Kovács Piroska pszichológus
36 kérdés, válaszra vár 18

Kovács Piroska

pszichológus

Specializáció: depresszió, pánik, stressz, krízis kezelése, önértékelés, önismeret fejlesztése, gyász és veszteségek feldolgozása, gyermekneveléssel és tanulással kapcsolatos területek.
Formája: diagnózis, pszichológiai konzultáció, pszichológiai tanácsadás, egyéni pszichoterápia és párterápia.
Bővebben a http://www.pszichoszerviz.hu honlapomon olvashat.

Munkahely: 1065 Budapest Nagymező u. 49.
Mobil: +3630/9726490
Email: info@pszichoszerviz.hu
Web: http://www.pszichoszerviz.hu

Bemutatkozás:
1993 óta dolgozom a Terézvárosban iskolapszichológusként, 1999 óta a kerületi nevelési tanácsadó munkatársa vagyok. Elsősorban a kerületi gyerekekkel, szüleikkel és a pedagógusokkal foglalkozom, akik tanulással, magatartással és neveléssel kapcsolatos kérdésekkel keresnek meg. Segíteni konzultációkkal, tanácsadással vagy rövid terápiával tudok a diagnózis alapján, közös megállapodás után.

Korábban dolgoztam csecsemőotthonban, óvodában, egészségvédelmi szolgálatnál és a munkalélektan területén.

Óvónői alapdiploma után az ELTE BTK-n pszichológusként diplomáztam, majd klinikai szakvizsgát tettem, azt követően hipnózist tanultam az Integratív Pszichoterápiás Egyesület keretében. Tanultam pszichodrámát (asszisztens), kognitív és viselkedésterápiát (VIKOTE), belekóstoltam a mediációba, tranzakció analízisbe, konfliktus kezelésbe, NLP-be stb.

A tanultakat mind az iskolában, mind a magánpraxisomban alkalmazom, ami szintén a Terézvárosban található.
Magánrendelés címe: 1065 Bp. VI., Nagymező utca 49.
Telefon: 30/972-6490
Előzetes telefonos bejelentkezés alapján rendelek.

Bővebben a www.pszichoszerviz.hu honlapomon olvashat.

2015.
01.
26.
Kiss Dóra kérdése:

Kedves Doktornő 24 éves férfi vagyok, és stabil párkapcsolatban élek a kedvesemmel lassan egy éve. A párom profilját használva kérdezném önt. Szex közben olyan problémám van hogy normál úton nem tudok elélvezni csak kézzel, és ha magamnak csinálom. Régebbi kapcsolataimnál is megvolt ez a probléma. De volt rá példa hogy sikerül elélveznem normál úton is a régebbi barátnőkkel. A mostanival sajnos még nem. Nagyon megértő nem is sürget követelődzik meg ilyesmi. Félek nagyon, hogy e miatt elveszíthetem őt! Úgy érzem, hogy feleségemként és el tudnám képzelni őt. Megbeszéltem már vele százszor és biztosított, hogy nem de senkinek nem végtelen a türelme... de nem ez a lényeg. Régebben mindig óvszerrel védekeztem barátnőmmel megegyeztünk a tabletta szedésben, hátha az óvszer miatt van ez a probléma. Szóval 2 hete működik a tabletta elvileg. Előjáték alatt fel is izgulok nagyon és egy ponton leáll az az egész. Nem tudom miért. Interneten olvastam erről a címszó ként említett betegségről, és utána nézve a kézi izgatást az aktussal kombinálva elérni a magölést. Így ez lenne a következő lépés az ügy érdekében. Nem szedek semmiféle gyógyszert, és nem vagyok beteg sem a derekam szokott fájni néha.De nagyon ritkán, akkor nehezebb a munka. Fizikai munkát végzek. Mit ajánlana mit lehetne még kipróbálni az orvosok előtt ? Vagy valami praktikát. Mert ha ez a módszer sem sikerül akkor orvost keresünk majd. Köszönöm ! Sándor.
Kovács Piroska pszichológus
2015.
01.
27.
Kedves Fiatalember! Érdemes nem halogatni, hanem szexuálterapeutához fordulni, aki gyakorlati útmutatást tud nyújtani Önöknek. Üdvözlettel: Kovács Piroska pszichológus www.pszichoszerviz.hu
2015.
01.
11.
Dór kérdése:

Tisztelt Doktornő! 19 éves vagyok, és azt hiszem alvás problémával küszködöm. Sokszor előfordul, hogy órákon keresztül forgolódom , nyomasztó gondolatok jutnak eszembe elkezdek aggódni jövő beli feladataimon vagy a múltban történt negatívumokon. Sajnos mostmár egyre később nyom el az álom sokszor akár reggel öt órakor. A másik problémám pedig szexualitással kapcsolatos. Pár hónapja szexuális erőszak áldozata lettem. Ezt követően ott hagytam az akkori munkahelyemet és nagyjábol egy hónapig otthon nyomtam a kanapét ,gyakran fogyasztottam alkoholt és szörnyen éreztem magam kiútként elköltöztem Franciaországba ott éltem négy hónapig. Sajnos itt is ért pár szexuális megaláztatás. Mivel ott nem voltak barátaim egyre csak fokozódott az általános rossz hangulatom. Ekkor hazajöttem. A dolog nem nagyon változott . Jelenleg a szexet egy olyan dolognak érzem ami tönkreteszi a kapcsolataimat. Ezért a férfiakra leginkább csak barátként tudok gondolni és a gondolattól , hogy szexuálisan közel kerüljenek hozzám egyre inkább elzárkózom. Ami azért különösen zavaró számomra mert ezen történések elött a szexualitás mondhatni alap pillére volt a személyiségemnek. Magabiztosabb voltam, jelenleg már sajnos a flörtölés is nehezemre esik. Zavarba hoz. Ezek mellett még elég sok komoly problémám akadt a múltban, és valahogy úgy érzem nem tudok túl lépni rajtuk. Sokszor elsírom magam minden ok nélkül, és mostanában egy kicsit ingerlékenyebbnek is mondanám magamat. Egy pszichológus felkeresése valószínűleg nagyban segítene. A gond csak az, hogy másfél hónapot tartózkodom Magyarországon ezután vissza költözöm Franciaországba. Sejtem, hogy nem létezik "rapid lelkisegély szolgálat", de sajnos a problémáim kezdenek túlnőni rajtam, és hajlandó vagyok kárt okozni magamban fizikailag. Vissza akarom kapni önmagamat. Tudna ajánlani esetleg valami módszert amivel tudok segíteni magamon? Előre is köszönöm a válaszát!
Kovács Piroska pszichológus
2015.
01.
27.
Kedves Fiatal Hölgy! Problémája igen szerteágazó, és valószínűleg összefüggnek, úgyhogy érdemes lenne elkezdeni kibogozni. Ajánlom a skype terápiát, ami egyre népszerűbb nemcsak a határok áthidalása, de időmegtakarítás végett is. Addig is próbálkozzon relaxációval, ami nagymértékben segítheti a pihentető alvás visszanyerését. Üdvözlettel: Kovács Piroska pszichológus www.pszichoszerviz.hu
2014.
12.
03.
Normális dolog? kérdése:

Tisztelt Doktornő! Olyan kérdésem lenne!A párom 25 éves, 7 éve vagyunk együtt, van két gyermekünk és 3 éve költözött hozzám.Az édesanyáék szoktak jönni látogatóba.Amikor itt van olyan dolgokat művel a párommal ami nekem nagyon rossz.Ön szerint normális dolog az hogy simogatja a párom combját, az ölébe ül, simogatja póló alatt a hátát, ráfekszik a combjára, a hasára?Elmeséli neki a szexuális életét.A párom nem szól neki érte, de nekem ez nagyon nem tetszik.Nem akarok vitatkozni a párommal azért nem szólok neki.Egy párorszár már említettem neki hogy 25 éves és ezt az anyukája is felfoghatná, de mindig veszekedés lett a vége.Kérem segítsen, mitévő legyek? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Alexandra
Kovács Piroska pszichológus
2015.
01.
27.
Kedves Fiatalasszony! Ez semmiképpen sem mondható szokványos anya-fia kapcsolat megnyilvánulásának. Mindenképpen helyre kell tenni, vagyis beszélni erről az összes résztvevő jelenlétében (az nagypapa részvételével is!). A látott példa ugyanis saját gyermekeik pszichoszexuális fejlődésére is hatással lehetnek.. Üdvözlettel: Kovács Piroska pszichológus www.pszichoszerviz.hu
2014.
09.
06.
Túlevés kérdése:

Tisztelt Doktornő! Olvastam a honlapján, hogy Ön evészavarokkal is foglalkozik, ezért írok Önnek. Túlsúlyos vagyok gyerekkorom óta, de csak most felnőttként vettem észre, hogy ennek komoly lelki háttere van. Nagyjából 9 hónapja elkezdtem járni pszichológushoz, de nagyon megterhelő volt anyagilag, ezért 6 hónap után megbeszéltem vele, hogy sajnos nem tudunk többet találkozni. Ő ezt elfogadta, de felhívta rá a figyelmem, hogy szükségem lenne a segítségre. Már gyerekként is nagyon szorongó voltam, amit egy gyermekpszichológus mondott ki édesanyámnak. Abban szeretném a segítségét kérni, hogy hogyan tudnám az evés utáni hirtelen rámtörő vágyat legyőzni. Tud-e tanácsolni valamilyen praktikát vagy módszert, például valamilyen figyelemelterelési trükköt. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy ez csak egyfajta "tüneti kezelés" lenne, de jelenlegi anyagi helyzetemben már ennek is örülök.
Kovács Piroska pszichológus
2014.
09.
07.
Kedves Levélíró! Sajnos a vágya és a valóság nehezen összeegyeztethető. Vagyis: ha tüneti kezeléssel vagy figyelemelterelő trükkökkel/technikákkal megoldható lenne a túlsúly megszüntetése, akkor nem küzdenének olyan sokan ezzel a problémával! Ha leveléből jól értem, akkor Ön gyerek kora óta túlsúlyos, illetve szorongásos problémával küzd, ami mára markánsan meghatározó személyiségvonássá illetve problémamegoldó stratégiává merevült. A hosszantartó, bemerevedett és generalizálódott tüneteket csak erőteljes és hosszantartó lelki és fizikai munkával, valamint teljes életmódváltással lehet megváltoztatni és a helyes irányban megtartani! Fél év alatt a pszichológusával biztosan elkezdtek egy munkafolyamatot, aminek kezdeti lépéseit még közösen tették meg. A program felállításánál kapott egy útmutatót, egy vázat, amit most egyedül kell folytatnia és tartalommal megtöltenie. Ennek pszichoterápiás és önismereti része természetesen kiesik, de az életmódra, étkezési szokásokra, kalória bevitelre, sportra, mozgásra stb. vonatkozó részt nyugodtan tudja önállóan folytatni. Ha esetleg elfelejtette, vagy elbizonytalanodott, akkor segítségül számtalan anyag/program fellelhető interneten, könyvtárban, fórumokon… Ami a konkrét kérdését illeti: mit tegyen, amikor előveszi az evés utáni vágy, vagy az erős éhségérzet? Ezt már a pszichológus javaslatára a program legelején meg kellett tennie, hogy csak annyi elérhető élelem legyen otthon, ami a napi szükséglete – amennyiben falási rohamok, önkontroll probléma stb. is jelen van, - és Önnél van, ha jól értem. Így nincs mihez nyúlnia, ha már a napi adagját elfogyasztotta. Esetleg vízzel, ill. 0 kalóriás vagy majdnem nullkalóriás ételekkel csillapíthatja vágyát. Figyelmét pedig egyéb tevékenységre vagy célra pl. arra képre, én-ideálra fókuszálja, amilyenné válni szeretne testileg-lelkileg… Üdvözlettel kívánok sok sikert: Kovács Piroska pszichológus www.pszichoszerviz.hu
2014.
07.
19.
szomatikus stress. kérdése:

Tisztelt doktornö. 42 éves anyuka vagyok panik syndromával 5 éve. eszek xanor o,5 mg gyógyszert és citalopram 2o mg gyógyszert. gerincfájdalmaim vannak 5 éve és fél éve vizelet inkotenciám tulcsurgás. bent feküdtem a kórházban infuziós kezelésen a gerincem miatt. Az orvos azt mondta nekem van / szomatikus stress/ a gyógyszerek jók csak el kell járnom egy pszihológushoz beszélgetni. 3 hónapja jöttem ki a kórházbol és sajnos ezek a tüneteim / hányinger, szédülés, egyensujzavar, bal láb izomgyengeség, székrekedés, gyomorfájás, kéz ügyetlenség, dadogás, lassu beszéd, rémálmok, és nem birok aludni csak napi 3-4 órát. A doktor azt is leirta hogy a fej nem találja az izmot ami a láb izomgyengességét okozza. Hát ezt végkép nem értem. Talán én vagyok psziátriai beteg. Pedig a gerinc röngen kimutatott egy gerinc sérvet. Ezeket azért irtam le hátha a doktornö össze tudná rakni a képet hogy mi is ez. Legyen szives irja le mi az a szomatikus stress. üdv. Anna.
Kovács Piroska pszichológus
2014.
07.
20.
Kedves Anna! A gerincsérv sok mindent okozhat attól függően, hogy hol helyezkedik el. Ennek rendbetétele orvos/neurológus/idegsebész feladata. Az inkontinenciát, a láb izomgyengeségét, még a beszédközpont érintettségét is összefüggésbe lehetne hozni a sérvvel, azonban az Ön esetében ezt kizárták, ha jól értettem a leveléből. Amennyiben ez nem megnyugtató az Ön számára, akkor egy kontrollt talán megér, amit háziorvosával kellene egyeztetni.... Azonban a lélek is tud komoly problémákat okozni, aminek semmiféle testi alapja nincs, legalábbis az elején, mert a huzamos fennállás sajnos előbb-utóbb testi tünetet is ölt. A pánikbetegsége egyértelműen ilyen, amit adaptívabb működésmódra lehet tanulással átállítani. Ehhez valóban érdemes pszichológushoz fordulni. Közben pedig az is tisztázódhat, hogy az egyéb problémái mögött fennáll-e bármiféle szervi ok, vagy a kezelés hatására azok is rendeződnek. Üdvözlettel: Kovács Piroska pszichológus www.pszichoszerviz.hu
2014.
06.
10.
segitsegkeres kérdése:

Tisztelt Doktorno! Nekem az lenne a problemam, hogy a 3. gyerekunk szuletese utan 6hettel korhazba kerultunk kruppal vele (most 6,5 honapos). A masik ket nagyobb gyermekem is sajnos kruppos, de ok mar majd 1evesek voltak, amikpor az elso rohamuk volt. Azota nem merek veluk egyedul maradni ejszakara, hatha valamelyiknek valami baja lesz. Fontos megemlitenem, hogy Hollandiaban lakunk kozel 1,5 eve, igy segitseget ilyen esetekben sajnos nem kapunk, ami azert is nagyon rossz, mert a ferjemnek kell mennie dolgozni, ha torik, ha szakad, igy ezert is aggodom, hogy nehogy valami baj legyen akarmelyik gyerekkel. Ha a ferjem hazament Mo.-ra par napra dolgokat intezni, akkor altalaban atsirtam a napokat es ejszaka nem tudtam aludni. Anyukamnak csipoprotezise van, ami sajnos februarban eltort egy eses soran. Tudni kell, hogy a korabbi mutetnel ujra kelett eleszteni. Sajnos a mutet napjaiban a ferjem szinten Mo-on volt en pedig itt egyedul a ket gyerekkel. Nagyon aggodtam anyukamert is, meg a gyerekekert is. Mint utolag kiderult panikrohamom volt,de en addig nem ismertem ezt a helyzetet, igy azt hittem, hogy itt fogok meghalni a harom gyerekem melett egyedul szivrohamban, ez februar vegen tortent. Nagyon-nagyon vartam, hogy jojjon marciusban, mert akkor segit nekem a 3gyerekkel es a haztartasban es nem erzem magam annyira egyedul. (Itt sajnos nincsenek barataink, mert akiket ismerunk, azoknak idosebb gyerekei vannak, igy nem baratkoznak velunk.) De hat sajnos meg jelenleg is alig tud jarni, igy nem tudott jonni. Ennek kovetkezteben megint panikrohamom lett a 3gyerek melett marcius vegen, szerencsere eppen a logopedusnal voltunk, ahol orvos is van, aki mondta, hogy ennek a rosszulletnek semmi koze nincs a szivemhez, ez panikroham. Azota, ha ramtor a fullaszto, izzados, szivfajos roham legalabb tudom, hogy nem fogok meghalni es igyekszem kontrolalni a legzesemet. Sajnos minden ejszaka gondjaim vannak az alvassal, volt, hogy egy heten keresztul fel kettokor felebredtem es csak probaltam lelegezni..... Sajnos a gyomrom is faj es hasmenesem van es nem nagyon merek mar enni semmi. Ujabban negativ gondolatok jonnek elo a babaval kapcsolatban is, amiktol kiszaladnek a vilagbol es egesz nap nyomasztanak. altalaban delutanra mar javul a helyzet, de sajnos az ejszakak es a reggelek eleg szornyuek. Mit tudna javasolni, hogy mit tegyek? Itt a haziorvos nem adott semmit, csak azt mondta, hogy keresek pszihologust, de oda csak junius 24-re kaptam idopontot, ami meg nagyon messze van sajnos. Szedek B- vitamin komplexet, elevitet, Magneziumot s ma kezdtem szedni aranygyoker kivonatot kapszulla formalyaban, hatha segit. Beszeltem rola ferjemnek, hogy kene egy kis szabadido a gyerekek nelkul, de o mindig nagyon faradt, igy ezt nem tudom megvalositani sajnos. Mondtam, hogy legyen babysitterunk, de ahhoz nem keres olyan jol, hogy azt is tudjuk fizetni ugy, hogy en nem dolgozom. Korabbi ket gyermekemnel is eleg rosszul ereztem magam, de kozel sem ennyire. Akkor Mo-on laktunk es anyukam is surun tudott jonni hozzank, ill. anyosomek is sokat jottek. Mar nagyon vartam akkor is, hogy vegre kiszabaduljak otthonrol es vissza menjek dolgozni emberek koze. Fontos tudni, hogy Mo-on dolgoztam tobb, mint egy evet, mielott kikoltoztunk ide hollandiaba, itt viszont a kezdetektol itthon vagyok, mert a 2. gyerkocunket megvartuk, mig 4eves lett, hogy iskolaba mehessen, ill. teherbe is estem, igy nem kerestunk nekem munkat. Nagyon sokszor eszembe jut, hogy jobb lenne inkabb, ha mas lenne a gyerekeimmel, mert akkor biztos jobban lenne veluk foglalkozva, mit ahogy en teszem es sajnos eleg ingerult is vagyok veluk szemben is. A szexualis eletem is romokban hever. Ket honap alatt 2 alkalommal sikerult raszannom magam, amikor a ferjem mar nagyon kiakadt miatta. Sajnos ezt is nagyon nehezen viselem, hogy mindig felroja, hogy miert nem, mikor most ez hianyzik a legkevesbe, hogy ezert is lelkiismeret furdalasom van, hogy meg ebben sem tudok megfelelni.... Nagyon varom segito valaszat es tanacsait! Maria
Kovács Piroska pszichológus
2014.
07.
20.
Kedves Mária! Problémái részben összefügghetnek a szülés utáni hormonváltozással. Erre utal például a depresszív hangulat, vagy a szexuális motiválatlanság, ami homeopátiás, gyógyszeres és/vagy pszichoterápiás kezeléssel befolyásolható. Másrészt azonban valószínűsíthető, hogy olyan pszichés problémákkal is küzd, melyek bénítólag hatnak Önre. Pl. nem bízik eléggé önmagában. Nem hiszi el magáról, hogy képes egyedül, a gyerekek mellett megbirkózni a vállalt feladatokkal. Ami persze nonstop nagyon-nagyon megterhelő! Ezért szoktak a barátok, ismerősök összeállni, és különböző együttlétek, (gyerek)programok szervezésével "összeszokni", majd felváltva ellátva egymás gyerekét, biztosítani egy kis szabadidőt egymásnak. A babysitter nem csak egész hetes megoldásként jöhet szóba, hanem bizonyos napokra, vagy félnapokra is lehetséges. Nem csak felnőtt, szakképzett megoldást lehet választani, hanem a közelükben élő gimnazista vagy egyetemista korú nagylányt, akit esetleg látásból ismernek is, és akinek jól jön az a zsebpénz, amit így kereshet. Tehát sokféle megoldás létezik. Amellett, ha a gyerekekre helyiek vigyáznak, a nyelvet is könnyebben elsajátítják, ami szintén lényeges, ha hosszabb ideig kinn akarnak maradni. A pánik pszichoterápiával jól kezelhető, amihez a kezdeti lépéseket megtette, viszont dolgoznia kell önmagán és az életén ahhoz, hogy valódi változást, a személyisége megerősödését és kiteljesedését élhesse meg a fullasztó szorongás helyett! A skype terápia segítségével pedig a nyelvi/kulturális nehézségek is kiküszöbölhetők. Üdvözlettel: Kovács Piroska pszichológus www.pszichoszerviz.hu
2013.
10.
27.
Pornófüggő vagyok?? Lehetséges,hogy ez a baj?? kérdése:

Tisztelt Doktor Nő! Az a helyzet,hogy még csupán 19 éves még szűz srác vagyok és mostanában már jó pár hónapja tapasztaltam,hogy egyre kevésbé izgatnak fel a pornográf tartalmak,mivel önkielégítésnél sem olyan merev a hímvesszőm mint régen. Valamint régen elég volt elkezdenem ilyenfajta videót néznem és máris állt most meg nézem és egyszerűen szinte semmi nem történik! :( Nézem a különböző videókat és szinte semmi merevedés csupán ha elkezdem ingerelni a péniszem,de akkor sem merevedik meg teljesen,valamint mostanában már ilyen sexchat oldalakat nézegetek,de már az sem hozza meg a megfelelő hatást. :( Urológusnak is megírtam a problémát aki azt válaszolta,hogy semmiféle merevedési zavarom nincsen csak nem szabad túlzásokba esni és keressek magamnak egy megfelelő partnert. Mondjuk én is furának és valószínűtlennek tartom,hogy egy 19 éves srácnak ilyen szervi problémái legyenek. Van,hogy szinte minden nap nézek valamennyi pornográf tartalmat,és van olyan is,hogy szinte minden nap végzek önkielégítést! Ami még inkább aggaszt és olvastam,hogy a pornófüggőség is okozhatja,hogy nem nagyon van reggeli merevedésem sem! Illetve van olyan is,hogy alig várom,hogy szüleim elmenjenek itthonról és tudjak egy kis pornót nézni és maszturbálni,illetve már arra is volt példa,hogy haverommal telefonján egyik előadáson elkezdtünk pornót nézni mert unatkoztunk!! :( Lehetséges,hogy a gyenge erekciót,és a reggeli merevedés elmaradását is az okozza,hogy nagyon sok ilyen tartalmat nézek és nagyon sokszor végzek önkielégítést?? Olyan volt már hogy egy pár napot vagy hetet simán ki tudtam hagyni,de tovább soha nem bírtam!! Nem tudom mi lehet velem!! Mit kellene tennem ha leállnék a maszturbálással és az ilyen fajta tartalmak nézésével akkor lehetséges,hogy rendbe jövök?? És mennyi ideig nem kellene maszturbálnom,hogy rendbe jöjjek?? Van kiút?? Válaszát előre is köszönöm!!
Kovács Piroska pszichológus
2013.
10.
28.
Kedvesem, Talán maszti helyett kezdjen hús-vér nővel foglalkozni. Egyből kiderül hogy problémája képzelt vagy valódi. Üdvözlettel: Kovács Piroska pszichológus www.pszichoszerviz.hu
2013.
10.
19.
zsolti kérdése:

Kedves Hölgyem. 28 éves külföldön élő, nagy szakmai sikereket megélt, stabil létű, már csak ebből építkezni kívánó ember vagyok. Másfél éve megismertem látásból egy lányt akivel jó ideig csak összenéztünk, szemeztünk,köszöntünk,majd fél éve mutatkoztunk be. Akkor nekem elég fiatalnak tűnt, bár értelmesnek és értékileg is stabilnak. A lány megkeresett miután szakítottam egy másik lánnyal, úgy három hónapja. Tudni kell, hogy ő vallásos, 22 éves és még randija sem volt előttem, tekintve, hogy bezárva, kevés baráttal élt, valószínűleg mert féltették, úgy 12 éves kora óta. Most is még a szüleivel él a fővárosban,és alig van közeli barátja. DE, Értelmileg nem látszódott ebből gond. Elkezdtünk randizni, nyilván óvatosan közeledtem,mert láttam az érdeklődését és a boldogságát amikor együtt voltunk, majd egy nagyobb családi kirándulásra elhívtak, melynek a végén megállapodtunk a kapcsolatban. úgy két hónapja. Nyilván láttam a feszültséget benne, hogy ez neki új, de mindvégig boldognak tűnt és sokszor megvolt a közös hulámhossz is. Hangsúlyozom,hogy nem a falvédőről jöttem le, van látásom arról, hogy mikor boldog egy lány. Tudni kell,hogy már gyanus volt, hogy a munkahelyét elvesztette, elg bizonytalan ,még rendőrnek is jelentkezett,pedig egy vékony,picit,kedves lány, tehát jöttek a jelek,hogy nem ismeri magát. De én mellette álltam mert hittem a kapcsolatunkban, szépen alakult, elnyertük egymás bizalmát. Majd hirtelen egyszercsak feszült lett egy interjú körül és amikor szóba jött ay hogy kiveszem a szabadságom...ez idő előtt tapasztalta meg az első csókot is pár héttel. Hiába mondtam,hogy az ittalvása nálam semmilyen elvárással nem járna.. Nos tehát egy honapja közölte,hogy nincs meg a szükséges vonzalom és nem alakult ki. Persze facebookon. Majd miután szemtol szemben nem mert találkozni, kicsit kiosztottam levélen. És ekkor megváltozott. Óvatosan, de egyenesen visszakérte magát, és nagyon boldog lett, és ő kezdeményezett testi közelséget is, vállalta a "tévedését" , megjelent a kis lelkében az első igazi és merész kötődés férfihoz, és mégis volt szikra..stb. És én beleegyeztem már nyilván sérült hittel,de nagyon boldog volt. Sőt ő fejezte ki még zavarbaejtően is ,hogy hiányzom,bókolt, és őszintének tűnt. Ezt egy férfi s megérzi,ha egy lány őszinte,és mivel nem volt tapasztalata előttem,kétlem hogy képes lett volna direkt színészkedni. Aztán valami ijesztő történt. Egy nagyon romantikus hétvége után, ahol még az utolsó búcsú is megható volt, és nyilván éreztem a kötődését, miután elváltunk a két hétre,ugyanis elutazik...távollétében fél nap alatt újra elbizonytalanodott, ezt is nekem kellett kihúzni, és hazudott is valahol, és nekem súlyos lelki gondnak tűnik ez. Ez a szeszélyesség nem csak az első kapcsolat jellemzője, ha valaki vállal egy tévedést, majd boldog, akkor csak úgy nem bizonytalanodik el ennyire ilyen kis idő alatt és ilyen boldog,meghatódott könnye szemes bűcsu után...ha rendben van belül. Ez nem lehet a vonzalom vagy a szerelem kérdése. És nem tudom azt sem elfogadni, önmagában, hogy a tapasztalatlansága, én ilyet sokkal kisebb 14-12 éves koromban sem láttam más értelmi szitű osztálytársaim körében sem. Kérdésem, ha valaki erkölcsöt követni akarandó és értelmes nő létére vállalja, építi és akarja és megéli a szexualitás első örömét (ölelések,bókok,csók,kötődés) és boldogságát ,majd mégis pár óra alatt ebben elbizonytalanodik, az milyen lelki gond lehet az ő részéről?mi lehet ennek az oka? nehéz ugyanis elfogadnom, hogy én ezt "megérdemeltem" volna. Második kérdésem, hogy tudnám kizárni én magam az ilyen fura szerzeteket az életemből? Tudom, hogy mire van szükségem, és egész biztos, hogy nem ilyen döbbenetes tapasztalatokra. Nyilván most ,hogy ilyen önmeghazudtoló svédcsavar volt a vége, könnyebb feldolgoznom. De szeretnék tanulni. 28 vagyok, és mégis ilyenekbe csöppentem. És azért volt sok közös hullámhossz, talán volt oka, hogy hittem benne.
Kovács Piroska pszichológus
2013.
10.
21.
Kedves Fiatalember! Talán nem neheztel meg érte, ha levele alapján nem diagnosztizálok senkit! Rengeteg oka lehet az átlagtól jóval erősebb érzelmi hullámzásnak, illetve bizonytalanságnak. Egyébként is másra nincs "ráhatásunk", ezért érdemes arra összpontosítania, hogyan védheti ki a hasonló szituációkat. Ez pedig döntés kérdése: mivel elég gyorsan kivillan, mi fér bele az ön normarendszerembe és mi nem, tehát annak mentén kell mielőbb rövidre zárni a kapcsolatot! Más iránytű nincs. Bármilyen szempontból a túl nagy különbség általában problémát szokott előbb-utóbb jelenteni, ami talán még egy támpont lehet a navigációban... Üdvözlettel: Kovács Piroska pszichológus www.pszichoszerviz.hu
2013.
09.
26.
antidepresszáns terhesség alatt kérdése:

T. Doktornö! Gyermeket szeretnék. Jelenleg fél szem rivotrilt és negyed szem fevarint szedek. Genetikusnál voltam,azt mondta,nyugodtan vállaljak. Önnek mi a véleménye? Elöre is köszönöm válaszát!
Kovács Piroska pszichológus
2013.
09.
30.
Kedvesem, A gyógyszerekkel kapcsolatban orvos nyilatkozhat. Én mint pszichológus úgy látom a dózismennyiség alapján, hogy ez egy igen enyhe fenntartó mennyiség, ami akár placeboként is hathat. Kérdésem az lenne, hogy a gyógyszer mellett pszichoterápiát alkalmaztak-e? Amennyiben nem, úgy érdemes lenne ezzel kiváltani a gyógyszereket. A kognitív terápia megtanítja a depresszív és stresszhelyzetek hosszútávú kezelésére, illetve arra, miként tudja elkerülni azok "kiújulását". Emellett pedig ezt az új ismeretet és tudást családjával kapcsolatban is alkalmazhatja majd, elkerülve így a negatív minta átadását, vagyis a generációkon átívelő negatív hatást. Üdvözlettel: Kovács Piroska pszichológus www.pszichoszerviz.hu
2012.
10.
29.
Bernadett kérdése:

Kedves Dr Nő 4- Honapja kiderült hogy pánik beteg vagyok frontint szedek rá, nem tudom hogy most ez valójába pánik betegség e vagy sem, jelenleg halálfélalmem nincsen mert az előtt volt, viszont nehez alszom el hiába szedek frontint más felet vagy ketőt szokatm bevenni a 0,25-ből este. Párnapja ájulás érzésem volt megint a melekség leöntött, de most viszont mags a pulzusom volt hogy 120-is és vérnyomásom ami eddig alacsony volt az most 140 is volt. A Házi drtől kaptam betalocot, de nem használ sőt hányingeme is volt tőle, psziólógushoz menyek e viszza? Először a psziologus dr ur Maritizin hangulat javiott akart felirni 4-hónappal ezzelőtt, de akkor már frontint szedtem és féletm egy ujabb gyógyszertől,hogy roszab lesz és hogy az agyai központra hat. Kérem tanácsát? és szertném megkérdezni hogy meg e lehet gyógyulni a pánikbetgeségből és mit tehttek ennek érdekébe, mert az is halottam hogy ások gyógyszer függők lettek én nem szerteném ezt. Köszönöm szépen válaszát
Kovács Piroska pszichológus
2012.
10.
30.
Kedvesem, Először is szeretnék tisztázni egy félreértést. Önnek pszichológus nem írhatott fel gyógyszer, mivel nincs erre jogosítványa. Azt csak orvos végzettségű szakembernek tehette, vagyis pszichiáter szakorvos. A pszichológus alapvégzettségét tekintve bölcsész diplomás (Ba 3 év, Ma 2 év = 5 év, ekkor lesz végzett pszichológus), aki majd a szakképzettségének megfelelően továbbtanulhat. Klinikus szakpszichológusként még 4 évig. Ez már sok részképzésben egybeesik a pszichiáterekével. Ezért van az, hogy sokszor összetévesztődnek... Ami a kérdését illeti. A súlyosságtól függően szükség lehet gyógyszeres megsegítésre. A gyógyszerekre más-másképpen reagálhat a szervezetünk, ezért van széles kínálati paletta, hogy megtalálhassák a megfelelő szert. A gyógyszer azonban önmagában nem jelent megoldást, főleg, hogy nem oldja meg a problémát! Erre szolgál a pszichoterápia, aminek a segítségével a háttérben megbúvó okokat göngyölítjük fel és dolgozzuk át, hogy a jövőben a problémához való hozzáállásunk és annak megoldása optimálisan történhessen. Vagyis a gyógyszerre általában átmeneti megoldásként van szükség, a pszichoterápiával pedig hosszú távra tesszük alkalmassá a személyiségünket a szorongásos helyzetekkel való megbirkózásra. Honlapomon talál depressziós és szorongásos kérdőíveket. Ezek segítségével ellenőrizheti pillanatnyi lelki státuszát és támpontokat kaphat az esetleges teendőket illetően. Üdvözlettel: Kovács Piroska pszichológus
2012.
06.
18.
suligondok kérdése:

Jo napot kivanok A nevem Budai Sara es a 10 ves kislanyomrol Bearol szeretnek irni,ugyanis az tortent,hogy uj tanitono kerult az osztalyba akinek a sajat lanya is az osztalyban van.Raadasul nagyon nagyot latnak maguk felett mivel lelkeszfeleseg es lanya. Ami igazan problemat jelent az az, hogy sokszor megalazza a lanyomat az osztaly elott, osztalykirandulason berakta a fiuk koze ejszakara, es mar odaig fajult a helyzet, hogy a lanyom utalja mar az iskolat is. Multkor akkorat vagott othon az ablakuvegre a szobajaban ,hogy megrepedt a csont a kezebenn.Probaltam elbeszelgetni a tanitonovel de a sokadik probalkozas utan kijelentette ,hogy otet ne zavarjam a szabadidejeben. Azt szeretnem kerdezni nem lenne-e jobb ha masik iskolaba vinnem mivel sokszor sirva megy suliba,es olyan is volt ,hogy eggyaltalan el se ment. Elore is koszonom a vallaszat:Tisztelettel Budai Sara
Kovács Piroska pszichológus
2012.
06.
18.
Kedves Sára! Minél kisebb egy gyerek, annál inkább nem iskolát, hanem pedagógust keresünk számára. Ha ennyire éles ellentét bontakozik ki a gyerek és a pedagógus között, ha ennyire nem passzol a személyiségük, mindenképpen érdemes "elmenekíteni", mielőtt még egyéb következményeit is megtapasztaljuk a "jótékony" pedagógiai hatásnak... Üdvözlettel: Kovács Piroska
2012.
01.
24.
Nagy Dániel kérdése:

Elnézést, sajnos elfeljtettem elolvasni a bemutatkozóját. Megkérdezek egy ezzel foglalkozó pszichiátert is, bár már kb 200.000 forintomba került egy kb másfél éves terápia melynek a vége a metadon fentartó lett. Pedig sztem nem lett volna rá szükség feltétlenül. Üdvözlettel: Nagy Dániel
Kovács Piroska pszichológus
2012.
06.
18.
Kedves Dániel, A részletek ismerete hiányában csak feltételezni tudom, hogy a terápia arra irányult, hogy a legkisebb fentartó dózishoz eljutva tudja vinni az életét. Mint már korábban írtam, a gyógyszerezés nem az én kompetenciám. A lelki függetlenséghez pedig erre irányuló terápiás cél érdekében kell munkálkodni, amit a "terápiás szerződés" tartalmaz! Üdvözlettel: Kovács Piroska
2012.
01.
24.
Nagy Dániel kérdése:

Tisztelt Doktornő! Én sajnos 17 éve drog és gyógyszer függő vagyok, most metadon programban veszek részt, a hivatalos adagom 65mg, nem hivatalosan, 100mg. A bajom a xanaxal van, amiból napi 5-8 mg -ot kell beszednem. Milyen gyógyszerrel helyettesíthetném? Szedtem egy hétig a 2mg -os -Rivotrilt, hogy egy kicsit lejjebb menjen a frontin-xanax, ment is, de a rivotril mámor más,mint a xanax. Valahogy a hatására vagyok sajnos rászokva. :(. Tegretol tudnék még szerezni, meg bármit, csak tudnom kéne, hogy csináljam elvonási tünetek nélkül. Mert sikerült többször letennem, viszont az 6 napi nem alvással járt. A metadon magában meg nem oldja a pánik betegségem. Vagyis azt, hogy nem merek otthonról kimozdulni, kapok rá most még cipralexet. Előre is köszönöm válaszát, Üdvözlettel: Nagy Dániel
Kovács Piroska pszichológus
2012.
01.
24.
Kedves Dániel! Pszichológusként a gyógyszeres terápia nem az én kompetenciám. Kezelőorvosával beszélje meg. A pánik, illetve a függőség a pszichoterápia nélkül viszont nehezen képzelhető el, hogy hosszútávon rendeződjék! Tehát érdemes lenne a kezelést ezzel kiegészíteni, ha valóban rendezni akarja az életét. Üdvözlettel: Kovács Piroska
2011.
05.
14.
16 évesen vonzódom az 51 éves tanáromhoz kérdése:

Üdv! 16 éves gimnazista leányzó vagyok. Nemsokára szeretném letenni a középfokú angol nyelvvizsgát, s ennek érdekében elkezdtem magántanárhoz járni. Az illető férfi és 51 éves. Mindig is vonzódtam az idősebb férfiakhoz, s gyakori fantáziáim közé tartozott a magántanár-diák viszony. Izgatott a gondolat, hogy kettesben maradok vele, még ha ő nem is volt különösebben az esetem. Ennek ellenére az első pár óra alkalmával még a kezeim is remegtek, de aztán világossá vált számomra, hogy ő nem olyan pedagógus, aki kikezdene egy diákjával, s csak gyerekként tekint rám. A legkiválóbb tanár, akit ismerek, – több ilyen tanárra lenne szükség az oktatásban - emellett igazán rendes, normálisan viszonyul a diákokhoz és van humorérzéke, tehát szeretek az óráira járni. Teljességgel rajongom érte, felnézem rá, s már egy hónap elteltével nagyon megkedveltem őt. A főbb bonyodalmak egy szép márciusi – a menzeszemet megelőző - napon kezdődtek. Ilyenkor mindig jelentősen megnő a szex iránti vágyam, holott egyébként sem nevezhető alacsonynak a libidóm. (Viszont párkapcsolatom még sosem volt, bulizni se járok valami sűrűn, alkalmi szexuális kapcsolatokat sem létesítek, elsősorban azért, mert ledönteném általa a magammal szemben felállított erkölcsi korlátokat, másodsorban nem szeretnék odáig süllyedni, hogy ócska ribancként emlegessenek abban a városban, melyben élek. Így a helyzetemből adódóan nem tudom kiélni a szexuális vágyaimat, s kénytelen vagyok azokat magamba fojtani. Ez frusztráló számomra.) Az aznapi órán pedig más szemmel kezdtem nézni a tanárra. Kifejezetten vonzónak találtam őt. Ezt csak fokozta, hogy ő – nem távolságtartó ember lévén – míg magyarázta az egyik feladatot, egészen közel húzódott hozzám. Nagyon jól esett a közelsége, felizgatott. Halkabban, lágyabban beszélt hozzám, azon a kellemes, férfias hangján. Arca egészen közel került az arcomhoz. Féltem, hogy tekintetem elárulja, mi is játszódik le bennem, ennek ellenére mélyen a nagy kék szemeibe néztem. Ez fokozta bennem az iránta ébredő vágyat. Természetesen a vonzalmam nem talált viszonzásra, én pedig csak vágyakozva fürkésztem tovább arcának és testének minden rezdülését. Szemeim megakadtak ajkain - melyeket oly’ szívesen éreznék ajkaimon - majd élvezettel siklottak lejjebb, végigpásztázván a testét, s elidőzvén a combjainál és ágyékánál, melyre kék színű farmernadrágja izgatóan feszült rá. Igazán beindította a fantáziámat. Kedvem lett volna azon nyomban az ölébe fészkelni magamat, érezni, ahogy teste a testemnek simul. Ezt a napot követően ez így ment minden órán, s szabadidőmben is egyre többet gondolok rá. Otthon utána keresgélek az interneten, képeket nézegetek róla, folyton ő jár a fejemben. Ha meglátom más diáklányokkal beszélgetni, különös féltékenység lesz úrrá rajtam. Ha több napig nem látom őt, érzem a hiányát és igyekszem minél többször, „véletlenül” összefutni vele az iskolánk folyosóján. Ilyenkor már a puszta látványa is teljesen felajz engem. Gyorsabban dobog a szívem, szinte földbe gyökerezik a lábam és remegek. Közben alaposan végigmérem őt, minden porcikája egyre vonzóbbá válik a szemeimben. Többször azon kapom magam, hogy arról fantáziálok, hogy hatalmasakat, szenvedélyeseket kefélek vele. Nagyon beindít, s bevallom őszintén, kicsit izgat a kora is. Pontosan egy idős apukámmal, ezért olykor elgondolkodom rajta, hogy ez normális érzés e részemről. Egyébként nem képzelem, hogy „halálosan szerelmes” vagyok belé, meg semmi ilyesmit.  Nem stílusom belelovalni magamat bugyuta plátói szerelmekbe. Én igazi, viszonzott szenvedélyekre vágyom. Sztárokért sem rajongtam soha, csak olyan emberek iránt ébredt bennem vágy, akikkel nap mint nap kapcsolatba kerültem, akikkel meg volt a testi kontaktus. Arról már nem tehetek, ha ezek az emberek évtizedekkel idősebbek nálam és házasok. Egyszerűen hozzájuk vonzódom. A kortársaimat észre se veszem, nem tudom őket férfinek tekinteni. Egyébként is csak néhányan próbálkoznak be nálam közülük, többnyire az idősebb korosztály nyilvánítja ki felém tetszését. 10-13 éves koromban egy harmincas évei elején járó férfi tetszett. 14 évesen egy negyvenes tanárom. Ő testesítette meg, s testesíti meg még jelenleg is szememben a férfiideált. ( Bár, mióta az 51 éves tanárom tanít, egyre kevesebbszer gondolok rá. ) Nagyon jól tartja/tartotta magát, mindenki 10 évvel fiatalabbnak nézi/nézte a valódi koránál. Soha senkit nem találtam még annyira szexinek, mint akkor őt. Dús világosbarna hajával, kék szemeivel, férfias vonásaival, izgató hangjával, jó testfelépítésével, ápolt, stílusos megjelenésével, jó kiállásával és intelligens, udvarias, kedves, humoros, könnyed, kacér stílusával teljesen lehengerelt. Persze 45 éve alatt volt ideje kitanulni, hogy bánjon a nőkkel, hölgyekkel.  Már azt „gáznak” éreztem, hogy 14 évesen egy negyvenes férfira gerjedek, de azzal nyugtattam magamat, hogy ő fiatalabbnak néz ki a koránál. A legjobb barátnőimmel is megosztottam az érzéseimet, akik saját bevallásuk szerint undorodnak az idősebb férfiaktól és láttam, hogy kicsit furán is néztek rám, de mégis megértőek voltak velem és mindig kiönthettem nekik a lelkemet. Elfogadták, hogy nekem ő a zsánerem és azt azért ők is elismerték, hogy tényleg fiatalabbnak tűnik a koránál. A „tüneteim” nála és a harmincas férfinél is hasonlóak voltak, mint most az 51 éves tanáromnál. Viszont úgy érzem, ez már tényleg több a soknál. Hiszen az angoltanárom közel 40 évvel idősebb nálam! A barátnőim szerint ez már beteges. Lehet, hogy igazuk van. Ez elgondolkoztatott, s arra a következtetésre jutottam, hogy írok erre az oldalra és kikérem más kívülállók őszinte véleményét. Normális ez a vonzalom részemről? Érdemes lenne esetleg pszichológushoz fordulnom? Előre is köszönöm a választ!
Kovács Piroska pszichológus
2011.
05.
23.
Kedvesem, Levele egy bakfis lány élénk fantáziájára utal. Olvasson minél több könyvet a kamaszokról. Igyekezzen minél jobban megismerni saját magát. A kellő önismerethez egyéni vagy csoportos pszichoterápiás módszerekkel segíthetik a nevelési tanácsadó szakemberei. Forduljon hozzájuk bizalommal. Üdvözlettel: Kovács Piroska
2011.
02.
26.
ciprusi lany kérdése:

Udvozlom! elnezest,de rogton belevagok hisz annyira kusza a dolog.teljesen meg vagyok zavarodva mostani elethelyzetemtol, parkapcsolati problemaimtol.8 honapja elek egy fiuval se veled se nelkuled kapcsolatban.reszemrol nagy a szerelem de nem felhotlen.a fiu elegge kicsapongo eletet el.tobbszor fordult elo megcsalas, minden alkalommal visszakonyorgi magat, egre foldre 17 eve ismert legjobb baratjanak(aki az en baratom is es bizalmasom) eskuszik hogy o megvaltozik ertem.keptelen vagyok elkuldeni, a sok problema ellenere.8 honapja varom hogy parkent legyunk egyutt, hogy felvallalja kapcsolatunkat.o mindig fel, neki mindig idore van szuksege.kozben folyamatosan bovul holgyismerosei kore, foleg a hotelben megismert lanyokbol(egy hotelben dolgozunk cipruson).rejtegeti telefonjat,csetelget a lanyokkal,hol kevesebbet hol tobbet talalkozunk de viselkedese valtozik pozitivan velem szemben.viszont sok a negativ dolog.tul sok lany,megcsalas,szerintem a csetelesekben tobb is van, sejtesem szeint ez szexchat inkabb.neha undort erzek hogy valaki ilyen kegyetlenul jatszik, de valahol nem tudom elhinni ezt rola.mert nem enged el.szerintem szeret latni, de miert kellenek a lanyok?? tudna nekem valami tanacsot adni hogyan tovabb vagy mit tegyek?tudom ez igy nem egyszeru de kezdek beleorulni ebbe a dologba! tisztelettel Viola
Kovács Piroska pszichológus
2011.
03.
18.
Kedvesem, Ön mindent leírt, ami azt üzeni, hogy kerülje messziről ezt a fiút. Ön pillanatnyilag egy a sok lány közül. Lehet, hogy kivételezett, kiemelt helyzete van, de ahogy kiolvasom soraiból: nem erre vágyik. Az Ön partnere igazi kalandor, akire az újabb és újabb hódítás úgy hat, mint a narkó. Abba a kategóriába is sorolható: függőség, amitől nehéz szabadulni még akkor is, ha keresi a kiutat. Ráadásul nem ő, hanem Ön próbál megoldást találni -, amire így nem sok a remény. A szavak csak szavak. Ha tettekkel nem támasztja alá, akkor ugyan mi a bizonyítéka, hogy bármit is bevált, megvalósít abból, ami a száját elhagyja?... Üdvözlettel: Kovács Piroska
2011.
01.
10.
Timar Brigitta kérdése:

Tisztelt Doktorno! Edesanyam kert meg hogy irjak onnek, aval a kerdessel fordulok onhoz, hogy mit tegyen edesanyam ha folyamatosan ideges. Mindenert duhong es nem akar megerteni semmit es senkit, fogyton makacs csak az o velemenyet fogadja meg es senki maset. Teljesen a vilagon kivul el, nem szorakozik nem nez Tv-t nem tart fent barati kapcsolatot, azt mondja hogy ot idegesitik az ilyen dologok. mit tanacsol mit tegyunk?
Kovács Piroska pszichológus
2011.
01.
13.
Kedves Tímea, Leveléből arra következtetek, hogy a prolémát elsősorban Ön érzékeli így és nem az édesanyja. Segíteni csak annak lehet, aki erre vállalkozik és kéri azt. Középkorúként nagy és nehéz kérdés, hogyan újítsa meg valaki az életét? A személyes konzultáció tárhat fel olyan egyéni sajátosságokat, erősségeket, lehetőségeket, amik mentén elindulhat a kliens. Általánosságban pedig számtalan fórum van, ahol tájékozódhat a témáról, amennyiben érdeklődik és érlelődik a tenniakarás saját magáért. Kezdetnek pedig ajánlom a Park Kiadónál megjelent: Újra egyedül - Szabadon, függetlenül, kiegyensúlyozottan című kötetet. Üdvözlettel: Kovács Piroska
2010.
12.
02.
pankalino kérdése:

Tisztelt doktornő! Segítséget szeretnék kérni, bár nem tudom, hogy van e segítség. 30 éves vagyok, van egy 4 éves kislányom, és két hónapja meghalt a férjem. Este mondta, hogy fáj minden része, a légcsöve, kértem, hogy menjünk be az orvoshoz, de azt mondta nagyon sokat dolgozott, fizikai munkát végzett és azért fáj mindene. Lefeküdtünk aludni, ő kiment TV-t nézni, mert nem tudott aludni, én viszont nem ébredtem fel. Arra keltem fel, hogy hörög, rohantam ki hozzá, csukva volt a szeme, amikor megráztam és kérdeztem mi a baj, megrázta a fejét, hívtam a mentőket, próbáltam újraéleszteni, mert már nem vert a szíve, nem tudtam rajta segíteni, a mentők 25 perc alatt értek ki, 50 percig küzdöttek de nem tudták megmenteni. Én közben rohangáltam a férjem és a gyerekem között, aki kirohant amikor kiabáltam az apukájához és sírt, hogy apuci, bevittem a szobába, hogy ne lássa, nem csuktam be az ajtót, hogy ne féljen. Az orvosok azt mondták a boncolás után, ha az intenzíven történik is nagyon kicsi az esélye, hogy meg tudták volna menteni, nagyon rossz állapotban volt a szíve. Erről nem tudtunk, hogy ő beteg lenne, jó fizikumú egészséges ember. Nem tudom soha életemben megbocsájtani magamnak, hogy nem ébredtem fel, hogy nem tudtam neki segíteni, hogy nem mentettem meg, pedig ő volt az életem, igazi szerelem volt az első perctől 7 évig. Előtte beszéltük pár nappal, h ogy még mindíg ugyanolyan szerelmesek vagyunk, mint az elején. Nem tudom elfogadni, hogy nincsen, van hogy írok neki SMS-t és várom, hátha válaszol, és minden este azt várom, hogy hazajön és nem érti miért sírok, mert ez az egész csak egy rossz álom. Nem történhet meg, hogy elveszítem. Köszönöm: Andi
Kovács Piroska pszichológus
2010.
12.
04.
Kedvesem, A valóság igen fájdalmas és megrázó! Ön most a gyászfeldolgozás legelső fázisát szenvedi, amikor tagadja a valót és nem akarja elfogadni. Ezt követi majd a düh, ami keveredhet is az elsővel. Majd jön az alkudozás, a mi lett volna ha, szakasza. Sokszor kísérője a depresszió, ami önálló fázisként is felléphet. S legvégül megjelenik a belenyugvás... Régen gyászévről beszéltek, ami alatt lezajlik mindez, s közbe megéljük a teljes körforgást szerettünk nélkül. Közeli hozzátartozó esetében ez elnyúlhat másfél-két évre is. Ez a folyamat természete! Amit tehet önmagukért, hogy kitesz egy fényképet, és miközben gondolatban beszélget vele, le is írhatja napló formájában mindazt, ami kínozza. Jó, ha van, aki a meghallgatásával és tanácsaival támogatja Önt. Sokat könnyíthet a bűntudatán, ha tájékozódik és olvas a témáról. Ajánlom a Park Kiadó Gyász című kötetét a Hétköznapi Pszichológia sorozatából. Amennyiben azonban a lelki dermedtség eluralná az életét, mindenképpen forduljon szakemberhez. Üdvözlettel: Kovács Piroska
2010.
07.
25.
szigeti zsuzsanna kérdése:

tisztelt doktornő! olyan kérdésel fordulok önhöz féléve együtt vagyok a barátommal julius közebbén meghalt az apukája és felhivott hogy egy kis időre eltünik ne is hivjam mert nem veszi fel a telefont nem akkar veszekedést. nagyon tanácstalan vagyok. várjak még vagy evvel vége a kapcsolatnak? köszönettel zsuzska
Kovács Piroska pszichológus
2010.
07.
26.
Kedves Zsuzska, Barátjának valószínűleg időre van szüksége, hogy az elmúlást elfogadja, a gyász fájdalmával megbirkózzon, a lelki feldolgozásba belekezdjen. Úgy gondolom, tiszteletben kell tartania kérését. Lehet, hogy most az eredeti családjával (édesanyjával, testvéreivel stb) kell többet együtt lennie, hiszen a gyász szerves része az "elsiratás", aminek fontos eleme az emlékezés. Ezt pedig leginkább azokkal tehetjük meg, akikkel együttesen megélt élményeink vannak. A legtöbb amit tehet, hogy vár türelemmel és támogató szeretettel. Üdvözlettel: Kovács Piroska
© 2009 - 2025 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!