A nikotin szint csúcsa hosszabb idő alatt alakul ki a dohányzók agyában, mint ahogy azt korábban a tudósok gondolták – állapította meg egy frissen végzett amerikai kutatás.
Hagyományosan, a tudósok úgy vélték, hogy a belélegzett nikotin egy szál cigaretta elszívása során mindössze néhány másodperc alatt eljut az agyba, és hogy minden egyes elszívott szál cigaretta előidézi a nikotin koncentráció csúcsszintjét az agyban. Az észak-karolinai Durham városban lévő Duke Egyetemi Orvostudományi Központ kutatóorvosai PET képalkotó eszközzel folytattak vizsgálatokat, melynek segítségével sikerült szemléltetniük - a világon először -, hogy egy teljes szál cigaretta elszívása során a dohányos agyában a nikotin koncentráció szintje egyenletesen emelkedik.
Ez a kutatási eredmény igen hasznos és fontos abból a szempontból, hogy hozzásegítheti az orvosokat a cigarettázásról leszokni akaró páciensek sokkal hatékonyabb kezelési módszeréhez.
„Korábban úgy gondoltuk, hogy egy szál cigarettának minden egyes slukkja előidézi a nikotin koncentráció csúcsát a dohányos agyában, éppen ezért véltük úgy, hogy a cigaretta sokkal addiktívabb szer, mint a nikotin bármilyen más módon a szervezetbe történő juttatása – pl. nikotin tapasz, vagy nikotinos rágógumi segítségével.” – kommentálta az Orvostudományi Központ „Nikotinról és Dohányzásról Leszoktató Kutató Központjának” igazgatója. „A mi feladatunk most annak kiderítése, hogy a cigaretta függőség és a nikotin slukkonként történő szervezetbe juttatása milyen kérdéseket vet fel. Ez részben attól is függ, milyen szintet ér el a nikotin mennyisége és milyen szintre akkumulálódik az agyban, illetve a dohányzás a maga nemében páratlan szokásától és a vele járó érzékekre ható szerepétől.”
Amikor a kutatóorvosok vizsgálódásaik során 13 fő, függő dohányost 10 fő, nem függő dohányossal hasonlítottak össze, meglepődve tapasztalták, hogy a függő dohányosok agyában a nikotin felhalmozódásának sebessége lassabb volt. A kutatók magyarázata szerint ennek az oka az, hogy a nikotin a függő dohányosok tüdejében hosszabb ideig tartózkodik, ami pedig valószínűleg a füst tüdőre gyakorolt krónikus hatásainak az eredménye.
Azt azonban a nikotin agyban történő felhalmozódásának sebessége sem magyarázza, hogy egyes emberek miért válnak cigaretta függővé, míg mások nem. „Még ha korrigáltuk is a nikotin agyba jutásának a sebességét, a vizsgálataink akkor is azt mutatták, hogy a nem függő dohányosoknál ugyanolyan magas lett a nikotin szintje az agyban, mint a függő dohányosoknál, ennek ellenére nem váltak nikotin függővé. Az igazi rejtély az, hogy vajon miért nem?” – magyarázta kutatási munkájuk részleteit az igazgató.
Véleménye szerint az addikció hiánya ezen dohányosok esetében akár genetikai különbségek következménye is lehet, de magyarázhatja a dohányzási stílusban rejlő különbség, vagy a nikotin okozta pszichológiai hatások különbsége is. A kutatóorvosok egyelőre képtelenek teljes magyarázattal szolgálni arra nézve, ezek az emberek miért képesek úgy cigarettázni, hogy nem válnak nikotin függővé.
A felmerülő, és egyelőre még megválaszolatlan kérdések ellenére az amerikai kutatás fontos bepillantást nyújt a nikotin felszívódás sebessége és az emberi agy eltérő nikotin szintjeinek szerepébe, valamint abba, hogy az agy mely receptorai lépnek munkába dohányzás esetén.
„Az érzékelés különböző szintjein különböző receptorok reagálnak a nikotinra. Ha pontosan tudni fogjuk annak a nikotin mennyiségnek a szintjét, amely ténylegesen eljut az agyba, az segítséget nyújthat nekünk abban, hogy megtaláljuk, legvalószínűbben melyek azok a receptorok, amelyek a dohányzás függőséget okozó hatása szempontjából fontosak.” – foglalta össze röviden további kutatási céljaikat a Központ igazgatója.
