A jóindulatú
tüdődaganatok nem jelentenek nagy veszélyt az
egészségre, azonban komplikációk
felléphetnek, mégpedig akkor, ha a daganat akadályt
képez és a beteg fogékonnyá válik
a tüdőgyulladásra, a vér felköhögésére
és a csökkent tüdőtérfogat kialakulására.
A jóindulatú tumorok az elsődleges tüdőtumorok
mindössze 2-5 %-át teszik ki, és a tüdőben
keletkező csomók alig 15 %-a jóindulatú
tüdőtumor. Férfiak körében jóval
gyakoribb, mint nőknél. A jóindulatú tumor
kialakulásának oka nem ismert.
A
jóindulatú tüdőtumoroknak többféle
osztályozása létezik, a feltételezett
keletkezési hely szerint az alábbiak lehetnek:
-
Ismeretlen eredetű
(hamartoma, teratoma)
-
Hámszövet
eredetű (papilloma, polipok)
-
Mezodermális –
középső csíralemezből kialakuló
(fibroma, lipoma, leiomyoma, chondroma)
-
Egyéb
(xanthoma, amyloid)
Az
adenomák és a hamartomák alkotják a
jóindulatú tumorok legnagyobb csoportját.
Hamartoma
A
hamartoma (chondroadenoma) általában felnőtteknél
fordul elő. Elsősorban a tüdő perifériás
területein jelentkezik.
Hörgő adenoma
A jóindulatú
tüdődaganatok közel 50 %-át teszik ki. Maga a
megnevezés azonban alacsony stádiumú
rosszindulatú daganatra is használatos, mint pl.
adenocisztás karcinóma.
Nyákos mirigy
adenoma
Kizárólag
jóindulatú hörgő adenoma. Szövettanilag az
oszlopos sejtekből alakul ki.
A jóindulatú
daganatok diagnosztizálása után mindig szükség
van biopsziára is, hogy szövettani elemzéssel
elkerülhető legyen a potenciálisan rosszindulatú
daganat félrediagnosztizálása. Előfordulhat
azonban a biopszia kontraindikációja, pl. vérzési
hajlam esetén.
A légzőrendszer daganatos megbetegedései
