Már ki is lehetett próbálni a bionikus szemüveget

Ha valaki július elején London központi részén járt és szakított magának időt rá, akkor meglátogathatta a Királyi Társaság 2011. évi Tudományos Kiállítását. A Kiállítás keretén belül találkozhatott egy olyan csodálatos kiállítási standdal is, ahol a tudósok a legújabb technológiákat használják fel arra, hogy mesterséges látást kreáljanak, ezzel segítve a vak és a részlegesen látássérült embereket.

A fogyasztói piac nagyságának köszönhetően, a jelen elmés mechanizmusa mögött álló technológia olcsón elérhető. A mobiltelefon és a PC-játék konzolok napjainkban olyan kifinomult pozíció detektorokat, videó kamerákat, arcfelismerő és –rögzítő szoftvereket hordoznak, hogy akár nevet is adhatnánk nekik, mint gyermekeinknek. A kutatók pedig folyamatosan keresik azokat az új módszereket, melyek segítségével ezeket a technológiákat más területeken is ki tudnák aknázni, mint pl. az orvostudomány területén.

A londoni kiállítás egyik darabja nagyon sok látogatót vonzott: egy Clark Kent stílusú szemüveg, egy kis eltéréssel.

Az Oxfordi Egyetem kutatói folyamatosan fejlesztik az ún. „bionikus szemüveget”, amely segítheti a részlegesen látássérült embereket, akiknek a látótere rendkívül beszűkült, a látása homályos, vagy zavaros, vagy akiknek a szeme nem képes részletes képet adni - például azt látják, hogy egy kéz van előttük, de nem képesek a látványból kiemelni az ujjakat. Jó példa lehet az ilyesfajta látássérülésekre a korral járó makula degeneráció (a 65 évesnél idősebb emberek között a vakság vezető oka), vagy a diabéteszes retinopátia (a cukorbetegség szövődménye, a szem ideghártyája, azaz retinája károsodik, mivel a hajszálerek vérellátása elégtelenné válik).

Dr. Stephen Hicks, az Oxfordi Egyetem Klinikai Neurológia Osztályának vezetője a következőket mondja egy média nyilatkozatában: „Javítani akarjuk azoknak a látását, akik azt teljes mértékben elvesztették, illetve gyengén látók. Ezeknek a speciális szemüvegeknek biztosítaniuk kell, hogy a vak, vagy a látássérült emberek jóval függetlenebb életet élhessenek: megtalálják egyedül a helyes útirányt és a jelző táblákat, vagy észrevegyék a figyelmeztető jeleket.

A szemüvegek videó kamerával rendelkeznek a sarkokban, továbbá apró lámpák sorozatával, amelyek az átlátszó lencsékbe vannak beágyazva. A kamera összegyűjti a képeket és visszatáplálja azokat egy okostelefon típusú számítógépre, amely a szemüveg viselőjének a zsebében helyezkedik el, és amelynek saját szoftvere van, mely képes tárgyakat, vagy embereket lokalizálni, és rögzíteni a pozíciójukat. Egy visszacsatolásos mechanizmus hajtja meg a lencsékben a valós idejű színeket és a fények intenzitását, így a szemüveg viselője elég jól „láthatja”, hogy mi történik a környezetében, ahhoz, hogy egy szobában navigálni tudjon és észrevegye a releváns tárgyakat.

A különböző színeket arra lehet felhasználni, hogy különböző típusú információkat közvetítsen, így például segíti a tárgyak és az emberek megkülönböztetését, míg a kép fényességét arra lehet felhasználni, hogy megmutassa az illetőnek, hogy milyen messze vannak azok.

A szemüveg megjelenése is fontos azonban. Dr. Hicks szerint diszkrétnek kell lennie, lehetővé kell, hogy tegye az emberek közötti szemkontaktust, és a gyengén látók számára egy leegyszerűsített képet kell, hogy megjelenítsen annak érdekében, hogy a látássérült emberek az életben megőrizhessék függetlenségüket.

Az átlátszó „szemüveglencsék”, melyek valójában kis képernyők, bennük lyukkal, lehetővé teszik, hogy az emberek a szemüveg viselőjének láthassák a szemét. A szemkontaktus ugyanis nagyon fontos a szociális kapcsolatokban: a kutatók nagyfokú prioritással kezelték azt, hogy ezeket az elveket dizájnjukban megtestesítsék, így a szemüveg alkalmas arra, hogy viselője nyilvános közegben is hordhassa őket.

Dr. Hicks azt állítja, még arra is képesek lesznek, hogy kifejlesszenek egy olyan módszert, amelynek segítségével a szemüvegek „olvasni” is képesek lesznek az újságok főcímeit, optikai karakterfelismerőt használva, és a szavakat a szemüveg viselőjéhez fülhallgatón keresztül visszatáplálva. Továbbá, egy másik kiegészítő vonalkód leolvasókat foglalhat magában, így a szemüveg viselője „láthatja” például a fogyasztási cikkeken elhelyezett árcédulákat.

A szemüveg nagyon költséghatékony lehet, különösen, ha a vakvezető kutya költségéhez hasonlítják őket. Dr. Hicks szerint a bionikus szemüvegnek egy nap feltehetőleg 500 GBP (angol font) körül lesz az ára, míg egy vakvezető kutya kiképzésének a költsége meghaladhatja a 25.000 GBP-t is.

A kiállítási stand látogatóinak lehetőségük volt arra, hogy kipróbálják a szemüveget, és lássák, milyen jól lehet navigálni a segítségével. A bionikus szemüveg jelenleg még a prototípus fázisban van. Dr. Hicks és kutatóteamje állami támogatást kap ahhoz, hogy egy 1 éves megvalósíthatósági tanulmányt kivitelezzen, majd klinikailag tesztelje a szemüveget úgy, hogy a vizsgálatban résztvevő emberek saját otthonaikban hordják azokat.
A londoni kiállítás az Egyesült Királyság modern tudományos kutatásának 20 olyan produktumát is bemutatta, melyek megváltoztatják a világot és egyben lehetővé tette azt is a közönségnek, hogy a kutatásokat végző tudósokkal személyesen beszélgethessenek. Nem mellesleg a kiállítás ingyenes volt.

Címkék: látás, szem, szemüveg, bionikus, gyengén látó
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2020 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!