Jó hír a bőrátültetésre váró égési sérülteknek!

A neves angol orvosi szaklapban, a The Lancet-ben frissen megjelent publikáció szerint a humán embrionális őssejtek alkalmazása ideiglenes bőrpótló anyagok gyártásában igen ígéretesnek látszik, elsősorban azon betegek számára, akik súlyos bőrsérülések utáni bőrátültetésre várnak. A publikációban egy francia kutatóorvos csapat saját eredményeiről számolt be.

Több, mint két évtizede a súlyos égési sérültek kezelésében az őssejt terápia egyre nagyobb teret nyer. A francia kutatók által leírt terápiában a páciens saját bőrsejtjeiből (keratinocitákból) mintát vesznek, majd laboratóriumban tenyésztik ezeket és végül a sérült bőr pótlására használják fel. Ennek az eljárásnak az egyik legnagyobb hátránya, hogy legalább három hétre van szükség, amíg elég bőr képződik, ez pedig a beteget a kiszáradás és gyulladásos folyamat kockázatának teszi ki. Elhunyt emberek sejtmentesített bőrét is fel tudják használni ezen várakozási időszak alatt a sérülések befedéséhez, azonban ezek elérhetősége igen korlátozott és a szövetet a fogadó szervezet gyakran kilöki. Annak érdekében, hogy a problémát megoldják, aktív kutatások és fejlesztések folytak indifferens (közömbös) szintetikus és bioszintetikus alapanyagok alkalmazása területén. Jelenleg azonban ezek a helyettesítő anyagok nem tudták megfelelően pótolni a halott emberekről nyert bőrszöveteket nagyobb égési felület esetén, mivel a szintetikus szövetek megnövelték az átültetett bőrpótló anyagok gyors kilökődését, valamint kórokozók átterjedését is. Ez utóbbi amiatt következhet be, hogy a szintetikus bőrszövetek szarvasmarha kollagént tartalmaznak és felnőtt allogén (kívülről származó) bőrsejteket.

A francia kutatás során a humán embrionális őssejteket (angol rövidítése: hESC) ültették be feeder sejtekbe (életképes és bioaktív tapadó, fejlődésben visszamaradt sejtek, amelyeket általában „táptalajként” használnak más sejtek tenyésztéséhez), és több, mint 40 napon keresztül gyógyszeres kezelést is alkalmaztak. Ez a kezelés arra ösztönzi a hESC sejteket, hogy keratinocita szövetsorokká fejlődjenek. Ezt csinálják a rákövetkező biológiai lépések során is, amelyek odavezetnek, hogy az embrionális fejlődés folyamatában felhám bőrszövet képződik. A francia kutatócsoport képes volt arra, hogy olyan sejtpopulációt hozzon létre, amely a keratinociták jellemzőit viselte. Amint ezeket mesterséges szövetanyagra helyezték, a sejtek képesek voltak rá, hogy bőrréteget alakítsanak ki. Miután az így elkészült bőrréteget 5 egér bőrébe beültették, a beültetést követő 12 hét múltán a hESC-kből származó bőrréteg az emberi bőrhöz hasonlatos szerkezetet mutatott.

A francia orvosok ezt így magyarázták: „Megmutattuk, hogy a keratinociták humán embrionális őssejtekből (hESCs) is származhatnak. A hESCs-ből történő emberi felhámszövet tenyésztésének klinikai jelentősége van, mivel korlátlan forrást jelenthet az ideiglenes bőrpótláshoz olyan páciensek esetében, akiknek testük nagy felülete égett meg és akik autológ (saját testükből) bőrpótlásra várnak.”

A publikált kutatási eredményhez ausztrál kutatóorvosok fűztek megjegyzést, miszerint: „Ez a kutatási eredmény a regeneráló bőr őssejtekkel kapcsolatos kutatásokat a következő fokozatba emelte át. Az eredmények azt sugallják, hogy a humán embrionális őssejtekből származó keratinocita, átültetésre alkalmas szöveteket a bőrpótlásra váró égési sérültekbe úgy tudjuk átültetni, hogy a kilökődés kockázata lecsökkent.”



Címkék: bőr, bőrátültetés, égési sérülés
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2022 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!