Skizofrénia betegség vizsgálata

Az amerikai Kalifornia Egyetem (rövidítve: UC, Davis város) kutatóinak sikerült bizonyítaniuk, hogy a skizofrénia betegségben szenvedő emberek agyából hiányoznak bizonyos kémiai anyagok, melyek hiánya tehető felelőssé néhány olyan debilizáló (butító) kognitív hiányosságokért – szegényes figyelem, memória és problémamegoldó képesség -, melyek a skizofrénia zavarát fémjelző érzékcsalódásokat és hallucinációkat jellemzik.

„A kutatás eredménye a több, mint 2 millió amerikai számára, akik skizofrénia betegségben szenvednek, olyan fontos kutatási irányvonalat jelent, amely elvezethet a kognitív funkciók javításához.” – összegezte véleményét az Egyetem egyik pszichiátriai és viselkedéstudományi segédprofesszora.
 
„A skizofrénia betegség neurobiológiájáról még mindig nagyon keveset tudunk, különösen a speciális agyi áramkörök és molekulák szintjén, valamint azzal kapcsolatosan, hogy ezek károsodása hogyan érinti a betegségben szenvedők viselkedését és kognitív képességeit. Az agyi specifikusságok e szintjén muszáj irányítottan beavatkoznunk, mégpedig a célzottan terápiás módszerek fejlesztésével. A mi kutatásunk az egyike azon első kutatási munkáknak, melyek rámutatnak, hogy a kognitív hiányosságok és a speciális neurotranszmitterek csökkenése között igen erős összefüggés van.” – magyarázta a kutatóorvos. (A neurotranszmitterek, vagy más néven ingerületátvivő anyagok specializált kémiai hírvivő molekulák, melyek feladata az, hogy az egyik agyi idegsejttől a másikig üzenetet szállítsanak.)
A skizofréniát a pszichózis jellemzi – zavarok a valóság észlelésében és kifejezésében. A betegek vizuális, vagy hallási hallucinációkat élnek át, paranoiásak (üldözési mániájuk van, kórosan szoronganak), érzékcsalódásaik vannak, beszédük és gondolkodásmódjuk szétesett. Ezen kívül mélyreható kognitív nehézségeik vannak, amelyek akadályozzák őket mindennapi tevékenységeik elvégzésében. A pszichózist antipszichotikus gyógyszerek széles skálájával kezelik napjainkban, melyek csillapítják a dopamin nevű neurotranszmitter túlzott aktivitását, mely a pszichotikus viselkedési zavar egyik elismert oka.
 
Azonban olyan gyógyszer nem áll rendelkezésre, amely a skizofréniában jelentkező kognitív hiányosságokon tudna segíteni, mivel ezeknek a deficiteknek a forrása egyelőre még nem ismert. Az egyik agyi kémiai anyag, a gamma-aminobutyric savnak nevezett neurotranszmitter – vagy rövidítve: GABA – hiánya a skizofréniában szenvedő betegek kognitív nehézségeiben okozati szerepet játszik. A GABA egy aminosav, amely az agy dopamintermelését serkenti. A kutatók tehát ezt a kémiai anyagot is vizsgálták kutatási munkájuk során, mégpedig állatkísérletek, valamint humán skizofrén agyak posztmortem (halál utáni) GABA koncentráció elemzései segítségével.
 
„Az emberek úgy gondolnak a skizofréniára, mint egy pszichózissal kapcsolatos betegségre. Azonban a betegek kognitív korlátozottsága sokkal debilitálóbb (butítóbb) hatással van személyiségükre és képességeikre.” – kommentálta kutatási munkájukat az Egyetem Képalkotó Kutatási Központjának igazgatója, pszichiátriai és viselkedéstudományi professzor. „Jelen kutatásunk során élő skizofrén betegek agyának kémiáját vizsgáltuk meg, a kognitív teljesítményükhöz kapcsolódva, azzal a céllal, hogy a kognitív hiányosságok alapjául szolgáló neurobiológiai jellemzőket meghatározhassuk. Végső célunk az, hogy olyan utakat fedezzünk fel, amelyek segíthetnek a betegeknek abban, hogy a jelenleginél sokkal produktívabb életet élhessenek.”

A segédprofesszor és kollégái 13 fő, skizofrén beteg és 13 fő, rendellenesség nélküli kontroll személy GABA szintjét mérték meg agyuk vizuális agykérgeiben. A méréseket nagy mágneses térerősségű mágneses rezonancia spektroszkóppal végezték (más néven nukleáris mágneses rezonancia, nemzetközi rövidítése: NMR, vagy NMR-spektroszkóp, a molekula-szerkezet kutatás fontos eszköze). Az NMR-spektroszkóp mágneses rezonancia képalkotó szkenner segítségével vizsgálja az agy neurotranszmitter tevékenységét. A skizofrén betegeknél kb. 10 %-nyi GABA hiányt fedeztek fel a spektroszkópos vizsgálatok során, amikor összehasonlították az eredményeket a kutatás nem-skizofrén résztvevőinek eredményeivel.

A kutatás második részében a kutatóorvosok a neurokémiai deficit megismerésre és viselkedésre gyakorolt hatásának fontosságát demonstrálták. Ehhez a kutatók azon résztvevők vizuális percepcióját mérték meg, akiknél a GABA szintet úgy becsülték meg, hogy bemutattak nekik egy jól ismert bűvésztrükköt, melynek során a nagy kontrasztú környező terület megléte gátolta az emberek azon képességét, hogy a látótér közepén információkat érzékeljenek.

A kutatók igazolták azt, hogy ez a környezet-elnyomó bűvésztrükk a skizofréniában szenvedő betegekre sokkal kisebb hatást gyakorolt, és olyan rendkívül szokatlan szituációt eredményezett, amelyben a skizofrén betegek teljesítményben felülmúlták az egészséges résztvevőket, amikor a kutatók figyelembe vették az általánosított feladat-teljesítésekben mutatkozó alapvető különbségeket. Végül a kutatóorvosok azt állapították meg, hogy a betegek alacsonyabb GABA szintje volt felelős ezért a viselkedésbeli fonákságért.

„A skizofrén betegek agyi kémiájában bekövetkező változások és az általuk megtapasztalt kognitív képességromlás közötti kapcsolatot ilyen módon még soha senki nem mutatta ki eddig.” – szögezte le az igazgató-professzor. „Az elvégzett kutatásunk hatalmas segítséget nyújt a skizofréniával együtt járó kognitív képességek hanyatlásának a GABA rendszer megcélzásával történő kezelésében.”


Címkék: skizofrénia, tudathasadás, butulás, kognitív hiányosság, zavar, hallucináció, érzékelés
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2020 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!