A menopauza és a végzetes szívroham megnövekedett kockázata között nincs összefüggés

Nincs kapcsolat a menopauza és a végzetes szívroham megnövekedett kockázata között – mondják az amerikai Johns Hopkins Orvostudományi Egyetem kutatói, akik a British Medical Journal (BMJ) szakfolyóiratában számolnak be a kutatási eredményeikről.

Azt állapították meg, hogy a szívroham miatti elhalálozások nők korosodásával együtt növekvő száma nem a menopauza és a hormonális változások következménye, hanem egyedül a korosodásé. A kutatók meglepődtek azon, hogy olyan bizonyítékot találtak, amely azt sugallja, hogy valamilyen biológiai esemény történik a fiatal férfiakkal 45 éves korig, amely megemeli a szívroham kockázatukat és az orvosoknak ezért nagyobb figyelmet kellene erre fordítaniuk.

Régóta tartja magát az a nézet, hogy a nők körében a kardiovaszkuláris kockázat a menopauza után éri el a csúcsát, ezzel szemben a kutatók arra mutattak rá, hogy a teljes élettartam alatt a kockázat konstans (állandó) mértékben emelkedik.

A kutatás vezetője, Dr. Dhananjay Vaidya, a Johns Hopkins Egyetem segédprofesszora, a sajtó képviselőinek az alábbiakat mondta: „Adataink azt mutatják, hogy nincs komolyabb emelkedés a menopauza után a fatális szívrohamok számát tekintve. Ami valójában történik, véleményünk szerint az az, hogy a szív és az artériák sejtjei ugyanúgy elöregszenek, mint a test többi szövete és ezért találkozunk évente egyre több és több szívroham esettel, ahogyan a nők idősödnek. A korosodás maga helyénvaló magyarázat és a menopauza beállta, a megváltozott hormonális hatással, úgy tűnik, nem játszik ebben szerepet.”

A kutatók szerint talán több figyelmet kellene a nők szív egészségére már a menopauza előtt is fordítani, mivel vizsgálatuk eredménye azt sugallja, hogy az semmiképp nem elhanyagolható, szemben azzal, amit korábban gondoltak. A kutatók nem mondják azt, hogy a menopauza egyáltalán nincs hatással más betegségek kialakulásának a kockázataira.

„Például, az emlőrák miatti elhalálozások aránya a menopauza idején gyorsabban csökkent, feltehetőleg a hormonszintekben bekövetkező változások miatt.” – mondja Dr. Vaidya.

A kutatók vizsgálatuk során az Angliában, Walesben és az USA-ban 1916 és 1945 között született emberek halálozási rátáit elemezték. A hasonló emberekből álló csoportok közötti trendeket követték nyomon, ahogyan ezek a személyek idősödtek és azt állapították meg, hogy minden egyes csoportban a menopauza időszakában nincs emelkedés a nők körében a kor miatt várható stabil görbén túl és felette.

Dr. Vaidya szerint a halálozási arány görbéje évente a kamatos kamathoz hasonló módon emelkedik: a ráta évente szilárdan a 8 %-on marad, de a kockázat akkumulálódik és minden egyes évben nagyobb lesz. Az abszolút mortalitás minden életkorban emelkedik, nincs hirtelen változás a menopauza időszakában.

Amit a kutatói team szintén meglepőnek talált, az az, amit a férfiak görbéjénél láttak. „Már egy ideje tudjuk, hogy a szívbetegség miatti elhalálozás kockázata az életéveket tekintve a férfiakat korábban érinti, mint a nőket.” – mondja a segédprofesszor. Megállapították, hogy a 45 év alatti férfiak mortalitási görbéje egy év alatt 30 %-kal emelkedett és csak 45 éves kor után lassult ez az emelkedés, kb. évi 5 %-ra.

Összességében ez hasonló volt a nők egész élettartamára jellemző arányhoz, így jutva vissza a kamatos kamat analógiájához. Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy valamilyen biológiai esemény történik a fiatalabb férfiak körében, ami miatt megnövekszik a szívbetegség kockázatuk.

„Ahelyett, hogy a menopauza idejét vizsgálnánk, azt kell megnéznünk, idővel mi történik biológiailag a férfiaknál.” – sürgette Dr. Vaidya, azt is hozzátéve, hogy erre egyelőre még nincs válaszuk, vagyis a „jó kutatás mindig több kérdést generál.”

Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy a nők és férfiak között különbség van abban, mi történik a telomereikkel. A telomerek a kromoszómát alkotó DNS-ek végén található rövid, több ezerszer ismétlődő szakaszok, amelyek mintegy megvédik a fontos géneket a széteséstől, a pusztulástól. Minden alkalommal, amikor a DNS másolódik, egy darabka telomer elvész. Ez minden egyes alkalommal megtörténik, amikor a sejtek osztódnak, amíg el nem ér a folyamat addig a pontig, ahol a gének károsodnak, ez pedig az idősödés sejtekre gyakorolt ártalmas hatása.

Az ismert, hogy a fiú és a lány csecsemőknek ugyanolyan hosszúságú telomereik vannak, de mire a fiú csecsemők elérik a fiatal felnőttkort, az ő telomereik szignifikánsabban rövidebbek lesznek, mint a nőtársaiké, de az élet későbbi időszakában a rövidülés mértéke mindkét nemnél hasonló. A kutatók kíváncsiak rá, vajon ez okozza-e a fiatalabb férfiak körében a szívbetegség miatti elhalálozások magasabb kockázatát, mivel a későbbi életszakaszban mindkét nemnél egyforma a szívbetegség mortalitási aránya.

Az adatok némi jó hírrel is szolgálnak: ha a kutatók vizsgálatuk során a csoportokat a születési év szerint hasonlították össze, minden egymást követő csoportnál alacsonyabb teljes és szívbetegség miatti elhalálozási arányt tapasztaltak egész élettartamuk alatt. A kutatók szerint ez legvalószínűbben a jobb táplálkozásnak, a jobb életminőségnek, a preventív orvosi ellátásnak, valamint a szívbetegséget kezelő gyógyszereknek és más terápiáknak köszönhető.

Dr. Vaidya sürgeti az orvosokat, hogy már a nők korai életévétől kezdve kísérjék figyelemmel a kardiovaszkuláris egészségüket és győződjenek is meg róla, hogy a szív számára is egészséges szokásokat követnek. „A nők szívvel kapcsolatos egészségügyi állapotának speciális figyelmet kell szentelni, átlagos élettartam kockázatuk miatt – nemcsak a menopauza beállta után.” – foglalta össze Dr. Vaidya.


Címkék: menopauza, szívroham, szív, keringés, elhalálozás, élettartam
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2021 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!