A prosztatarák tünetei és diagnózisa

A prosztatarák igen gyakori rosszindulatú daganat: a férfiakban előforduló összes rákféleségeknek mintegy 10%-át képezi.

A prosztatarák az idősebb férfiak betegsége, 50 évesnél fiatalabb korúakban ritkán fordul elő. Előfordulásának gyakorisága a korral nő, a gyakorisági csúcsot a 75. életévben éri el. Magyarországon évente 1400-1500 férfi hal meg prosztatarák miatt.

A prosztata, vagy dülmirigy páratlan szerv, a férfi belső nemi szervekhez tartozó nemi mirigy. Feladata a prosztataváladék elválasztása, amely a hímivarsejtekkel és az ondóhólyag váladékával együtt képezi az ondót, de részt vesz a vizelés kontrolljában is, azzal, hogy nyomást gyakorol a húgycsőre.

Tömör simaizom- és mirigyszövetekből áll. Felnőtt fiatal férfiaknál kb. 20 gramm tömegű, dió nagyságú szerv, amelynek nagysága azonban a kor előrehaladtával növekszik. Ezt az ismert nagyobbodást jóindulatú prosztata hipertrófiának (túltengés, BPH) nevezik, amely általában idősebb férfiaknál okozhat problémát.

A húgyhólyag alatt, az abba csatlakozó húgycsövet körülvéve helyezkedik el. A prosztata működése, fejlődése a férfi nemi hormonok, az androgének (tesztoszteron, dihidrotesztoszteron) hatása alatt áll.

A prosztatarák kialakulásának oka nem ismert, számos olyan tényező van azonban, amelyek kockázati tényezőnek bizonyulnak, mint pl.:

  • Életkor,

  • Etnikai hovatartozás,

  • Hormonális hatások (tesztoszteron),

  • Családban már előfordult prosztatarák,

  • Környezeti tényezők (toxinok, kemikáliák, ipari termékek),

  • Dohányzás,

  • Rossz étkezési szokások (sok zsíradék, vörös hús- és tejfogyasztás),

  • Szójában és likopénben szegény étrend,

  • Kevés szelén és E-vitamin a táplálékban,

  • Egészségtelen diéta folytatása,

  • Az inzulinszerű növekedési faktor (IGF) magas szintje

Ismert, hogy a férfi nemi hormonok szerepet játszanak a prosztatarák kialakulásában. 1966-ban C. Hugginst és munkatársát Nobel-díjjal tüntették ki a férfi nemi hormonokkal (androgének) és a prosztatarákkal kapcsolatos munkásságáért. Bebizonyították, hogy az androgéneknek az egészséges prosztata fejlődésében, valamint a prosztatarák terápiájában fontos szerepe van. Munkásságuk során nyert bizonyítást az, hogy a férfi nemi hormonok termelési helyének kiiktatása (a herék eltávolítása - kasztráció) 70-80 %-ban javította az előrehaladott prosztatarákos beteg életkilátásait.

A prosztatarák tünetei:

  • Abnormális vérkép,

  • Duzzanat a prosztatamirigyen,

  • Vizelési problémák,

  • Vérvizelés,

  • Teljes húgycső elzáródás és húgyhólyag megnagyobbodás,

  • Hát-, vagy medence fájdalom,

  • Hasüregi fájdalom,

  • Bőr sárgasága,

  • Tüdőfájdalom,

  • Köhögés.

 

A prosztata rákos daganata rendszerint lassan nő és hosszú éveken át nem, vagy nagyon kevés tünetet okoz. Ahogy a rák előrehalad, beszűrődhet a prosztatán túli szövetekbe is (lokalizált terjedés), de agresszívabb metasztázisra is képes, áttétet képezhet a csontba, a tüdőbe és a májba. Épp ezért a tünetek észlelését sokszor már az előrehaladott prosztatarákkal azonosítják.

A prosztatarák szűrése és diagnózisa

A prosztatarák szűréseken való részvétel 40 éves kor felett ajánlott. A prosztatarák szűrések alkalmával fizikális vizsgálatra és vérvizsgálatra kerül sor, ez utóbbinál az ún. prosztata specifikus antigének (PSA) vizsgálata az elsődleges.

Az ujjal történő végbélvizsgálat során az orvos gumikesztyűs ujjával megtapogatja a végbélen keresztül a prosztatamirigyet, hogy megállapítsa annak normális, vagy abnormális voltát. Ha eltérést észlel, (duzzadást, keménységet) azonnal felmerül benne a prosztatarák gyanúja.

A PSA teszt egy egyszerű, megismételhető és pontos vérteszt. Célja, hogy megállapítsák egy bizonyos fehérje, az ún. prosztata specifikus antigén jelenlétét a vérben, amelyet a prosztatamirigy bocsát ki a vérkeringésbe. Azokban az emberekben, akiknél fennáll a prosztatarák gyanúja, ez a fehérjeszint magasabb azt átlagnál. 50 év feletti férfiaknak évente javasolt megcsináltatni a PSA tesztet. Ha valakinél a rizikófaktorok közül több is egyszerre fennáll, már 40 éves kor alatt is javasolt ez az ellenőrzés.

Átlagos a teszteredmény 4 nanogramm/milliliter alatti értéknél. 4 és 10 közötti érték határesetnek minősül, figyelembe véve a beteg korát, tüneteit, családi anamnézisét és a PSA szint változásokat. A 10 nanogramm/milliliter érték abnormális, az már felveti a prosztatarák gyanúját. Minél magasabb 10 felett az érték, annál inkább valószínűsíthető a prosztatarák metasztázisa a szervezetben. Nagyon magas értékek, 30, vagy 40 felett, már nem jelzőértékek, hanem a prosztatarák okozta tünetek közé tartoznak.

A prosztatarák diagnózisának felállításához a prosztatamirigyből tűbiopsziát vesznek ultrahang irányításával a végbélen keresztül, szövettani vizsgálathoz. A szövetvizsgálat során, ha egyértelmű a prosztatarák megléte, sor kerül a rák fokozatának megállapítására, amelyhez az ún. Gleason-skálát használják. A 7-10 fokozat közötti szövetminta érték jelzi a rák rapid növekedését és a legrosszabb prognózist.

Ezután kerül sor a rák stádiumának megállapítására, amelyhez szükség lehet a környező szervekből biopsziavételre. Áttét gyanúja esetén CT, MRI és PET vizsgálatot szükséges elvégezni. A kezelés módját a stádium is meghatározza.


A férfi nemi szervek daganatos megbetegedései

Címkék: prosztata, daganat, rák
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2017 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!