Szintetikus vérlemezkéket állítottak elő, melyek megfelezik a véralvadási időt

Az országutakon történt balesetek áldozatainak többsége azért hal meg, mert vért veszít. A traumás sérülések, melyek 4 és 44 éves kor között a legtöbb halálesetet okozzák, gyakran akadályozzák a szervezet természetes véralvadási folyamatát.

Egy amerikai kutatócsoport, melyet Dr. Erin Lavik biogyógyász-mérnök professzor vezetett, minden erőfeszítést megtett annak érdekében, hogy ezt a természetes véralvadási folyamatot erősítse, mégpedig azáltal, hogy szintetikus trombocitákat (vérlemezke) állítottak elő, melyek igen ígéretesnek mutatkoznak a belső és külső vérzések elállításában.

A kutatócsoport kísérleteit az inspirálta, hogy az Afganisztánban és Iránban harcoló amerikai katonák belső sérüléseinek kezelésére csak meglehetősen kevés módszer áll rendelkezésre. Olyan terápiás eszközt kívántak kifejleszteni, amit a medikusok a harcmezőkön használatos egészségügyi csomagban tarthatnak.

A kutatás vezetője elmondta, hogy a katonaság már korábban is foglalkozott olyan technológia kifejlesztésével, amelynek segítségével elállíthatják a sebesültek vérzéseit, de az a technológia csak külső, vagy összenyomható sérülések esetén volt hatékony, szemben az általuk kifejlesztett új terápiás eszközzel.

A vérlemezkék a véralvadás szerkezeti és vegyi alapját képezik, melyek remekül végzik dolgukat a véralvadás folyamatában normál vágásos sebek és karcolások esetén, de súlyos sérülések esetében már nem tudják betölteni funkciójukat. A véradások során idegen emberektől levett vér trombocitáinak használata segítheti az alvadás folyamatát, de jó néhány komplikáció veszélyét is magában hordozza. Ráadásul a levett vért és az azokban lévő vérlemezkéket hűtőben kell tárolni, és eltarthatóságuk ideje nagyon rövid.

A professzor és munkatársai biológiailag lebomló polimerekből fejlesztett ki vérlemezkéket. A szintetikus trombocitákat otthoni használatra és a sebesülések helyszínén a természetes vérlemezkékkel való kombinálásra tervezték. Lényegében a traumatikus sebekbe, sérülésekbe történő mesterséges trombocita-adagolás hasonlítható ahhoz az eljáráshoz, amikor a kiáradt folyóval való küzdelemben homokzsákokat raknak le az emberek a folyópart mentén.
A természetes vérlemezkék, amelyeket a sérülés aktivál, olyan vegyi anyagokat bocsátanak ki, melyek a természetes vérlemezkéket és a hozzájuk adagolt szintetikus vérlemezkéket nagyobb alvadékká kötik össze, mely gyorsan elállítja a vérzést.

Laboratóriumi tesztelés során még sérülés előtt a kísérleti patkányokba injekciózott szintetikus vérlemezkék fele annyi idő alatt elállították a vérzést, mint amennyi idő alatt az a kezeletlen patkányok esetében megtörtént. A sérülést követő 20 másodpercen belül beinjekciózott patkányoknál a vérzés 23 %-kal rövidebb idő alatt állt el, mint a kezeletlen patkányoknál.

Egy másik kísérleti vizsgálat során a mesterséges vérlemezkékkel kezelt sebek 25 %-kal gyorsabb vérzés-elállási időt eredményeztek, mint azok a sebek, melyeket „rekombináns faktor VIIa” hatóanyaggal kezeltek, mely napjainkban a mesterséges beavatkozás leghatékonyabb módszere a sebészeti és sürgősségi ellátások során, ha kontrollálhatatlan vérzés, vagy vérzési szövődmény lép fel. A „rekombináns faktor VIIa” hatóanyagot különböző sérülések során használják, azonban kezelésenként több tízezer dollár is lehet a költsége és nem használható olyan betegek esetében, akik fej-, vagy gerincsérülésektől szenvednek, az esetlegesen fellépő komplikációk kockázata miatt. (Az aktivált rekombináns faktor VIIa a hatóanyaga a NovoSevens® nevű gyógyszernek, melyet sikeresen használnak magas kockázatú szívműtétek vérzéses szövődményeinek kezelésében is. A NovoSeven® beadása előtt a vérzés átlagosan 5440 ml, míg a gyógyszer alkalmazása után a vérzés átlaga 987 ml. A NovoSeven® megfelelő időben és adagban alkalmazva nagymértékben csökkenti a szívműtétek során fellépő, sebészi ellátással reménytelennek tűnő vérzéseket.)

Lavik professzor elmondása szerint kutatócsoportja a vérlemezkéket olyan polimerekből állította elő, melyet az amerikai gyógyszerhatóság, az FDA már jóváhagyott bizonyos más kezelésekben történő használatra. A szintetikus vérlemezkék részecskéit, melyek a természetes vérlemezkékhez kötődnek, viszonylag rövid fehérjedarabokból állították elő, mert azok sokkal stabilabbak, mint a hosszú darabok és olcsóbbak is.

Annak érdekében, hogy elkerüljék a mesterséges vérrög képződését, minden egyes szintetikus vérlemezkét úgy építettek fel, hogy védővíz veszi körül. Fluoreszkáló összetevők igazolták, hogy a szintetikus vérlemezkék nem állnak össze vérrögökké, amikor egy nap kísérleti patkányokból a szintetikus vérlemezkékkel kevert vért levették. A rákövetkező héten az alkalmazott kísérleti patkányoknál betegség jelei nem mutatkoztak. A tesztelés azt is igazolta, hogy a szintetikus vérlemezkék még azután is életképesek maradtak, hogy legalább 2 héten keresztül tárolták őket.


Címkék: vér, vérzés, trauma, baleset, sérülések, véralvadás
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2020 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!