Az angioplasztika jelentős mértékben enyhítheti a szklerózis multiplex tüneteit


Rövid távú utókövetés támasztja alá azt a bizonyítékot, amely szerint a páratlan véna és a jugularis vénák angioplasztikája biztonságos és javítja a szklerózis multiplex betegségben szenvedők életminőségét – hangzott el az amerikai „Intervenciós Radiológia Társasága” San Franciscóban (Kalifornia) megrendezett 37. Éves Tudományos Találkozóján.


A páratlan véna a „vena cava superior”-ból, a felső üres visszérből elágazó véna. A juguláris vénák szintén a felső üres visszérből elágazó jobb- és baloldali fej-kar vénák; a „vena jugularis interna”, a belső nyaki/ torkolati visszér gyűjti össze a fej és a nyak vénás vérét; míg „vena jugularis externa”, a külső nyaki/torkolati gyűjtőér gyűjti össze a koponyafelszín elhasznált vérét.
 
A kutatók - akik a krónikus agyi-gerincvelői vénás elégtelenség (angol rövidítése: CCSVI) és a szklerózis multiplex (angol rövidítése: MS) közötti kapcsolatot vizsgálták – jelzése szerint a CCSVI minimálisan invazív endovaszkuláris kezelése biztonságos és az MS kórképben szenvedő betegek fizikális és mentális egészségében jelentős, rövid távú javulást eredményezhet. A CCSVI kórképet azon vénák elzáródása jellemzi, amelyek az agyból és a gerincvelőből vezetik el az elhasznált vért és juttatják vissza a szívbe.

Az USA-ban becslések szerint kb. 400.000 ember szenved szklerózis multiplex kórképben –melyről általában úgy vélik, hogy egy gyógyíthatatlan, rokkanttá tevő neurológiai betegség. Ezek a betegek a fenti kutatási eredmény alapján remélhetik azt, hogy lehetségessé válik számukra a kórképpel együtt járó, nehezen kezelhető tünetek enyhítése. A MS kórképet tipikusan betegség-módosító gyógyszerekkel (angol rövidítése: DMD) kezelik, amelyek megváltoztatják vagy elnyomják azt az immunválaszt, amelyről az orvosok úgy vélik, hogy a betegség progressziójában központi szerepet játszik.

„Az MS kórkép kezelését övező hagyományos elméletek nagyrészt az agyi patológia és a neurológiai tünetek autoimmun okaira fokuszálnak. Erre alapozva a kezelés elsősorban szájon át szedhető gyógyszerek vagy injekciók adásából áll.” – mondja Dr. Kenneth Mandato, az Albany Orvostudományi Központ (New York, Albany) egyik intervenciós radiológusa. „A minimálisan invazív terápiák területén „úttörők”-nek tekinthető intervenciós radiológusok évek óta végzik az angioplasztikának nevezett endovaszkuláris (véréren belüli) terápiát, melynek segítségével kezelik az elzáródott és beszűkült artériákat és vénákat.”

„A szklerózis multiplexben szenvedő betegeknél az angioplasztika segítségével nyitjuk meg az elzáródott páratlan és jugularis vénákat a nyak és a mellkas területén. Ez a terápia javítja a betegek véráramlását. Az utókövetések során azt tapasztaltuk, hogy az egyes betegek jelentős mértékű tünet enyhülésről számolnak be.” – tette hozzá Dr. Mandato.

A diagnosztizált szklerózis multiplex kórképet az alábbiak szerint klasszifikálják:


  1. Primer progresszív: fokozatosan előrehaladó betegség, remisszió, azaz átmeneti javulás nélkül.

  2. Relapszus-remittáló: akut rohamok jellemzik szünetekkel, amelyek során a tünetek lassú javulást mutatnak.

  3. Szekunder progresszív: a korábban relapszus-remittáló csoportban szerepelt kórkép lassan kezd progrediálni (állapot rosszabbodás).


Az Albany Központon belül vizsgált, a fenti MS altípusokba tartozó betegcsoportok megoszlása az alábbi volt:

  • Relapszus-remittáló 96 fő,

  • Szekunder progresszív 66 fő és

  • Primer progresszív 30 fő (összesen 192 fő).

A vizsgált populáció magában foglalta a csak angioplasztikán átesett betegeket, valamint három olyan beteget, akik stent-beültetéssel kombinált angioplasztikán estek át. (Stent = egy apró fémháló, amely nyitva tartja a véreret.)

„A vizsgálat eredményei elég izgalmasak és ígéretesek voltak. Az MS relapszus-remittáló és primer progresszív formáiba tartozó betegek több, mint 75 %-ánál jelentős fizikális javulást figyelhettünk meg. Továbbá, a vizsgált betegek több mint 70 %-ánál javultak a mentális egészségi státuszt jellemző pontszámok. A szekunder progresszív MS csoport betegeinél mind a fizikális, mind a mentális egészség pontszámai statisztikailag jelentős mértékben javultak, 59, illetve 50 %-kal.” – magyarázza Dr. Mandato.

„Egy 4 hónapos időszak alatt 213 főt (72 férfi és 141 nő, átlagos életkoruk 49 év) kezeltünk. Ezen betegek közül 192 fő töltött ki egy standard kérdőívet, amellyel az életminőség olyan kulcsfontosságú jellemzőinek a változásait értékeltük, mint amilyenek az alábbiak:

  • Fizikális képességek,

  • Az egészségi státusz észlelése,

  • Energia/fáradtság,

  • Szexuális funkció,

  • Érzelmi jóllét,

  • Kognitív képességek és

  • Fájdalomérzet.

Végső soron minden egyes személy esetében ezeket az adatokat fizikális és mentális egészség pontszámokra bontottuk le és az életminőség minden egyes összetevőjénél javulást állapíthattunk meg. Továbbá azt a trendet is megfigyelhettük, hogy azoknak a betegeknek a szervezete, akiknél a diagnózis felállítása időpontjától számítva már több mint 10 év eltelt, amikor ebben a kezelésben részesültek, sajnos nem válaszolt olyan jól, mint azoké, akiknél viszonylag frissen diagnosztizálták a kórképet.” – magyarázza Dr. Meridith J. Englander, szintén az Albany Központ intervenciós radiológusa és a publikáció egyik szerzője.

„Annak érdekében, hogy azon MS betegek igényeit és szükségleteit is meg tudjuk szólítani, akik úgy érzik, hogy nem tudnak az előírt klinikai vizsgálatok teljes befejezéséig várni (éveket vehet igénybe), nagyon sok orvos már jelenleg is alkalmazza a nehezen kezelhető tünetekkel küszködő MS betegek terápiájában az angioplasztikát. Az angioplasztikát végző orvosok azt remélik, hogy az Albany Központ munkája egy prospektív, randomizált klinikai vizsgálat tervezésébe való mélyebb betekintést tesz majd lehetővé, mely vizsgálat a szklerózis multiplex ezen kezelési módszere szerepének a szigorú értékeléséhez szükséges.” – magyarázza Dr. Mandato.

„Mivel a szklerózis multiplex kórkép CCSVI kórkép kezeléséhez való kapcsolódása teljes megértésének még csak a korai szakaszában vagyunk, azt reméljük, hogy a jövőben sor fog kerülni olyan dupla-vak, prospektív klinikai vizsgálatokra, amelyek ezen kezelési eredmények tartósságát fogják tovább értékelni.” – összegezte Dr. Mandato.


Címkék: szklerózis multiplex, tünetek, véna, életminőség, terápia, angioplasztika
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2020 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!