A prosztatarák az idősebb férfiak betegsége, 50 évesnél fiatalabb korúakban ritkán fordul elő. Előfordulásának gyakorisága a korral nő, a gyakorisági csúcsot a 75. életévben éri el. Magyarországon évente 1400-1500 férfi hal meg prosztatarák miatt.
A prosztata, vagy dülmirigy páratlan szerv, a férfi belső nemi szervekhez tartozó nemi mirigy. Feladata a prosztataváladék elválasztása, amely a hímivarsejtekkel és az ondóhólyag váladékával együtt képezi az ondót, de részt vesz a vizelés kontrolljában is, azzal, hogy nyomást gyakorol a húgycsőre.
Tömör simaizom- és mirigyszövetekből áll. Felnőtt fiatal férfiaknál kb. 20 gramm tömegű, dió nagyságú szerv, amelynek nagysága azonban a kor előrehaladtával növekszik. Ezt az ismert nagyobbodást jóindulatú prosztata hipertrófiának (túltengés, BPH) nevezik, amely általában idősebb férfiaknál okozhat problémát.
A húgyhólyag alatt, az abba csatlakozó húgycsövet körülvéve helyezkedik el. A prosztata működése, fejlődése a férfi nemi hormonok, az androgének (tesztoszteron, dihidrotesztoszteron) hatása alatt áll.
A prosztatarák kialakulásának oka nem ismert, számos olyan tényező van azonban, amelyek kockázati tényezőnek bizonyulnak, mint pl.:
-
Életkor,
-
Etnikai hovatartozás,
-
Hormonális hatások (tesztoszteron),
-
Családban már előfordult prosztatarák,
-
Környezeti tényezők (toxinok, kemikáliák, ipari termékek),
-
Dohányzás,
-
Rossz étkezési szokások (sok zsíradék, vörös hús- és tejfogyasztás),
-
Szójában és likopénben szegény étrend,
-
Kevés szelén és E-vitamin a táplálékban,
-
Egészségtelen diéta folytatása,
-
Az inzulinszerű növekedési faktor (IGF) magas szintje
Ismert, hogy a férfi nemi hormonok szerepet játszanak a prosztatarák kialakulásában. 1966-ban C. Hugginst és munkatársát Nobel-díjjal tüntették ki a férfi nemi hormonokkal (androgének) és a prosztatarákkal kapcsolatos munkásságáért. Bebizonyították, hogy az androgéneknek az egészséges prosztata fejlődésében, valamint a prosztatarák terápiájában fontos szerepe van. Munkásságuk során nyert bizonyítást az, hogy a férfi nemi hormonok termelési helyének kiiktatása (a herék eltávolítása - kasztráció) 70-80 %-ban javította az előrehaladott prosztatarákos beteg életkilátásait.
A prosztatarák tünetei:
-
Abnormális vérkép,
-
Duzzanat a prosztatamirigyen,
-
Vizelési problémák,
-
Vérvizelés,
-
Teljes húgycső elzáródás és húgyhólyag megnagyobbodás,
-
Hát-, vagy medence fájdalom,
-
Hasüregi fájdalom,
-
Bőr sárgasága,
-
Tüdőfájdalom,
-
Köhögés.
A prosztata rákos daganata rendszerint lassan nő és hosszú éveken át nem, vagy nagyon kevés tünetet okoz. Ahogy a rák előrehalad, beszűrődhet a prosztatán túli szövetekbe is (lokalizált terjedés), de agresszívabb metasztázisra is képes, áttétet képezhet a csontba, a tüdőbe és a májba. Épp ezért a tünetek észlelését sokszor már az előrehaladott prosztatarákkal azonosítják.
A prosztatarák szűrése és diagnózisa
A prosztatarák szűréseken való részvétel 40 éves kor felett ajánlott. A prosztatarák szűrések alkalmával fizikális vizsgálatra és vérvizsgálatra kerül sor, ez utóbbinál az ún. prosztata specifikus antigének (PSA) vizsgálata az elsődleges.
Az ujjal történő végbélvizsgálat során az orvos gumikesztyűs ujjával megtapogatja a végbélen keresztül a prosztatamirigyet, hogy megállapítsa annak normális, vagy abnormális voltát. Ha eltérést észlel, (duzzadást, keménységet) azonnal felmerül benne a prosztatarák gyanúja.
A PSA teszt egy egyszerű, megismételhető és pontos vérteszt. Célja, hogy megállapítsák egy bizonyos fehérje, az ún. prosztata specifikus antigén jelenlétét a vérben, amelyet a prosztatamirigy bocsát ki a vérkeringésbe. Azokban az emberekben, akiknél fennáll a prosztatarák gyanúja, ez a fehérjeszint magasabb azt átlagnál. 50 év feletti férfiaknak évente javasolt megcsináltatni a PSA tesztet. Ha valakinél a rizikófaktorok közül több is egyszerre fennáll, már 40 éves kor alatt is javasolt ez az ellenőrzés.
Átlagos a teszteredmény 4 nanogramm/milliliter alatti értéknél. 4 és 10 közötti érték határesetnek minősül, figyelembe véve a beteg korát, tüneteit, családi anamnézisét és a PSA szint változásokat. A 10 nanogramm/milliliter érték abnormális, az már felveti a prosztatarák gyanúját. Minél magasabb 10 felett az érték, annál inkább valószínűsíthető a prosztatarák metasztázisa a szervezetben. Nagyon magas értékek, 30, vagy 40 felett, már nem jelzőértékek, hanem a prosztatarák okozta tünetek közé tartoznak.
A prosztatarák diagnózisának felállításához a prosztatamirigyből tűbiopsziát vesznek ultrahang irányításával a végbélen keresztül, szövettani vizsgálathoz. A szövetvizsgálat során, ha egyértelmű a prosztatarák megléte, sor kerül a rák fokozatának megállapítására, amelyhez az ún. Gleason-skálát használják. A 7-10 fokozat közötti szövetminta érték jelzi a rák rapid növekedését és a legrosszabb prognózist.
Ezután kerül sor a rák stádiumának megállapítására, amelyhez szükség lehet a környező szervekből biopsziavételre. Áttét gyanúja esetén CT, MRI és PET vizsgálatot szükséges elvégezni. A kezelés módját a stádium is meghatározza.
A férfi nemi szervek daganatos megbetegedései
