A felfedezés azzal is kecsegtet, hogy megnyitja az utat a korai stádiumban lévő, nem-terhességi cukorbetegség visszafordításához, legalábbis ezt állítják a kutatók.
A tudósok hosszú évtizedek alatt fejtették meg annak titkát, hogy a terhesség létrejötte a női szervezet hasnyálmirigyében megkétszerezi az inzulint termelő β-sejtek (Langerhans-szigetek sejtjei) számát. Míg ez a növekedés kétségkívül képessé teszi az anyai szervezetet arra, hogy terhessége harmadik trimeszterében kontrollálja a magzata szervezetébe történő tápanyagáramlást, addig a β-sejtek számának növekedése már jóval azelőtt megkezdődik, hogy ezekre a tápanyagokra még egyáltalán szüksége lenne a magzatnak.
Egészen mostanáig senki nem tudta, mi okozza ezt a változást, miért duplázódik meg a várandós nők szervezetében az inzulin hormont termelő β-sejtek száma.
A kutatás egyik vezetője szerint ezt a változást, amikor megtörténik az anya szervezetében, még nem a magzat tápanyagok iránti szükséglete stimulálja, ezért valami más okának kell lennie. Ezért is vált olyan érdekessé a kutatók számára a terhességi cukorbetegség tanulmányozása, amely azt jelenti, hogy az anya szervezetében kevés inzulin hormon termelődik, csakúgy, mint az I. típusú cukorbetegek szervezetében, bár az ő esetükben a β-sejtek teljesen elpusztulnak.
Mind vemhes, mind nem vemhes egerek genomikai (molekuláris genetikai) elemzését felhasználva, a kutatók az összes olyan gén széles körű vizsgálatát elvégezték, amelyek a Langerhans-szigetek sejtjeiben az emberi terhesség során vagy működésbe lépnek, vagy éppen ellenkezőleg, inaktívakká válnak. A vizsgált gének közül a lista élén a triptofán-hidroxiláz (rövidítése: Tph1) gén állt, egy olyan enzim, amely triptofán aminosavból szerotonin molekulát állít elő. A frissen vemhessé vált egerekben ez az enzim exponenciálisan emelkedett.
„Ez valóban egy új dolog” – mondta Dr. Michael German professzor, a kutatásról megjelenő publikáció egyik szenior szerzője, aki egyébként az UCSF Diabétesz Központjának is tagja. „Erre az eredményre nem számítottunk és valóban véletlenül bukkantunk rá. Szinte jutalomként éltük meg azt, hogy láttuk, egy olyan gén, amelyről nem is tudtuk, hogy a folyamatban egyáltalán szerepe van, száma ezerszeresére növekedett.
Mivel az emberi szervezet a szerotonint (5-hidroxi-triptamin) a tiptofánból állítja elő – a triptofán egy olyan esszenciális aminosav, amely az olyan magas fehérje tartalmú ételekben található meg, mint a tej, a hús és a hal -, a kutatók friss eredménye igen egyértelmű kapcsolatra világít rá az anya által a terhessége korai szakaszában elfogyasztott fehérjék mennyisége és típusa, valamint azon szigetsejtek generációja között, amelyek megvédik őt a terhessége késői szakaszában a terhességi cukorbetegség ellen, amikor a magzati kalória-szükséglet a legnagyobb.
Az agyi hírvivő molekula, a szerotonin étvágyra és hangulatra gyakorolt hatásait már eddig is széles körűen vizsgálták – különösen a depresszióban játszott szerepét -, és számos olyan gyógyszert állítottak elő, amelyek a protein receptorait és inhibitorait (gátlóit) célozzák meg. Az agyon kívül szerotonint mintegy 90 %-ban a gyomor- és bélrendszer állít még elő, egy rövid metabolizációs folyamat során, és az itt előállított szerotonin kulcsfontosságú a véralvadás folyamata és a máj regenerációja szempontjából.
