Ausztrál és vietnámi kutatóorvosok felmérték a II. típusú cukorbetegség jelenlegi előfordulási arányát Vietnámban, és ehhez egy igen egyszerű eszközt fejlesztettek ki, amelynek segítségével be tudják azonosítani a magas kockázatúnak számító vietnámi lakosokat.
A gyakran az ülő életmód, valamint a magas zsír- és cukortartalmú étkezés által előidézett II. típusú cukorbetegség olyan kóros állapot, amelyben a szervezet kevésbé képes már inzulin hormont előállítani és hasznosítani. Az inzulin hormon azzal csökkenti a vérbe került glükóz mennyiségét, hogy elősegíti bejutásukat a sejtekbe, ahol azok energiaként hasznosítják a „vércukrot”.
A kutatók vizsgálataik után azt állapíthatták meg, hogy Vietnámban a nem diagnosztizált cukorbetegség előfordulási aránya a férfi lakosság körében 11 %-os, míg a nők körében 12 %-os, míg a már diagnosztizált betegek aránya mindössze a lakosság 4 %-át teszi ki.
A vizsgálatba Ho Shi Minh-város 30 különböző külvárosi részében élő, és cukorbetegségéről nem tudó 721 fő férfi és 1.421 fő nő, 30 és 72 év közötti vietnámi lakost vontak be, véletlenszerűen választva ki őket a választói névjegyzékből. Ho Shi Minh-város lakossága 6.4 millió fő, és a kutatók úgy becsülik, hogy közülük kb. 350.000 fő szenved II. típusú cukorbetegségben, amelyről sokan nem is tudnak.
A kiválasztott emberek adatait összegyűjtve, a kutatók megpróbáltak egy lehető legegyszerűbb és leghatékonyabb eszközt kigondolni a kockázatok erőjelzéséhez, és így kettőre szűkítették le a lehetséges kockázati tényezőket: a magas szisztolés vérnyomásértékre és a magas csípő-derék arányra (hányadosra).
Ha a hasi elhízás jelentős és a magas vérnyomás is jelen van, akkor a II. típusú cukorbetegség kifejlődésének kockázata hatszorosára ugrik a férfiak között és négyszeresére a nők között!
Ausztrália fővárosából, a Sydney-i Garvan Intézetből Tuan Nguyen professzor és Lesley Campbell professzor asszony együttműködve a Ho Shi Minh-város-i Nhan dan Gia Dinh Kórház egyik munkatársával, nemrég tették közzé a „Diabetológia” című szakfolyóiratban cikküket, mely folyóiratot a berlini Springer kiadó jelenteti meg.
A táplálkozási minták Vietnámban az elmúlt évek során drámaian megváltoztak, különösen azokban a nagyvárosokban, amelyek egyre inkább „elnyugatosodnak”. Mindenütt megtalálhatóak ugyanis a gyorséttermek.
„Ázsiában a II. típusú cukorbetegség csak a jólétben élő emberek körében gyakori, akik megengedhetik maguknak a nyugati típusú gyorséttermi étkezéseket, ezzel szemben Ausztráliában ott már csak a társadalmilag-gazdaságilag hátrányos helyzetű lakossági réteg fordul meg. Miközben mindenki attól tart, hogy a cukorbetegség előfordulása a világban járványos méreteket ölt, a mi kutatásunk már rá is mutat a probléma nagyságára egyetlen vietnámi város vizsgálata alapján. Bár nem említjük publikációnkban, de Thaiföldön is hasonló méretű, diagnosztizálatlan előfordulási arányt találtunk a lakosság körében. Ezért is gondoljuk, hogy nyugodt lélekkel extrapolálhatjuk (kivetíthetjük) eredményeinket Dél-Kelet Ázsia egyéb területeire is, beleértve Malajziát, Szingapúrt, Kambodzsát és Laoszt. Hisszük, hogy a felderítetlen cukorbetegség aránya alkalmazható az Ausztráliában élő dél-kelet ázsiai populáció esetében, illetve szerte a világban élő dél-kelet ázsiai populáció esetében is.” – kommentálta a cikket Thuan Nguyen professzor.
A professzor hozzátette, hogy az általuk megálmodott diagnosztikai eszköz könnyen használható és olcsó megoldást jelent az egyéni kockázatok megállapításában. Ha pedig a kockázat aránya valakinél magas, akkor annál az embernél szükséges a laboratóriumi vércukorteszt elvégzése.
Ez a bizonyos eszköz pedig nem más, mint a „nomogram”-nak elnevezett mérőeszköz, amely három különböző mérőszámot egy papíron három párhuzamos vonalként mutat. A baloldali függőleges vonal a szisztolés vérnyomásértékeket mutatja, a jobboldali a csípő és a derék arányszámokat (hányadosokat), míg a középen meghúzott függőleges vonal a cukorbetegség kockázatát mutatja. A vizsgált egyénnél elért pontszámokat bejelölik a két külső függőleges vonalon, majd egy vízszintes vonalat húznak közöttük, és ahol ez a vízszintes vonal metszi a középső, kockázati vonalat, az a pont jelzi a kockázat nagyságát.
Dr. Lesley Campbell professzor asszony, aki az ausztráliai St. Vincent Diabétesz Központ igazgatónője, úgy gondolja, hogy a mérőeszköz rendkívül hasznos általában a fejlődő országokban történő használat céljára.
„Ausztráliában megvan rá a pénzügyi fedezet, hogy sok kifinomult és hajszálpontos tesztet használjunk a cukorbetegek szűrésére, de a fejlődő országoknak erre nincs módjuk. Éppen ezért kritikus fontosságú, hogy olyan szűrőteszt álljon rendelkezésre, amelynek használatát az ottani egészségügyi dolgozók már egy alapképzés során képesek megtanulni, a „nomogram” pedig erre igen alkalmas szűrőteszt.” – fejtette ki véleményét a professzor asszony.
„Egyébként egyetlen ország sem ajánl egyetemes, átfogó szűrővizsgálatokat, mert az túlságon költséges, a hozama pedig igen alacsony. Éppen ezért fontos, hogy a fejlődő ázsiai országok számára rendelkezésre álljon egy olyan olcsó kockázat előrejelző eszköz, amely kiszűri, kinél érdemes a költséges laboratóriumi vérteszteket elvégeztetni. A derék és csípő hányadosa a cukorbetegség, az elhalálozás és a szívbetegség legjobb előrejelző mutatószáma, függetlenül attól, hogy valaki a világon melyik országban él. Ez a legjobb egyszerű klinikai mérőeszköz, amit valaki használhat, ez már az 1980. óta igen nagy számú lakosság körében elvégzett vizsgálatok során bebizonyosodott. Még a híres „INTERHEART” kutatás (az akut myokardiális szívinfarktus globális esettanulmánya) során is a kardiovaszkuláris kockázat egyik legjobb mutatószámának bizonyult, jobbnak, mint a koleszterinszint. Sajnos azonban, mivel túl egyszerű – csak egy mérőszalag szükséges hozzá -, az emberek nem igazán értékelik ezt a módszert. Ausztráliában a cukorbetegség legjobb előrejelzője a betegség szoros családi kötelékben való előfordulása. A fejlődő országokban azonban a legtöbb ember nem tud róla, vajon a családja többi tagjánál jelen van-e a cukorbetegség, vagy sem. Én magam a „nomogram”-ot azért szeretem, mert egyszerű és olcsó mérőeszköz.” – tette még hozzá.
