Ennek a kérdésnek a megválaszolásához az amerikai „Vizualizált Kísérletek Folyóirata”-nak (JoVE) videó cikkében a kutatók funkcionális mágneses rezonancia képalkotó eszközt (fMRI) használtak a szubjektív kockázatértékelés karakterizálásához, miközben a vizsgált alanyok azzal voltak elfoglalva, hogy melyik lottójátékot válasszák.
A JoVE olyan tudományos weblap, amelynek nemzetközi szerkesztő- és lektorbizottságai a legkiemelkedőbb egyetemek és intézetek vezető tudósaiból és klinikusaiból állnak. A JoVE-n megjelent cikk a Yale Egyetem Orvostudományi Iskolája és a New York Egyetem laboratóriumának a közös erőfeszítéseként született, a Yale Egyetem Komparatív Medicina és Neurobiológia segédprofesszor asszonya, Dr. Ifat Levy vezetésével.
„Ez az eljárás lehetővé teszi a számunkra, hogy a kockázatértékelésre fokuszálva vizsgáljuk meg a normál és a patológiás (kóros) viselkedési módok minden típusát. A vizsgálatunk attól eltérő perspektívából magyarázhat meg olyan dolgokat, mint a kémiai anyagokkal való visszaélés (más néven drogabúzus) és a túlevés, mint ahogyan azt rendszerint jellemezni szokták.” – magyarázza Dr. Levy.
A kutatás – melyet az amerikai Idősügyi Nemzeti Intézet finanszírozott – úgy értékelte a kockázatot, hogy a vizsgálatba bevont személyeknek két különböző fajta lottójátékból egyet választaniuk kellett.
„A közgazdászok a szerint tesznek különbséget a kockázatok között, hogy a valószínűség (esély) ismert és bizonytalan (kétes) kimenetelű, illetve a valószínűség ismeretlen. A valós életben a helyzetek legtöbbje nem más, mint a kockázat és a bizonytalan kimenetel közötti keverék. Azt jól tudjuk, hogy az emberek másként cselekszenek, ha az eredmények előre ismertek, mint akkor, ha az eredmények ismeretlenek. Emiatt is nagyon fontos a döntéshozatali folyamat megvizsgálása.” - mondja a segédprofesszor asszony.
Dr. Levy magyarázata szerint a kockázatértékelés belejátszik a normál döntések és a személyes kapcsolatok széles körébe. A humán agy egy konzisztens jelátviteli úttal rendelkezik ahhoz, hogy mindenben dönteni tudjon, kezdve az olyan legegyszerűbb dolgoktól, mint a „mi legyen reggelire” vagy, hogy „hol vásároljak benzint”, egészen a jóval fontosabb döntésekig, mint pl. „fizessek-e ezért a gyógyszerért” vagy „meglépjem-e ezt a pénzügyi befektetést”?
A folyamat azért fontos a tudósok számára, mert ennek révén tudják karakterizálni a viselkedést, továbbá használható a normál és a patológiás viselkedési módok megértéséhez, valamint azt is lehetővé teszi, hogy viselkedési (pszichológiai) vagy farmakológiai (gyógyszeres) terápiát írjanak elő a kockázatnak kitett betegek számára.
A kísérlet minden egyes ciklusában az egyik lottójáték konstans (állandó) maradt, míg a másiknak három változója volt:
· a lottójáték megnyerésének a valószínűsége;
· a nyertes lottó kifizetendő nyereményösszege;
· végül a lottójáték megnyerésének a bizonytalansága.
Amikor a vizsgálatban részt vevő alanyok választását rögzítették, az fMRI készüléket használták minden egyes választás esetén az agy kockázat-központjaiban a stimuláció és az aktivitás értékelésére. A statisztikai analízis módszerét használva minden egyes vizsgált személy egyedülálló választási viselkedése azonosítható és kifejezhető.
Dr. Levy elmondása szerint azért választották a kutatásuk JoVE weblapon videó formában történő megjelentetését, mert: „a cikkben felvázolt lépések közül néhány nagyon fontos és a JoVE biztosítja azt, hogy más tudósok is képesek legyenek a saját kutatási alanyaik bevonásával végzett vizsgálatok során a mi eredményeink replikálására.”
A kutatásról szóló cikk a JoVE „Idegtudományok” szekciójában került megjelentetésre. A publikáció néhány héttel az előtt jelent meg, hogy New Orleansban megtartották volna az Idegtudományi Társaság 2012. évi konferenciáját, ahol a JoVE szerkesztői olyan idegtudósok nemzetközi összejövetelén vehettek részt, akik éppen csúcskutatásokat irányítanak az emberi agy működése megértésének a megkísérlése terén.
