Potenciális áttörés a hasnyálmirigyrák kemoterápiás kezelésében


A hasnyálmirigy rákos daganatai gyorsan adnak áttétet és közismerten rezisztensek a kezelésekre, ez teszi őket a leghalálosabb rosszindulatú daganatok egyikévé. A kemoterápiára való rezisztenciájuk részben abból származik, hogy a tumor maga körül egy egyedülálló biológiai védőfalat épít fel.


Az amerikai Fred Hutchinson Rákkutató Központ (Seattle, WA) megtalálta az a módot, hogyan törje át ezt a védőfalat és kutatásuk eredménye a hasnyálmirigyrák kezelésében potenciális áttörést jelenthet. Dr. Sunil Hingorani, a Hutchinson Központ Klinikai Kutatási és Közegészségügyi Tudományos Divíziójának a tagja és munkatársai a „Ráksejt” c. szakfolyóiratban számoltak be az eredményeikről. Publikációjukban részletesen leírják a tumor védőfala képződésének a pontos biológiai mechanizmusait és azt az újonnan felfedezett módszert, amelynek a segítségével le tudják azt bontani.
 
Kutatásuk szignifikánsan megnövelte a mesterségesen előidézett hasnyálmirigyrákban szenvedő, genetikailag módosított laboratóriumi egérmodellek túlélési idejét. Jelenleg az USA-ban és Európában néhány helyen már megkezdődtek és folynak a humán klinikai vizsgálatok korai fázisai.

A tudósok a gemcitabine-t, a hasnyálmirigy-vezeték (ún. Wirsung-vezeték) adenokarcinóma jelenleg standard kemoterápiás ágensét kombinálták a PEGPH20-nak nevezett enzimmel. Amikor a genetikailag módosított egerekbe – amelyeknek a hasnyálmirigy tumora a humán hasnyálmirigyrákot utánozta - injekciózták ezt a keveréket, az lebontotta a mátrix védőfalat a tumoron belül és lehetővé tette, hogy a kemoterápiás ágens szabadon áthatoljon és a rákos szövetben szétszóródjon. Az így kezelt egerek túlélési ideje 70 %-kal megnövekedett, 55-ről 92 napra.

„Ez az eredmény a legnagyobb túlélési idő növekedést reprezentálja, amelyet csak láthattunk bármely vizsgálatnál, amelyet a preklinikai modell keretében végeztek és felveszi a versenyt a humán kísérletek során eddig jelentett legjobb eredményekkel.” – mondja Dr. Hingorani.

Szemben a legtöbb szolid (szilárd, nem üreges) tumorral, a hasnyálmirigy rákos daganatai kétélű védelmet alkalmaznak az olyan kis molekulák távol tartására, mint amilyeneket a kemoterápiás ágensek is tartalmaznak:

  • Egyrészt a nagy mértékben lecsökkent vérellátást,

  • Másrészt egy erős rostos gyulladásos válaszreakciót.

Ez utóbbi magában foglalja a fibroblasztok (kötőszöveti rostképző sejtek), az immunsejtek és az endotél (belhám) sejtek termelését, melyek tumorszerte egy sűrű és komplex extracelluláris mátrixba (ECM, egy fehérjékből álló térháló, melynek szerkezete és összetétele a szöveti sejtek működését határozza meg) ágyazódnak be.

Ennek a mátrixnak egyik fő komponense a hialuronan-nak (más néven: hialuronsav) nevezett anyag. A hialuronsav egy glikozaminoglikán, egy poliszacharid (összetett cukor), amely természetes formájában van jelen az emberi szervezetben és a hasnyálmirigy rákos tumorának a sejtjei extrém nagy mennyiségben választják el.

Dr. Hingorani és mtsai felfedezték, hogy a rostos gyulladásos válasz szokatlanul erős szövetközi folyadéknyomást idéz elő, melynek következtében a tumort vérrel ellátó erek kollabálnak (összeesnek), ez pedig megakadályozza, hogy a kemoterápiás ágensek bejussanak a tumorba. A kutatók megállapították, hogy a hialuronsav a fő biológiai oka ennek az emelkedett folyadéknyomásnak, mely végül a vérerek kollapszusához vezet.

„Ez az elsődleges oka annak, hogy a hasnyálmirigyrák miért rezisztens minden olyan ágenssel szemben, amellyel „bombáztuk” őket, mert eddig egyik gyógyszer sem tudott bejutni a tumorba.” – magyarázza Dr. Hingorani.

A PEGPH20 enzim/gemcitabine kombináció bejuttatása lebontja a tumor védőfalában lévő hialuronsavat és rendkívül gyorsan lecsökkenti a szövetközi folyadéknyomást. Ennek eredményeképpen megnyílnak a vérerek és lehetővé válik, hogy a magas koncentrációjú kemoterápiás ágens elérje a tumort.

„Az, hogy végre hatékonyan sikerült a tumorba juttatni a kemoterápiás gyógyszereket, nemcsak azt eredményezte, hogy a túlélési idő meghosszabbodott, de egyúttal azt is realizáltuk, hogy a hasnyálmirigyrák valószínűleg jóval érzékenyebb a hagyományos kemoterápiára, mint azt korábban gondoltuk.” – mondja Dr. Hingorani.

Az USA-ban a hasnyálmirigy-vezeték adenokarcinóma a rákhoz köthető elhalálozásokért felelős negyedik vezető ok. Az átlagos 5 éves túlélési idő a betegek összes számát tekintve kevesebb, mint 5 %. A túlélési időszak középátlaga sajnos nem több, mint 4-6 hónap.

Fontos tudni, hogy a Harvard Egyetem korábbi vizsgálatai szerint a hosszan tartó és kezeletlen fogínygyulladásban (parodontitis) szenvedő betegeknél közel 65 %-kal gyakrabban fejlődik ki hasnyálmirigyrák.


Címkék: hasnyálmirigy, rák, daganat, kemoterápia, tumor, kezelés
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2020 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!