Ha valaki naponta 11 órát dolgozik, lehet, hogy többet keres, mint a 8 órában dolgozó kollégái, de a szívbetegségek kifejlődésének kockázata 67 %-kal növekszik meg nála – állítják európai kutatók, és egyben úgy vélik, az orvosoknak, amikor számba veszik a páciens szívbetegség kockázatát, akkor a dohányzási státusz, a testsúly, a cukorbetegség és a vérnyomás adatok mellett a napi munkaóra mennyiségét is figyelembe kell venniük.
Mika Kivimäki, a London-i Egyetemi Kollégium (angol rövidítése: UCL) professzora és teamje 10.000 fő, a brit közszférában dolgozó ember adatát gyűjtötte össze 1985-től kezdve, ez az ún. Whitehall II. Study, azaz a Fehérház II. Vizsgálat.
Közülük 7.095 főnél nem jelentkeztek szívbetegség és angina pectoris tünetei, valamint kórtörténetükben sem szerepelt ilyen betegség, amikor 1985-ben elkezdték az adatokat gyűjteni. Mindannyian teljes munkaidőben dolgoztak, férfiak és nők vegyesen vannak közöttük.
A kutatók összeállították a szívbetegség rizikófaktorainak listáját, belevették többek között:
A vizsgálat résztvevői beszámoltak napirendjükről, arról is, mennyi időt töltenek egy átlagos hétköznap a munkahelyükön, figyelembe véve azt az időt is, amikor a hivatali munkát hazaviszik és otthon fejezik be.
A 11 éves utókövetés adatait az összegyűjtés után a kutatók kielemezték, foglalkoztak többek között azzal, hányszor volt a 10.000 résztvevőnek szívinfarktusa, vagy fejlődött ki náluk egyéb szívbetegség, milyenek voltak az ötévente esedékes orvosi szűrővizsgálatok eredményei és feljegyzései, valamint a kórházban töltött időszakokra vonatkozó adatokkal is.
Megállapították, hogy ha hozzáadják a rizikófaktorok listájához azt, hogy az illető minden egyes héten átlagosan mennyit dolgozik a munkahelyén, illetve hányszor vitte haza hivatali munkáját, akkor az orvosok sokkal könnyebben tudták előrejelezni a szívbetegség kialakulásának kockázatát – az előrejelzés sikeressége 5 %-kal javult!
A kutatóorvosok leggyakrabban a híres amerikai „Framingham” kockázati modellt alkalmazzák, amikor egy 10 éves időszakot felölelően a szívkoszorúér betegség kifejlődésének egyéni kockázatát kell meghatározni. A kockázati modell számos tényezőt, közte a vérnyomást, a dohányzási státuszt, a lipidszinteket stb. foglal magában, de nem tartalmazza az olyan pszichológiai faktorokat, mint amilyen a munkahelyi stressz.
Kivimäki professzor az alábbiakban összegezte munkájuk eredményét:
„Bemutattuk, hogy a napi 8 órát meghaladó munka a szívbetegség kifejlődése kockázatának jelentős emelkedésével jár együtt. Megfontolva azt, hogy a ledolgozott munkaidő mennyiségét a körzeti orvosok (Angliában általános orvosoknak nevezik őket) betegekkel folytatott beszélgetései alapján vettük figyelembe, amely egyszerűnek és egyben hasznosnak is bizonyult, kutatóink igen komolyan megerősítették annak fontosságát, hogy ezt a faktort bevegyük a standard kockázati tényezők közé.
Ez az új információ segítheti az orvosokat a szívbetegség kezelésére felírandó gyógyszerrel kapcsolatos precízebb döntés meghozatalában is. Emellett mintegy „ébresztőként” szolgálhat az emberek számára, akik túldolgozzák magukat, különösen, ha már kialakult náluk valamelyik kockázati faktor.”
Címkék:
munka, vérnyomás, cigaretta, dohányzás, túlsúly, stressz, ér, szív, szívroham
|
|
