Túlsúly hatásai a férfi szervezetre

A tesztoszteron a legfontosabb férfi nemi hormon, többek között felelős a hangmélység változásáért, a testizmok tömegének növekedéséért, a csontok erősségéért, amelyek a férfi nemet jellemzik, továbbá a férfiak reprodukciós szerveinek fejlődéséért, a spermium termelődésért és a libidóért (szexuális vágy), valamint a tipikusan férfias arcszőrzet növekedéséért.

Miután a tesztoszteron dihidrotesztoszteronná konvertálódik a szervezetben, a hormon beindítja a prosztata (dülmirigy) növekedését, amely idősebb férfiaknál a férfiasság kevésbé szívesen látott jele.

A tesztoszteron hormon termelődése a pubertáskorban ugrik meg, és csúcsát a fiatal felnőttkorban éri el, majd egy pár év stabilitás után a hormon szintje a korai középkorral (30-35 év körül) lassan csökkenő tendenciát mutat. Mivel azonban a tesztoszteron hormon csökkenése átlagosan csak évi 1 %-os, a legtöbb, idősebb férfinél megmarad a normál szint, de bármi, ami felgyorsítja a férfi szervezetben a tesztoszteron hormon csökkenését, egyes férfiaknál kóros tesztoszteronhiányt okozhat.

A tesztoszteron hormonnak igen különleges hatása van a férfiak szervezetére. Segít a fehérjeépítésben, ami alapvető fontosságú a normális szexuális viselkedéshez és az erekció létrejöttéhez, ezen kívül nagyon sok metabolikus tevékenységre is hatással van, pl. a vérsejtek termelődésére a csontvelőben, a csontképzésre, a zsíranyagcserére, a szénhidrát anyagcserére, a májfunkcióra és a prosztata növekedésére.

A korai középkortól (30-35 év) a szervezetben elkezd egy másik hormon, az ún. nemi hormonkötő globulin (angol rövidítése: SHBG) szintje növekedni. Ez a hormon köti meg a tesztoszteront a férfiakban (és az ösztrogént a nőkben), felhasználás szempontjából használhatatlanná téve ezeket a hormonokat. A magas SHBG szint azt jelenti, hogy kevesebb a szabad tesztoszteron, kevesebb tesztoszteront tudnak felhasználni a sejtek.

A kor mellett a túlsúly is az SHBG szint növekedését eredményezi. Ez az egyik oka annak, amiért a túlsúlyos férfiaknak alacsonyabb a tesztoszteronszintjük, és így hajlamosabbak lehetnek az andropauzára.

Egy 2007. évi, 1.667 fős, 40 és a feletti korú férfiak bevonásával végzett klinikai vizsgálat azt állapította meg, hogy minden, 1 %-pontos BMI növekedés a tesztoszteronszint 2 %-os csökkenésével társul. Egy másik, 2008-ban készült tanulmány, amelybe 1.862 fő, 30 és a feletti korú férfit vontak be, azt igazolta, hogy a köldöknél mért derékkörfogat az alacsony tesztoszteronszint sokkal erősebb előrejelzője, mint a BMI érték. A derékkörfogat 10 cm-es növekedése 75 %-kal növelte meg annak esélyét, hogy alacsony lesz a tesztoszteronszint.

Összehasonlításképpen, egy 10 éves öregedési időszak mindössze 36 %-kal növelte meg ezt az esélyt. Mindent összevetve, a derékkörfogat bizonyult a tesztoszteronhiány tünetei kifejlődésének legerősebb egyedi előrejelző faktorának. Ha bárki megkérdőjelezné a fenti két amerikai vizsgálat eredményeit, akkor érdemes azt az ausztrál kutatást fontolóra venni, amely azt állapította meg, hogy minden hét elhízott férfiból egynél a tesztoszteron hormonpótló terápia előnyökkel jár, ez az arány négyszer magasabb, mint a normál súlyú férfiaknál.

Erektilis diszfunkció

Annak ellenére, hogy nagyon sok, erektilis diszfunkció (angol rövidítése: ED, korábbi nevén impotencia) zavarral küszködő férfi a tesztoszteron hormont vádolja, az ED kialakulásáért mindössze 3 %-ban felelősek a hormonális rendellenességek. Még a normál tesztoszteronszinttel rendelkező, elhízott férfiaknál is fokozott az ED jelentkezésének a kockázata. Például, egy harvardi klinikai vizsgálat azt állapította meg, hogy egy 107 cm-es derékkörfogattal rendelkező férfinél kétszer nagyobb a valószínűsége a férfiassági problémák kialakulásának, mint egy 81 cm-es derékbőségű férfinál. Brazil kutatások szintén összekapcsolták a hasi elhízást az erektilis diszfunkcióval , de csak a 60 év feletti férfiak körében. Egy kaliforniai vizsgálat azt állapította meg, hogy 28-as BMI érték felett (túlsúlyos, de még nem kövér) több, mint 90 %-kal nő egy férfinél az erektilis diszfunkció kialakulásának az esélye.

Az összefüggés megállapítása csak egy dolog, megtalálni a merevedési zavar korrigálásának módszerét, a másik dolog. Egy massachusettsi klinikai vizsgálat azt állapította meg, hogy az ED-vel küszködő, túlsúlyos férfiak esetében a fogyás valóban segíthet a problémákon. Hasonló eredményekről számoltak be olasz tudósok is, akik véletlenszerűen (randomizált vizsgálat) választottak be 110 fő kövér, merevedési zavarral küzdő férfit egy vizsgálatba, melynek során az egyik csoportot diétára és fokozott testmozgásra fogták, míg a másik csoport tagjai egyszerűen csak a szokásos gyógyszerüket kapták. Két év elteltével, a csak diétázó és testmozgást végző férfiak több, mint 30 %-ánál sikerült korrigálni az erektilis diszfunkciót, gyógyszer nélkül, összehasonlítva a másik, a szokásos gyógyszeres terápiában részesülő csoport tagjaival, akik közül csak kevesebb, mint 6 %-nál sikerült a merevedési zavart korrigálni. A vizsgálat során a legnagyobb előnyöket azok a férfiak élvezhették, akik a legtöbbet fogytak.

Reprodukciós funkció

A kövérség nemcsak a szexualitással kapcsolatosan szedi a vámot, de ronthatja a férfiak termékenységi mutatóit is. Egy amerikai kutatás a kövérséget az alacsony spermiumszámmal és a spermiumok csökkent motilitásával (mozgékonyság) hozta összefüggésbe. Hasonló eredményekről számoltak be német kutatók is, 20 és 30 év közötti férfiak körében végzett vizsgálataik során.

Vesekő

Az erektilis diszfunkció hatalmas pszichológiai fájdalmat okozhat a férfiak és partnereik számára. A vesekő kialakulása már kevésbé személyes dolog, viszont sokkal több fizikai fájdalmat okozhat. A vesekő keletkezése kétszer olyan gyakran érinti a férfiakat, mint a nőket, és a kövérség egy férfinál növeli a kórkép kialakulásának a kockázatát.

Egy harvardi (Harvard-i Orvostudományi Egyetem) vizsgálat, amelybe 45.988 fő, 40 és 75 év közötti férfit vontak be, azt állapította meg, hogy mind a magas BMI érték, mind a nagy derékkörfogat a vesekő keletkezésének megnövekedett kockázatával jár együtt. Azoknál a férfiaknál, akik 21 éves koruk után több, mint 16 kg túlsúlyt szedtek fel, 39 %-kal volt nagyobb a valószínűsége annak, hogy vesekő fejlődik ki, mint azoknál, akik soványak maradtak. A 100 kg feletti férfiak körében a vesekőképződés valószínűsége több, mint 44 %-kal nagyobb, mint a 68 kg-nál kisebb súlyú férfiaknál. Ezek az amerikai vizsgálati eredmények nem magyarázzák meg az összefüggések okát, de európai és ázsiai kutatások azt igazolják, hogy a túlsúlyos emberek veséi többlet mennyiségű kalciumot és más kemikáliákat választanak ki, felborul a vese folyadék-oldott anyag egyensúlya, így keletkeznek a kövek.

Jóindulatú prosztata hyperplasia (túltengés)

A jóindulatú prosztata hyperplasia (angol rövidítése: BPH) egyre gyakoribbá válik, ahogyan a férfiak öregszenek, illetve ahogy a derékbőségük növekszik.

A Harvard-i Orvostudományi Egyetem egy 25.892 fős vizsgálata azt állapította meg, hogy a derékkörfogat erősen korrelál a férfiak BPH kifejlődésének kockázatával. A 109 cm, vagy annál nagyobb derékbőségű férfiaknál 2.4-szer valószínűbb, hogy BPH műtétre lesz szükségük, mint azoknál a férfiaknál, akiknek a derékkörfogata 89 cm-nél kisebb. A harvardi vizsgálat független kockázati faktorként nem vonta be a BMI értéket, de egy Baltimore-i (USA) vizsgálat igen. A Baltimore-i és kínai tudósok magyarázattal szolgáltak: UH és MRI készüléket használva megmérték a férfiak prosztatamirigyének méretét, és azt állapították meg, hogy minél nagyobb a férfiak pocakja, annál nagyobb a dülmirigyük mérete.

PSA-szint

A prosztatamirigy eddig is sok tudományos paradoxon és „puzzle” tárgya volt, de itt egy újabb: a prosztata-specifikus antigén (angol rövidítése: PSA) szintje úgy emelkedik a vérben, ahogy a dülmirigyek megnagyobbodnak, és bár a kövérség növeli a prosztata méretét, érdekes módon egyúttal csökkenti a PSA-szintet.

A 2001-2004 között lefolytatott, „A kaukázusi férfiak nemzeti egészségügyi és táplálkozási felmérése” c. vizsgálat – amelybe 40 éves, és annál idősebb férfiakat vontak be – azt igazolta, hogy minden egyes, 13 cm nagyságú derékbőség növekedés a vér PSA-szintjének 6.6 %-os csökkenését eredményezi. De, szemben más prosztata „puzzle”-lel, itt megtalálták az összefüggés okát: Egy 13.634 fős kutatás, amelybe prosztatarákos betegeket vontak be, azt igazolta, hogy minél magasabb volt a betegek BMI értéke, annál alacsonyabb volt a PSA-szintjük, de nem azért, mert a prosztatájuk kevesebb PSA-t termelt, hanem azért, mert a kövérség megnöveli a vér térfogatát, így a PSA sokkal jobban felhígul a vérben.

Prosztatarák

Mivel a kövérség csökkenti a vér PSA-szintjét, az orvosoknak sokkal nehezebb feladatuk van, amikor a kövér férfiak PSA-szintjét mérik a prosztatarák felderítéséhez. Ez tulajdonképpen nem más, mint a számok játéka, amelyet a PSA-szint mesterséges (a kövérség előidézte) csökkenése okoz. Ezen túlmenően a kövérségnek a prosztatarák biológiájára nézve is van kedvezőtlen hatása.

A világ minden részében lefolytatott kutatások igazolják, hogy az extra testzsír növeli a férfiaknál a prosztatarák kifejlődésének kockázatát. Az Amerikai Ráktársaság kutatása, amelybe 404.576 fő férfit vontak be, jól demonstrálta az összefüggést: a túlsúlyosság egy férfi prosztatarák kockázatát 8 %-kal növeli, a kövérség ezt a kockázatot 20 %-ra viszi fel, míg a súlyosan elhízott férfiaknál a kockázat már 34 %-kal növekszik.

És ez nem minden. A kövérség megnöveli annak esélyét, hogy a prosztatarák a mirigyeken túlterjedjen, és sokkal valószínűbbé teszi a kezelés utáni relapszus jelentkezését. Továbbá, a kövérség megnöveli egy férfinél a vizelet-inkontinencia kifejlődését egy radikális prostatectomia (a dülmirigy részleges, vagy teljes eltávolítása) műtét után.

Miért olyan rossz hír a kövérség a prosztatarák szempontjából? A túlsúlyos férfiak hajlamosak halogatni az orvos felkeresését, ráadásul PSA-szintjük alacsonyabb, így a diagnózis felállításának késedelme a magyarázat egy része. A kövérség megváltoztatja a nemi hormonok anyagcseréjét is, amely hatással lehet a prosztatarák növekedésére. A legfontosabb talán mégis az, hogy a kövérség megnöveli a szervezet növekedési faktorainak termelését, mint pl. az inzulin és az inzulinszerű növekedési faktor-1 (IGF-1). Mindkettő megnöveli a sejtek multiplikációját, a vér magas IGF-1 szintje és a prosztatarák, a vastagbélrák és más, rosszindulatú elfajulások kifejlődésének megnövekedett kockázata között kapcsolat van.


Címkék: túlsúly, elhízás, kövérség, testömeg, tesztoszteron, prosztata, vesekő, PSA, reprodukció
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2020 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!