Hogyan képzelik el a legtöbben a boldogságot? A párkapcsolatban, természetesen. Nos, ezzel összefüggésben a családfelállítás, mint terápia, egy figyelemre méltó felfedezést tett.
A pár akkor lesz boldog, ha a partnerek mindketten kapcsolatban vannak az édesanyjukkal.
Néhányan magányosak. Néhány nő és néhány férfi magányos. Az ezzel kapcsolatos felfedezést egyetlen mondatban összefoglalható: „Édesanyánk nélkül kedvesünk sincsen”.
Néhány nő azt mondja: „Akarok végre magamnak egy férfit”. Ez így nem megy. Elsősorban az Édesanyjára van szüksége. Ha őt maga mellett tudja /a lelkében/, akkor férfit is kap, nélküle viszont nem boldogul. Ugyanez természetesen a férfira is vonatkozik - édesanyja nélkül természetesen nem talál partnert, vagy ha talál is, olyan nőt talál, aki az édesanyja helyébe akar lépni, hogy a férfit boldoggá tegye. Természetesen ezen az úton nem lehetséges a boldogság megtalálása.
Hogyan lehetünk tehát boldogok? Hogyan teljesedhetünk ki maradéktalanul? Úgy, hogy a gyökereinkkel kapcsolatban maradunk.
Sokan most azt mondják, hogy az én édesanyám már meghalt. Itt a lélekről beszélünk, és hogy mi van a lelkünkben. Ez a fontos!
Meg kell még valamit említeni, ami a boldogság útjában áll, ez pedig a kilépés a jelenből. A boldogság –minden boldogság - ugyanis a jelen pillanatában zajlik. Amikor a múltba révedünk vagy a jövőt fürkésszük, akkor lemondunk erről a pillanatról és vele együtt benne rejlő boldogságról is. A jelenben maradni- ez a boldogság titka, egy csodálatos képesség, amelyet bárki elsajátíthat.
A jelen pillanatában nincs bánat s nincs félelem. Minden bánatunk a múlthoz, minden félelmünk a jövőhöz kapcsolódik. Miért olyan boldogok a gyerekek? Azért mert teljes lényükkel csakis a jelen pillanatában vannak.
Pillanatról pillanatra élni azonban egyben azt is jelenti, hogy pillanatról pillanatra meghalni és minden egyes pillanatban a régit hátrahagyni.
Csörnyei Ida családfelállító terapeuta, természetgyógyász
A pár akkor lesz boldog, ha a partnerek mindketten kapcsolatban vannak az édesanyjukkal.
Néhányan magányosak. Néhány nő és néhány férfi magányos. Az ezzel kapcsolatos felfedezést egyetlen mondatban összefoglalható: „Édesanyánk nélkül kedvesünk sincsen”.
Néhány nő azt mondja: „Akarok végre magamnak egy férfit”. Ez így nem megy. Elsősorban az Édesanyjára van szüksége. Ha őt maga mellett tudja /a lelkében/, akkor férfit is kap, nélküle viszont nem boldogul. Ugyanez természetesen a férfira is vonatkozik - édesanyja nélkül természetesen nem talál partnert, vagy ha talál is, olyan nőt talál, aki az édesanyja helyébe akar lépni, hogy a férfit boldoggá tegye. Természetesen ezen az úton nem lehetséges a boldogság megtalálása.
Hogyan lehetünk tehát boldogok? Hogyan teljesedhetünk ki maradéktalanul? Úgy, hogy a gyökereinkkel kapcsolatban maradunk.
Sokan most azt mondják, hogy az én édesanyám már meghalt. Itt a lélekről beszélünk, és hogy mi van a lelkünkben. Ez a fontos!
Meg kell még valamit említeni, ami a boldogság útjában áll, ez pedig a kilépés a jelenből. A boldogság –minden boldogság - ugyanis a jelen pillanatában zajlik. Amikor a múltba révedünk vagy a jövőt fürkésszük, akkor lemondunk erről a pillanatról és vele együtt benne rejlő boldogságról is. A jelenben maradni- ez a boldogság titka, egy csodálatos képesség, amelyet bárki elsajátíthat.
A jelen pillanatában nincs bánat s nincs félelem. Minden bánatunk a múlthoz, minden félelmünk a jövőhöz kapcsolódik. Miért olyan boldogok a gyerekek? Azért mert teljes lényükkel csakis a jelen pillanatában vannak.
Pillanatról pillanatra élni azonban egyben azt is jelenti, hogy pillanatról pillanatra meghalni és minden egyes pillanatban a régit hátrahagyni.
Csörnyei Ida családfelállító terapeuta, természetgyógyász