Összefüggést tártak fel a demencia és a fogak elvesztése között

A Brit Fogászati Egészség Alapítvány elnöke, Dr. Nigel Carter egy nemrég lefolytatott kutatás alapján megfogalmazta véleményét a fogak elvesztése és a demencia (a kognitív képesség és az intelligencia progresszív romlása) között feltárt összefüggéssel kapcsolatosan.

A friss japán tanulmány során több, mint 4.200 fő, magánszemély tesztelését végezték el az orvosok, és arra a következtetésre jutottak, hogy azok, akiknek kevesebb saját foguk van, a memóriavesztés és a korai stádiumú Alzheimer-kór fokozottabb kockázatának vannak kitéve.

(Alzheimer-kór: összetett betegség, nevezik öregkori elbutulásnak is, elsősorban az idegsejtek visszafordíthatatlan pusztulása miatt következik be a kognitív képességek és az intelligencia olyan nagyfokú romlása, amely miatt a beteg előbb-utóbb önmaga ellátására is képtelen lesz.)

A tanulmány japán résztvevői, akik mind 65 éves kor felett voltak, teljes fogászati kivizsgáláson, továbbá egy pszichológiai állapotfelmérésen is részt vettek. Dr. Carter szerint a tanulmány eredményei kiegészítik azokat a növekvő számú bizonyítékokat, amelyek szerint a rossz szájüregi higiénia és a memóriafunkciók csökkenése között kapcsolat áll fenn.

Az alapítványi elnök azt is hozzátette: „Ez a tanulmány csak azért készült, hogy megerősítse a fogak elvesztése és a memória csökkenés közötti lehetséges összefüggés fennállását. Korábbi tanulmányok már jelezték, hogy a maradó fogak csekély száma, az Alzheimer-kór és a kezdődő demencia között létezik összefüggés, és a helyzet az, hogy ez a lehetséges összefüggés egyre nyilvánvalóbb és egyre erőteljesebb is. Már régóta tudjuk, hogy a megfelelő orális (szájüregi) egészség pozitív hatást gyakorol a szervezet általános egészségi állapotára, és ez fordítva is igaz, növekszik a gyenge szájhigiénia által előidézett szisztémás betegségek száma.”

Az elnök tovább folytatta: „A gyenge szájhigiéniának szerepe van a szívbetegségek, a stroke, a cukorbetegség, a tüdőbetegségek, a koraszülések és az alacsony súllyal való születések számában és kialakulásában egyaránt. A tanulmány viszont rámutat a rossz szájhigiénia további, aggodalomra okot adó kockázati tényezőire is.

A vizsgálat során az is napvilágra került, hogy a memória csökkenés tünetekkel rendelkező résztvevők nagyon ritkán látogatják a fogorvosukat, ha egyáltalán valaha is felkeresik őket.

Dr. Nozomi Okamoto, a tanulmány vezető kutatója jelezte, hogy a fentiek a kutatás eredményeinek valószínűleg csak egyfajta magyarázatát adják, és utalt arra, hogy feltételezhetően további összefüggések vannak a maradó fogak elvesztése és a memória problémák között. Dr. Okamoto azt is hozzátette, hogy a fogínygyulladások vezetnek a maradó fogak elvesztéséhez, és a gyulladásos állapot miatt gyulladásos anyagok szabadulnak fel, amelyek a véráramon keresztül az agyba jutva olyan gyulladást idéznek elő, amely pusztítja a neuronokat (idegsejtek) és felgyorsul miatta a memória csökkenés. Véleménye szerint a fogak körüli érzékelő (szenzoros) receptorok elpusztulása szintén kapcsolatban van néhány idegsejt pusztulásával.

Felnőttek esetében a fogínybetegségek felelősek elsősorban a maradó fogak elvesztéséért, de Dr. Carter szerint nagyon sok ember még mindig nincs tisztában ezzel az összefüggéssel.

Az elnök elmagyarázta, hogy azoknál az embereknél, akiknél kezeletlen fogínybetegség (vagy a komolyabb fogágybetegség) van jelen, a gyulladásos gócban felszaporodott baktériumok a szájüregből a véráramba kerülnek. Ezt követően megtámadják a szívet, mégpedig úgy, hogy szív vérereiben lerakódott zsírsejtekhez (koleszterin és triglicerid) tapadnak. Ez pedig azt jelenti, hogy a vérrögök kialakulásának kockázata megnövekszik. A vérrögök csökkentik a normál véráramlást, így a szívizomsejtekhez nem jut elegendő táplálék és oxigén. Ha a vérrög (vagy vérrögök) elzárják a vér útját, az szívinfarktushoz vezet.

Egyes tanulmányok arra is rámutattak, hogy a kezeletlen fogínybetegségben szenvedő embereknél a szívkoszorúér betegségek kialakulásának valószínűsége kétszer nagyobb, mint azoknál, akiknek egészséges a fogínye.

„Az is régóta ismert tény, hogy a cukorbetegségben szenvedő embereknél sokkal gyakoribb a fogínybetegség. Feltehetően azért, mert a cukorbetegek könnyebben fertőződnek meg, és általában sokkal lassabban gyógyulnak is. A fogínybetegségek gyógyulásában nagyon fontos szerepe van a rendszeres fogápolásnak is, amely a további károsodásokat is képes megakadályozni. A plakkokban lerakódott baktériumokat, toxinjaikat (anyagcseretermékeit) és az ételmaradványokat ugyanis naponta legalább kétszer – reggel és este -, és legalább 2 percen át tartó helyes fogmosással lehet eltávolítani, szükség esetén a fogközöket fogselyemmel kell megtisztítani. Emellett nagyon fontos, hogy a páciensek rendszeresen, a fogorvos által ajánlott időközönként ellenőrzés céljából felkeressék a fogorvost, vagy a fogászati higiénikust.” – fűzte hozzá Dr. Carter.

A Dr. Okamoto kutatási eredményeiről beszámoló publikáció a „Behavioral and Brain Functions” (magyarul: Viselkedési és Agyi Funkciók) c. online szakfolyóirat decemberi számában jelent meg.


Címkék: demencia, fog, foghullás, elbutulás, intelligencia, kognitív képesség, íny, ínygyulladás, fogorvos
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2020 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!