Májátültetést követő veseelégtelenség kockázat – a MELD pontozási rendszer hiányossága


A Michigani Egyetem Egészségügyi Rendszere igazolta, hogy a májtranszplantációs recipiensek (szerv-befogadók) körében a veseelégtelenség kockázata magasabb a „Végstádiumú Májbetegség Modell” (angol rövidítése: MELD) bevezetése óta.


A MELD pontozási rendszert 2002-ben vezették be az USA-ban azzal a céllal, hogy a májátültetésre váró – krónikus májbetegségben szenvedő - betegek értékelésének és a májtranszplantáció allokációjának a minőségét és hatékonyságát javítsák.

A MELD formula három biokémiai változón alapszik, a szérum bilirubin, a szérum kreatinin és a prothrombinidő nemzetközileg normalizált rátája (INR) változókon. Az eredeti, a Mayo Klinika által kifejlesztett rendszer még tartalmazott egy olyan változót is, amely a májbetegség előidéző okán (etiológiáján) alapult. A módosítás során az etiológiai faktort eltávolították a képletből, mivel relatíve szubjektívnek bizonyult. Módosítását követően, 2002-től vált az USA-ban a májtranszplantáció szükségességének az objektív mérőeszközévé, melyet az USA hivatalos szervtranszplantációs koordinációs szervezete, az UNOS alkalmaz.

A MELD pontozási rendszer Európában is felváltotta a korábban használt Child-Pugh-féle pontozást és az Eurotransplant is alkalmazza. Az Eurotransplant elősegíti és koordinálja a tagországaiban végzett szervtranszplantációkat és az ahhoz szükséges szervdonációt. Magyarország ennek a szervezetnek a tagja.
A kutatás során - amelyet Dr. Pratima Sharma, az Egyetem Belgyógyászati Osztályának az adjunktusa vezetett – megvizsgálták a MELD pontozás-alapú allokációnak a májtranszplantációt követően fellépő veseelégtelenségre gyakorolt hatását. A kutatók megállapították, hogy a májtranszplantált recipiensek körében a poszt-transzplantációs veseelégtelenség kifejlődésének a kockázata a MELD „érában” 15 %-kal növekedett, szemben a MELD bevezetése előtti időszakkal. A kutatási eredményekről az orvosok a „Transzplantáció Amerikai Szakfolyóirata”-ban számoltak be.

„Nem tudunk arról, hogy létezne olyan korábbi vizsgálat, amely a MELD-en alapuló májallokációnak az újonnan fellépő poszt-transzplantációs veseelégtelenség kockázatra gyakorolt hatását értékelte volna. Eredményeink azokat a kockázati faktorokat azonosítják, amelyek segíthetnének megelőzni az újonnan fellépő végstádiumú veseelégtelenséget a májtranszplantált recipienseknél.” – magyarázza Dr. Sharma.

A Michigani Egyetem kutatói korábban már megállapították, hogy a MELD pontozási rendszer a szérum kreatinin jelenlétét (statisztikailag) túlsúlyozza azon döntés meghozatalakor, hogy mely betegek részesüljenek májátültetésben. A szérum kreatinin magasabb szintje a vese diszfunkciójának az egyik jele.

A kreatinin nem más, mint az izmokban található fehérje, a kreatin bomlásterméke. Ez a bomlástermék kizárólag a vesén átszűrődve távozik a szervezetből. A kreatinin viszonylag állandó mennyiségben termelődik a szervezetben, így vérszintje (szérum) szinte csak a vese működésétől függ. A magas érték rendszerint a vese szűrőfunkciója zavarának a következménye, amely további vesefunkciós vizsgálatok elvégzését teszi szükségessé, az előidéző okok megkeresése céljából.

Miután az USA-ban bevezették a MELD pontozási rendszert, jóval több, a májtranszplantáció elvégzése előtt már vesediszfunkcióban szenvedő beteget jelöltek májátültetésre. Az egyidejűleg végzett máj- és veseátültetések száma szintén jelentősen növekedni kezdett a MELD érában.

A kutatók szerint a poszt-májtranszplantációs veseelégtelenség növekedésével egyidejűleg emelkedhet a krónikus vesebetegség esetek száma is, ami megnövelheti az egészségügyi költségeket: „A poszt-transzplantációs veseelégtelenség magasabb előfordulási aránya a jéghegy csúcsát jelentheti csak. A krónikus vesebetegségben szenvedő betegeknél a jövőben veseelégtelenség fejlődhet ki, amely hozzáadódik a már most is az egekbe szökő egészségügyi ellátási költségekhez, legalábbis az addicionális vesedialízisek és a növekvő hospitalizáció tekintetében.” – állapítja meg Dr. Sharma.

A kutatási eredmények rávilágítottak néhány, a májátültetés előtt, alatt vagy azt követően felmerülő, módosítható kockázati faktorra is és segítenek a poszt-transzplantációs veseelégtelenség megelőzésében.

Azt is megállapították, hogy az afro-amerikai betegek körében a hepatitis C fertőzés, az átültetés előtt már fennálló cukorbetegség, a magasabb kreatinin, az alacsonyabb albumin, az alacsony bilirubin és a magas nátrium szint a poszt-májtranszplantációs veseelégtelenség szignifikáns előrejelzőjének bizonyultak. „Ezen kockázati tényezők némelyikének a módosítása, amely egyben a vesefunkciót is javítaná, segíthetne megelőzni vagy késleltetni a poszt-májtranszplantációs veseelégtelenség fellépését.” – összegezte Dr. Sharma.


Címkék: MELD, máj, vese, veseelégtelenség, májtranszplantáció, szerv, átültetés
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2021 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!