Bőrgyógyászok további nemek közötti eltérést fedeztek fel: a nőknél több és mélyebb ráncok képződnek a szájuk körül, ahogyan öregszenek, mint a férfiaknál.
Ez az „előnytelenség” már régóta gyanús volt a bőrgyógyászoknak, azonban csak egy frissen lefolytatott holland-amerikai kutatás szolgált „megcáfolhatatlan tudományos bizonyítékkal” az orvosok számára. A kutatást végző orvosok állítják, arra is rájöttek, miért pont a nők szenvednek a száj körüli „mosolyráncoktól”.
A nembeli különbségeket feltehetően a bőrfüggelékek (szőrtüszők, faggyúmirigyek) mennyisége és a bőr és a szájizmok közötti különbségek okozzák.
„Mindig az volt a benyomásunk, hogy a férfiak bőre nem öregszik olyan gyorsan, ahogyan a nőké. Amit nem tudtunk, és amit ez a kutatási eredmény napvilágra hozott, az az volt, hogy az egyik oka annak, hogy a nők száj körüli ráncai mélyebbek, mint a férfiaké, az az, hogy kevesebb izzadság-, vagy faggyúmirigyük van, ugyanis ezek a mirigyek termelik azokat a zsírokat, amelyek a bőrünket frissen tartják. Mivel a nőknél kevesebb zsír termelődik, nincs, ami eléggé megvédje és megőrizze bőrük simaságát.” – nyilatkozta az egyik kutató.
Korábbi kutatások egyáltalán nem összpontosítottak a férfiak és nők arcának száj körüli speciális területére. A nők hajlamosabbak gyakrabban járni a kozmetikusukhoz, hogy e területet helyrehozassák, mint a férfiak, de ugyanakkor az mégsem volt világos, hogy a nők csak aggódtak-e kinézetükkel kapcsolatosan, vagy pedig valóban erősebben ráncosodtak arcuk ezen részén.
A kutatók a felső ajak körüli bőrrészt mind férfi, mind női halottakon is tanulmányozták, illetve ezeknek a területeknek a helyreállítását is.
Jó néhány különbség mutatkozott e területen a férfi és a női arcbőr között: a nőknek kevesebb izzadságmirigyük van a szájuk körül, mint a férfiaknak; a nőknek kevesebb e területen a vérerük is, ennélfogva erre a területre kevesebb vér is áramlik; a nők száj körüli izmai közelebb vannak a bőrhöz, mint a férfiaké, ami a bőrt szorosabbra húzza, ráncokat okozva ezzel, és végül, míg a szőrtüszők száma mind a két nemnél egyforma volt, addig a férfiak egy szőrtüszőre jutó faggyúmirigye több volt, mint a nőké, ez pedig a bőr zsírossá tételével a korosodás során hozzájárul a sokkal kipihentebb, simább arckinézethez.
A hormonok szintén szerepet játszanak a nők dermatológiai öregedési folyamatában. Nagyon sok, az egészség és a betegségek közötti nembeli különbség az ösztrogén hormonhoz kapcsolódik. Például, az ösztrogén elősegíti a sérülések gyorsabb gyógyulását, éppen ezért a nőknél ezek a folyamatok gyorsabbak. A poszt menopauzális korban lévő nők véráramlása lecsökken, ez is hozzájárul a bőr ráncainak és barázdáinak kialakulásához. Emellett pedig idősebb korban a nők faggyúmirigyei kevesebb zsíranyagot is termelnek, vagyis csökkent a faggyúkiválasztás.
A HRT-, azaz hormonpótló terápiát választó nőknek kevesebb arcukon a ráncok száma, mint a hormonpótlással nem élő nők esetében.
Egy New York-i kozmetikai dermatológus orvosnő szerint van még egy dolog, amiről a kutatás résztvevői elfeledkeztek: a csontszerkezet is változik, ami szintén a komolyabb öregedéshez járul hozzá. Az orvosnő szerint ahogy az emberek korosodnak, az állkapocs csontjuk lassan felszívódik, így a csont lefelé zsugorodik. Ez nagyban hozzájárul az arc öregedéséhez. A bőr petyhüdtté kezd válni, mivel nincs bázisa. Emellett még a bőrszövet is a korral arányosan vékonyodni kezd.
Nagyon sok létező kozmetikai eljárás, beleértve a zsírátültetést is, képes ezeket a változásokat helyreállítani. Mégis, a legjobb dolog, amit valaki megtehet azért, hogy a bőre fiatalságát megőrizze, az az, hogy elkerüli a dohányzást, a túlzott napozást és gyakran nedvesíti az arcát, illetve rendszeresen nedvesítő krémeket és bőrápoló krémeket használ.
A kutatók véleménye szerint kutatási eredményük a kozmetikai ipart arra ösztönözheti, hogy olyan szereket fejlesszenek ki, amelyek a nők és a férfiak közötti különbségeket figyelembe veszi (mint pl. a speciális hormonok használata).
Érdemes felidézni, hogy 2008-ban Magyarországon a Debreceni Egyetem – melynek cannabinoid kutatásai középpontjában az emberi faggyúmirigy állt – munkatársa, Bíró Tamás kutató német és brit szakemberekkel együtt sikerrel azonosított emberi faggyúmirigyben termelődő különféle endocannabinoid vegyületeket a sejtekben, felfedezve, hogy azok az egészséges bőr élettani működésének szempontjából meghatározó szereppel bírnak. Az endocannabinoid rendszert, ugyancsak ők, felfedezték az emberi szőrtüszőben is. A magyar kutató már akkor bizakodott abban, hogy felfedezésüket a kozmetikai ipar is hasznosítani fogja, mivel a faggyúmirigy zsírtermelésének fokozása faggyúmirigy hatóanyagú krémekkel hasznos lehet a bőrszárazság és a viszketés kezelésében is, míg a cannabinoid-aktivátor és -gátló vegyületek hatékonyan alkalmazhatók különféle, a haj növekedési zavarával jellemzett kórkép klinikai kezelésében is.
