hodgkin-kórnak négy szövettani altípusa van, de ezek kezelhetőségében nincs nagy különbség. A non-Hodgkin limfómákhoz soroljuk az összes többi limfómát, aminek sokkal több, kb. 30 egymástól nagyon különböző alfaja van. Fajtáit terjedési sebessége szerint két nagy csoportba sorolják: indolens és agresszív Non-Hodgkin limfóma.


A Hodgkin limfóma


A Non-Hodgkin limfóma


Rosszindulatú daganatok szövettani osztályozás szerint

Címkék: daganat, tumor, rák, limfómák
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2020 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!