A leggyakoribb jóindulatú női nemi szervi daganatok


A méhizomdaganat (myoma uteri)

A myoma uteri, vagy egyszerűen csak myoma a női szervezet leggyakoribb jóindulatú daganata, közel a fogamzóképes nők felénél alakul ki! A myoma tokkal körülvett, a méh simaizom szövetéből kiinduló jóindulatú daganat.

Kialakulásának pontos oka ismeretlen. Minden egyes myoma göb egy simaizomsejt elfajulásából, kontrollálatlan osztódásából ered. Növekedésében az ösztrogén hormon is szerepet játszik, éppen ezért a pubertás kor előtt nem, a változókor után pedig általában már nem alakul ki, sőt a meglévő göbök mérete is csökken ilyenkor.

Méretét tekintve a pár milliméteresről akár emberfejnyi nagyságúra is megnőhet, ezáltal sokféle tünetet okozhat: alhasi fájdalmat, székelési, vizelési panaszokat, és legtöbbször rendellenes erősségű, vagy idejű menstruációs vérzést és másodlagosan kialakuló anémiás (vashiányos) vérszegénységet.

A myoma göbök mérete és elhelyezkedése az ultrahangos vizsgálat segítségével egészen pontosan meghatározható. Amennyiben a látottak alapján felmerül a rosszindulatú rákos daganat (szarkóma) lehetősége, szükség van a myoma göbök szövettani vizsgálatára is. Kezelése sebészi eltávolítás, a méhüreg tükrözés (hysteroscopia) során a kisebb göbök megfelelő technikai háttér és orvosi tapasztalat mellett egyúttal el is távolíthatók. A nagyra nőtt myoma eltávolítása – lehetőség szerint a méh megtartása mellett – hagyományos módon, hüvelyen keresztül, vagy hasi feltárás útján végezhető el.

Az emlők jóindulatú daganatai

Az emlőkben felfedezett legtöbb daganat jóindulatú, az emlődaganatok mintegy 80 %-a jóindulatú daganat.

A jóindulatú emlődaganatok típusainak elkülönítéséhez szükség van néhány teszt elvégzésére, leggyakrabban az ultrahangos és a mammográfiai vizsgálat már elégséges ehhez. A vékonytűs, vagy vastagtűs aspiráció keretében elvégzett biopszia (szövetmintavétel) mikroszkopikus elemzése általában elegendő annak bizonyítására, hogy nem emlőrákos daganatról van szó és hogy hyperplasia nincs jelen.

A leggyakoribb jóindulatú emlődaganatok:

  • Fibroadenoma: Az emlő kötőszövetének daganata, a leggyakoribb jóindulatú emlődaganat, amely általában a fiatal, vagy fiatalabb nőket érinti. Négy típusa van, a közönséges fibroadenoma, az óriási fibroadenoma, a juvenilis fibroadenoma és a phylloid daganat. A daganat sebészi eltávolítása általában teljes gyógyulást eredményez.

  • A fibrocisztás elváltozások. Bizonyos típusait nehéz elkülöníteni az emlőráktól. Általánosságban a ciszták képződése, a kötőszövetes növedékek és a hámszövet hyperplasiája (a hámsejtek száma nő meg) a kórkép jellemzője. Változó korban gyakrabban fordul elő, amikor a tejtermelő mirigyeket fokozatosan puhább, zsíros szövetek váltják fel, majd a menopauza beállta után sokszor spontán meg is szűnik ez az állapot.

A petefészkek jóindulatú daganatai

A petefészkekben viszonylag gyakori a daganatok előfordulása, ezeknek 75-80%-a jóindulatú. A petefészek jóindulatú daganatainak közös jellemzője, hogy lassan növekednek, általában tünetmentesek és nagyon ritkán válnak rosszindulatúvá.

A leggyakoribb jóindulatú petefészek daganatok az alábbiak:

  • A cisztás teratoma: vagy másnéven dermoid ciszta, mivel főleg külső csíralemezes (ektodermális) szövetből áll.

  • A fibroma: lassan növekedő, rendszerint 7 cm-es átmérőnél kisebb kötőszövet növedék.

  • Cisztás adenoma: Leggyakrabban vérnedvet, vérsavót, vagy nyálkát tartalmazó képlet.

A jóindulatú petefészek daganatok gyakran okoznak menstruációs rendellenességet, súlyos alhasi fájdalmat és hasvízkórt, ez utóbbi általában a fibrómákkal társul. Diagnózisuk felállításához hüvelyi ultrahangos vizsgálatra, vagy CT és MRI vizsgálatokra van szükség.

Differenciáldiagnosztikájukban a méhen kívüli terhesség kizárásának mindig meg kell történnie. Kezelésük laparoszkópiával (tükrözéssel), laparotómiával - a hasfal megnyitásával - és végső esetben a petefészek eltávolításával oldható meg. A cél általában az, hogy az egyik petefészek lehetőség szerint megmaradjon, amely a továbbiakban is biztosítja a beteg szervezetének normális hormonális működését.

Endometriózis

Az endometrium a méh belső felszínét borító szövet, a méh nyálkahártyája, amely havonta, a hormonok hatására megvastagszik és leválik, menstruáció formájában. Ha ez a szövet a testben máshol található, ugyanez a folyamat megy végbe, viszont a levált szövet nem képes a testből eltávozni. Ennek következménye lehet a belső hasüregi vérzés, a szövettörmelék szétesése, majd kijutása a csomóból, a csomót körülvevő terület gyulladása és a területen hegképződés.




Felléphetnek egyéb szövődmények is, pl. újabb területre való szóródás, összenövések képződése, bélvérzés vagy -elzáródás, hólyag működési zavar, egyéb panaszok. A tünetek általában az idő előrehaladtával romlanak, bár bizonyos esetekben a tünetek javulása, majd újra kialakulása a jellemző.

Ezt az állapotot nevezzük endometriózisnak. Az endometriózis a nők mintegy 15 %-ánál fejlődik ki, a reproduktív életszakaszukban. Az endometriózis diagnózisának felállításához hastükrözés (laparoscopia) útján vett szövettani minta laboratóriumi elemzése szükséges, amely egyértelműen igazolja, hogy a szövet endometrium, és kizárja más betegség fennállásának lehetőségét.

Kezelése igen összetett feladat és függ a csomók lokalizációjától is. Sor kerülhet fájdalomcsillapításra, hormonális kezelésekre, vagy sebészeti műtétre is, amellyel a kialakult endometriózis csomókat eltávolítják, illetve szükség lehet a radikális hysterectomiára, méheltávolításra is.

Sajnos gyakori, hogy a műtéti eltávolítást követően az endometriózis kiújul. Az is előfordul, hogy a menopauza beálltát követően a HRT kezelések során adott ösztrogénpótlás miatt újul ki az endometriózis. Ezekben az esetekben a radikális méh- és petefészek eltávolítás és a hormonpótlás felfüggesztése lehet a megoldás.

Címkék: jóindulatú daganatok, női nemi szervek
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2020 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!