A fáradtság veszélyes hibák elkövetéséhez vezethet bármely szakmában, legyen szó orvosról, repülőgép pilótáról vagy más, nagy kockázatú területen dolgozó szakemberekről. Ugyanakkor, ha az egyes személyek csoportban (team) dolgoznak együtt, sokkal jobb problémamegoldó képességről tesznek tanúbizonyságot, mint azok, akiknek egyedül kell a fáradtsággal megbirkózniuk – állítja egy friss angol pszichológiai kutatás.
„Úgy tűnik, a teamek sokkal jobban motiváltak a jól teljesítésre és a csoporttagok össze tudják egymással hasonlítani a megoldásaikat, így hozva meg a legjobb döntést, amikor fáradtak. Ez teszi lehetővé a teamek számára, hogy elkerüljék a fáradt egyének által megtapasztalt rugalmatlan gondolkodásmódot.” – mondja Daniel Frings PhD, a Londoni South Bank University (az Egyesült Királyság legnagyobb és legöregebb egyetemeinek egyike) szociálpszichológia senior előadója. Mr. Frings kutatási eredményeiről az Amerikai Pszichológiai Társaság „Alkalmazott Kísérleti Pszichológia Szakfolyóirata” online változatán jelent meg publikáció.
A kutatás 171 fő, egy londoni katonai, tiszti iskola hallgatóinak problémamegoldó képességeit vizsgálta egy hétvégi tréninggyakorlat keretében. Az egyes kadétok és a 4 főből álló kadétcsoportok matematikai problémák sorozatát kellett, hogy megoldják. Egyes kadétokat a tréning megkezdésekor teszteltek, amikor éppen a pihenésük után voltak, míg másokat a tréning végén, amikor már kimerültek voltak a katonai gyakorlatozástól, az éjszakai őrségtől és az alváshiánytól. Az eredmények azt mutatták, hogy az egyes katonák, akik fáradtak voltak, jelentősen rosszabbul teljesítették a matematikai teszteket, mint az élénk katonák. Ugyanakkor a kadétcsoportok éppolyan jól teljesítettek még fáradtan is, mint amikor még éberek voltak.
Már eddig is nagyon sok vizsgálat mutatott rá, hogy a fáradtság hogyan érinti az egyes személyeket, de csak nagyon kevés kutatás tárta fel azt, hogy a csoportok hogyan képesek megbirkózni a fáradtsággal. Ezek a 18 és 24 év közötti kadétok olyan matematikai teszteket oldottak meg, amelyek az ún. „Einstellung hatást” mérték, ami egyfajta rugalmatlan gondolkodást jelent, amikor az egyének a problémák korábbi megoldási módjaira támaszkodnak, ahelyett, hogy alkalmazkodnának az új helyzetekhez, amelyek eltérő megközelítést igényelnek.
„A rugalmas gondolkodás a problémamegoldás során létfontosságú nagyon sok területen. Az állandóan változó környezetben az új szituációkhoz való alkalmazkodási képtelenség rendkívül veszélyes lehet, ilyen hely pl. egy kórház vagy egy katonai harcmező. Az orvos félre diagnosztizálhatja a beteget, ha egy bizonyos kórállapot egy tünetcsoportjához ragaszkodik, ahelyett, hogy más lehetőségeket is megfontolna. A katonai vezetők pedig nem vehetik észre a katonáikat fenyegető potenciális kockázatokat, ha a gondolkodásmódjukat nem adaptálják a harcmezőn lezajló változásokhoz.” – magyarázza Daniel Frings.
A kadétok 10 matematikai problémát oldottak meg, ezek között volt pl. egy olyan feladat, ahol a feltételezett vizeskancsókat bizonyos szintig fel kellett tölteniük úgy, hogy az egyik kancsóból a másikba töltenek vizet. Egyes feladatoknak multiplex (többszörös) megoldása is volt, így a tesztek kimunkálása során a kadétoknak rugalmas gondolkodásmódra volt szükségük. A teamek azért kezelhették jobban a fáradtságot, mint az egyes személyek, mert egyes teamtagok kevésbé voltak fogékonyak a fáradtságra és még mindig képesek voltak magas szinten teljesíteni – állapította meg a vizsgálat.
Az olyan helyzetekben, ahol a fáradtság tényezőnek számít, jobb, ha a döntéseket inkább teamek, mintsem egyének hozzák meg, amikor erre csak lehetőség van – ez volt a kutatás végkövetkeztetése.
Ha ez nem kivitelezhető, akkor a szervezeteknek úgy kell tréningelni az alkalmazottaikat, hogy azok képesek legyenek felismerni a rugalmatlan gondolkodásmódot, amely a fáradtságból fakadhat és lehetőség szerint elhalasztani a kritikus fontosságú döntéseket.