Növelni kell a fizikai aktivitást - akár 40 %-kal is csökkenthető a korai elhalálozás kockázata

Annak ellenére, hogy korábbi vizsgálatok is kimutatták, hogy kapcsolat van a rendszeres testmozgás és az egészségi állapot javulása között, a pontos „dózis – válasz” arány teljes mértékben tisztázatlan maradt.

Az osztrák Dr. Guenther Samitz, a fizikai aktivitás és egyben a Bécsi Egyetem Sporttudományi és Egyetemi Sportok Központjának a közegészségügyi kutatója pontosan ezt az összefüggést (dózis-válasz) kutatta egy mega tanulmány keretein belül, amely több mint 1.3 millió fő résztvevő adatait tekintette át. A kutatási projektben az osztrák kutatón kívül dolgoztak még a svájci Berni Egyetem és az Egyesült Királyság-beli Bristoli Egyetem közegészségügyi és epidemiológiai tudósai is. A kutatás eredményeiről az „Epidemiológia Nemzetközi Szakfolyóirata”-ban jelent meg beszámoló.

Percekben számolva egy hét az 10.080 perc. Ehhez képest már heti 150 percnyi mérsékelt intenzitású fizikai aktivitás is véd a krónikus betegségek és a korai elhalálozás ellen, legalábbis a Világ Egészségügyi Szervezetének (WHO) az ajánlása szerint.

A Dr. Guenther Samitz által vezetett kutatói csoport a különböző területeken végzett (foglalkozás, napi élet, közlekedés és szabadidő) fizikai aktivitás megnövekedett szintje és az összes elhalálozási ok közötti kapcsolatot vizsgálta. A kutatók egyben azt is megvizsgálták, hogy a WHO jelenleg érvényben lévő fenti ajánlása milyen mértékben képes csökkenteni a felnőtt lakosság körében a korai elhalálozás kockázatát.

A kutatás tulajdonképpen különböző, elvégzett vizsgálatok szisztematikus felülvizsgálatát jelentette, beleértve a multiplex meta-analíziseket is. A meta-analízisek azon egyedi vizsgálatok eredményeit kombinálják, amelyek az előre meghatározott kutatási kérdéseket célozzák meg.

Az osztrák kutatók kb. 7000 db jelentést azonosítottak potenciálisan a témába illőként, amelyek közül összesen 80 db cohort (csoportos) vizsgálat - több mint 1.3 millió ember részvételével, Európa, Kanada, az USA és Ázsia területéről – felelt meg a kutatók szigorú kritériumainak.

„A kiemelten kezelt 80 db cohort vizsgálat kezdetén a résztvevők mentesek voltak a kardiovaszkuláris, a rákbetegségektől és más, krónikus kórállapotoktól. A résztvevők utókövetési időszaka átlagosan 11 év volt. A a különböző vizsgálatok eredményeit kombináltuk és kontrolláltuk egyéb, potenciális befolyásoló faktorok szempontjából, ilyenek pl. a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a testtömegindex (BMI), a vérnyomás, a táplálkozás, az iskolázottság és a szociális faktorok.” – magyarázza Dr. Samitz.

Európában mindössze a felnőtt lakosság 1/3-a felel meg a WHO heti fizikai aktivitásra vonatkozó minimum ajánlásának!

A kutatók megállapították, hogy a fizikai aktivitás ennél magasabb szintje a összes okból bekövetkező elhalálozások csökkenésével társul, függetlenül attól, hogy a fizikai aktivitást milyen területen fejtették ki: a munkahelyen, a napi tevékenységben, a szabadidő során vagy az aktív utazás közben. Az összefüggés azonban szorosabb volt a szabadidős és a napi tevékenység során kifejtett fizikai aktivitás esetében, továbbá a mortalitási ráta csökkenése a nők körében jóval kifejezettebb volt, mint a férfiaknál.

A nőknél és az idősebb embereknél akkor is megfigyelhető volt a „túlélési előny”, ha olyan rendszeres, könnyű vagy mérsékelt intenzitású fizikai aktivitást fejtettek ki napi tevékenységük során, mint pl. a házimunka, a kertészkedés, a séta vagy a bevásárló helyekre történő biciklizés. Annak okát, hogy a WHO ajánlását meghaladó mértékű fizikai aktivitás minden területen miért járt konzisztensen magasabb túlélési előnnyel a nők körében, nem sikerült tisztázni. A kutatók azt gyanítják, hogy ezért a különbségért részben a női hormonrendszer, az ösztrogén metabolizmus és a testzsír eloszlás változásai a felelősek.

Második lépésként a kutatók számszerűsítették a mortalitási előnyöket a heti fizikai aktivitás dózissal összefüggésben:

  • A napi tevékenység során – pl. házimunka, kertészkedés, séta stb. – kifejtett könnyű vagy mérsékelt intenzitású fizikai aktivitás heti egy órányi növekedése, szemben a fizikai aktivitás teljes hiányával, a mortalitási ráta 4 %-os csökkenésével járt együtt.

  • Ugyancsak a fizikai aktivitás teljes hiányával összehasonlítva, Dr. Samitz szerint a mérsékelt intenzitású szabadidős tevékenységek révén (pl. Nordic-walking, tánc, gyalogtúra) a mortalitási kockázat már 6 %-kal csökkent, míg az élénk intenzitású aerobik vagy egyéb sporttevékenységek (pl. jogging, óránként több mint 15 km-es sebességű biciklizés, tenisz, labdajátékok) heti 1 órás növekedése az összes okból bekövetkező elhalálozások kockázatát 9 %-kal csökkentette.

A WHO heti 150 percnyi, a napi tevékenység vagy a szabadidő keretein belül kifejtett mérsékelt fizikai aktivitásra vonatkozó ajánlása a mortalitási kockázatot 10 %-kal csökkentette (a fizikai aktivitás teljes hiányához képest). Az élénk intenzitású mozgás és sportolás esetén a mortalitási kockázat csökkenése 22 %-os volt.

Heti 300 perces (5 órányi) fizikai aktivitási szint ajánlott ahhoz, hogy az egészségügyi előnyök növekedjenek és ebben az esetben a mortalitási ráta 19 %-kal csökkent. Ha ez alatt az időtartam alatt a fizikai aktivitás mérsékelt intenzitású a napi tevékenység esetében és élénk intenzitású az aerobik és a sporttevékenységek tekintetében, akkor az elhalálozási kockázat már 39 %-os csökkenést mutat.

Dr. Samitz mindezeket az alábbiakban összegezte:

„Bármilyen fizikai aktivitás jobb mint a semmilyen és még a napi tevékenység elvégzésével kapcsolatos fizikai aktivitás is túlélési előnyökkel jár. Ugyanakkor a még több és élénkebb intenzitású fizikai aktivitás az összes okból bekövetkező elhalálozások arányát nagyban csökkentette.”

Dr. Samitz az alábbiakat fogalmazta meg ajánlásként:

„Az ülő életmódot folytató felnőtteknek el kell kezdeniük a mérsékelt intenzitású fizikai aktivitást és lassan kell növelniük a heti dózist és az intenzitást is, mivel ezeknél a felnőtteknél az élénk intenzitású fizikai aktivitás a vázizomzat sérülésének és az ártalmas, szívvel kapcsolatos események bekövetkezésének a megnövekedett kockázatával jár együtt.”


Címkék: testmozgás, egészség, aktivitás, sport, erőnlét, szív, keringés, rák, daganat, vérnyomás
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2025 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!