A
hüvely (latinul: vagina) a női belső reprodukciós
szervek egyik fontos része, a kismedence alján
elhelyezkedő savas váladékú, rugalmas,
rendkívül tágulékony izomcsatorna, hossza
kb. 10 cm. Felső részével kapcsolódik a méh
alsó részéhez, a méhnyakhoz, míg
alsó része a szeméremajkaktól védve
nyílik a gáton, a húgycsőnyílás
és a végbélnyílás között.
A
hüvelyt az ún. hüvelyi epithelium (laphám),
egy nagyon finom redőzött bőr béleli, melynek felszíne
állandóan hámlik, idegeket tartalmaz és
amely a vérből és a nyirokerekből származó
nedveket enged át. Részben ebből keletkezik a
hüvelyváladék, amely egészséges nő
esetén tejfelszerű, tapadós, savanyú szagú,
ún. savas védőköpeny. Savanyú szagát
az okozza, hogy tejsavat tartalmaz, amelyben az ún.
tejsavpálca baktériumok élnek meg (vagy
Döderlein bacillusok - lactobacillusok).
A
hüvely és váladéka, a hüvelyi flóra
egyik legfontosabb feladata az, hogy a megvédje a külvilágból
származó (a nő hasürege a petevezetékeken,
a méhen és a hüvelyen keresztül közvetlen
kapcsolatban van a külvilággal) fertőző baktériumokkal
szemben a szervezetet. Ha ez nem történne meg, a
baktériumok a hüvelyen felvándorolva
hashártyagyulladást okoznának, amely rövid
időn belül halálhoz vezetne.
Címkék:
nemi jelleg, nők, női test, hüvely
|
|
