A fruktóz nem járul hozzá a súlygyarapodáshoz, szemben a szénhidrátok egyéb típusaival – állítják kanadai kutatók az Amerikai Orvosi Testület „Belgyógyászat Évkönyve” c. online szakfolyóiratában. Vizsgálataik során azt állapították meg, hogy egy kevés, az ételhez adott extra fruktóz nem idéz elő súlygyarapodást, egészen addig, amíg fogyasztója az egyéb szénhidrátok bevitelét a fruktózzal egyenértékű összkalória értékkel csökkenti. Más szavakkal, a fruktóz kalóriája nem hizlalóbb, mint az egyéb szénhidrátokban lévő ugyanolyan mennyiségű kalória.
A fruktózt nevezik gyümölcscukornak vagy levulóznak is. Nagyon sok gyümölcsben és zöldségfélében (pl. paradicsom, avokádó) található meg, de jelen van a mézben is. A fruktóz, a glükózzal (szőlőcukor) és a galaktózzal (mindkettő a laktóz diszacharid – vagyis tejcukor – alkotórésze) egyetemben egyike a három élelmezési monoszacharidnak. Ezek a monoszacharidok az emésztés során közvetlenül szívódnak fel a véráramba. Egy monoszacharid a lehető legkisebb cukoregység.
A tiszta fruktóz száraz formájában egy szagtalan édesítő, fehér, kristályos szerkezetű anyag – ez a legvízoldékonyabb cukor. A kereskedelemben kapható fruktóz tipikusan a cukorrépából, a cukornádból és a kukoricából származik. A fruktóz különböző formáit a jobb íz elérése érdekében gyakran adják hozzá az élelmiszerekhez és az italokhoz. A fruktóz a legédesebb cukorféle, glikémiás indexe viszonylag alacsony (19), de csak a májban képes metabolizálódni. Mivel a máj az alkoholhoz hasonlóan azonnal elkezdi feldolgozni a fruktózt (glikolízis folyamata), a túlzott fruktóz bevitel zsírmáj és májgyulladás kialakulásához vezethet, míg a lebontás melléktermékeként keletkező húgysav túl magas szintje köszvényt idézhet elő.
A kutatásról szóló beszámolóban a szerzők elmagyarázták, hogy a fruktóz többlet súlygyarapodáshoz való hozzájárulása a nyugati társadalmakban sokszor hangoztatott nézet, ugyanakkor eddig semmilyen klinikai vizsgálat nem mutatott ki egyértelmű összefüggést a kettő között. Dr. John L. Sievenpiper és kutatói teamje azt tűzte ki célul, hogy meghatározzák, kontrollált evési vizsgálatok során milyen hatással lehet a fruktóz az emberek súlyára.
Előbb összegyűjtötték 41 db, olyan kontrollált táplálkozási vizsgálat adatait, mely vizsgálatok legalább 7 napig tartottak. Ezek közül 31 db vizsgálatban összesen 637 fő vett részt: a szabad fruktóz és a nem fruktóz szénhidrátok hatását hasonlították össze, izokalóriás vizsgálatokban. Az izokalóriás vizsgálat azt jelenti, hogy az elfogyasztott táplálékon belül a fehérjék, a zsírok és a szénhidrátok külön-külön egyforma mennyiségű kalóriát tartalmaznak.
A maradék 10 db vizsgálatban 119 ember vett részt, akik magas kalóriaértékű (hiperkalóriás) táplálkozást folytattak. A kanadai kutatók kizárták azokat a vizsgálatokat, amelyek a magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup (angol rövidítése: HFCS) hatását értékelték, mivel ez valójában 42 %-nyi glükóz és 55 %-nyi szabad fruktóz keveréke.
Megállapították, hogy az izokalóriás vizsgálatokban a fruktóz összességében semmilyen eltérést nem produkált a testsúlyban, amikor a nem fruktózból álló szénhidrátokkal hasonlították össze. Ugyanakkor a szervezetbe magas kalóriaértékben bevitt fruktóz testsúlygyarapodást okozott.
Egyszerűen összefoglalva: amikor az emberek fruktózzal készült élelmiszereket ettek és ételükben a fruktóz kalóriamennyisége ugyanannyi volt mint a nem fruktózzal édesített ételeket fogyasztó emberek esetében, akkor nem volt jelentős különbség a testsúlyban. Ha azonban a résztvevők magas kalóriaértékben fruktózt tartalmazó táplálékot fogyasztottak, akkor megjelent a súlygyarapodás.
A szerzők kihangsúlyozták, hogy néhány, figyelembe vett vizsgálat nem volt túl jó minőségű. Arra utaltak, hogy a „fruktóz hiperkalóriás” vizsgálatokban a súlygyarapodás egyszerűen csak a túl sok bevitt kalória eredménye volt, nem pedig maga a fruktóz felelős érte.
A kutatók az alábbi következtetéseket vonták le: „Úgy tűnik, a fruktóz nem okoz súlygyarapodást, ha más szénhidrátokat helyettesít a táplálékban, amennyiben az étel kalóriaértéke hasonló marad. A nagy dózisú szabad fruktóz, amely többlet kalóriabevitelt eredményezett, mérsékelten növelte a testsúlyt. Ez egy olyan hatás, amely feltehetőleg inkább az extra kalóriabevitel, mintsem a fruktóz fogyasztásának a következménye.”
