Hogyan hatolnak be a szívbe a fogszuvasodást okozó mikrobák?

Tudósok felfedezték azt az eszközt, melyet a baktériumok, amelyek normálisan a szájüregünkben találhatók, használnak ahhoz, hogy a szív szöveteibe behatoljanak, és ott veszélyes és gyakran halálos fertőzést okozzanak, amely endocarditis, köznapi nevén szívbelhártya-gyulladásként ismert.

A kutatási munka, melynek során eljutottak ehhez a felfedezéshez, megnöveli annak a valószínűségét, hogy létrehozzanak egy szűrőeszközt – talán az arc egy szövetkenete, vagy egy köpetteszt -, amellyel a fogászati betegek endocarditis kórállapot szempontjából való sérülékenységét mérni tudják.

A kutatásról, melyben azonosították azt a fehérjét (protein), amely lehetővé teszi a Streptococcus mutansok számára, hogy megvessék a lábukat a szív szöveteiben, a Rochester-i Orvostudományi Központ Egyetemének mikrobiológusai az amerikai „Fertőzés és Immunitás” c. szakfolyóiratban jelentetnek meg egy publikációt.

A Streptococcus mutans (rövidítve: S. mutans) egy olyan baktérium, amely leginkább arról ismert, hogy a fog szuvasodását okozza. A baktérium a dentális plakkban tenyészik – abban az építészetileg kifinomult ragadós anyagban, amely az S. mutans által létrehozott bonyolult molekuláris mátrixból (sejtközi állomány) tevődik össze; ez az anyag teszi lehetővé a baktériumok számára, hogy „belakják” a dentális plakkot és még gyarapodjanak, tenyésszenek is a szájüregünkben. Ezek a baktériumok aztán savat termelnek, amely erodálni kezdi a fogainkat.

Normális esetben az S. mutans káros hatásait a szájüregre korlátozza, de egyes esetekben, különösen a fogászati beavatkozások után, vagy egy erőteljes, fogselyemmel történő tisztítás után, a baktériumok bejuthatnak a véráramba is. Ott ugyan az immunrendszer rendszerint elpusztítja őket, de alkalmanként – néhány másodpercen belül – eljutnak a vérárammal a szívhez, kolonizálják a szív szövetét, különösen a szívbillentyűt. A baktériumok endocarditist okozhatnak – a szívbillentyűk gyulladását -, amely halálos kimenetelű lehet. Az S. mutansok fertőzése az endocarditis vezető előidéző oka.

„Amikor először megtudtam az S. mutansokról, hogy előfordulhat, hogy a szívben is képesek élni, azt kérdeztem magamtól: Hogyan fordulhat elő, hogy ezek a baktériumok, amelyek normális esetben a szájüregben élnek, a szívben is megélhetnek? Teljesen izgatottá tett a kérdés. Később aztán elkezdtem vizsgálni, hogyan jutnak el a szívhez és hogyan képesek ott a túlélésre.” – magyarázza Jacqueline Abranches Ph.D, mikrobiológus, és a publikáció vezető szerzője.

Ms. Abranches és kutatóteamje, akik a Rochester-i Egyetem Orális Biológia Központjának munkatársai, felfedezte, hogy a CNM-nek nevezett kollagénkötő fehérje teszi lehetővé az S. mutansok számára, hogy behatoljanak a szív szövetébe. Laboratóriumi kísérleti körülmények között a tudósok azt állapíthatták meg, hogy a CNM-mel bíró mikroorganizmus törzsek képesek a szív sejtjeibe behatolni, de a CNM nélküli törzsek nem.

Amikor a kutatóteam CNM génkiütést végzett a törzsekben, amelyekben a CNM normális módon jelen van, a baktériumok képtelenné váltak arra, hogy behatoljanak a szív szöveteibe. CNM nélkül a baktériumok egyszerűen nem tudták ott megvetni a lábukat; tapadási (kötődési) képességük csupán 1/10-e volt annak, mint amikor CNM-mel is bírtak.

Ez a kutatási munka egy napon majd lehetővé teheti az orvosok számára, hogy megakadályozzák, hogy az S. mutansok behatoljanak a szív szöveteibe. De még ezt megelőzően, mivel egyes S. mutans törzseknek CNM fehérjéjük van, míg másoknak nem, a kutatás azt is lehetővé teheti, hogy mérjék a betegek azon szívfertőzéssel kapcsolatos sérülékenységét, amelyet a baktériumok okoznak.

Ms. Abranches abból a több, mint három tucat törzsből, amelyet megvizsgált, az S. mutans 5 specifikus törzsét azonosította, amelyek CNM protein hordozók. A CNM nem található meg az S. mutansok emberekben leggyakrabban fellelhető típusában, a „C” típusban, de jelen van az S. mutansok ritkább típusaiban, beleértve az E. és az F. típust.

„Lehetséges, hogy a CNM fehérje a legvirulensebb (legéletképesebb) S. mutans törzsek biomarkereként szolgálhat. Amikor a szívproblémás páciensek fogorvoshoz mennek, talán ezeket a betegeket szűrni lehet majd arra, vajon hordozzák-e a fehérjét. Ha igen, a fogorvos sokkal agresszívebb módon kezelheti őket, pl. preventív antibiotikumokkal.” – mondja Ms. Abranches, aki egyben kutatási segédprofesszor is az Orális Biológia Központ Mikrobiológiai és Immunológiai Osztályán.

Addig azonban, amíg ez megtörténik, több kutatómunkát kell elvégezni, és Ms. Abranches szerint a jó orális egészséget szolgáló hagyományos tanácsok betartásával addig is rendelkezésre áll a szűrő- és a preventív eszköz mindenki számára. „Nem számít, hogy egy embernek milyen típusú baktérium tenyészik a szájüregében, mindenkinek ugyanazokat a dolgokat kell elvégeznie a jó orális egészség fenntartása érdekében. Rendszeresen fogat kell mosni és fogselyemmel is meg kell azokat tisztítani – minél kevesebb ugyanis az S. mutansok száma a szájban, annál egészségesebb az illető. Este, lefekvés előtt pedig érdemes fluorid tartalmú öblítőt használni. Emellett, egészségesen kell táplálkozni, a cukorfogyasztást a minimumra kell korlátozni.” – tette hozzá a segédprofesszor asszony.

Ms. Abranches tudományos kutatásuk eredményeiről beszámolt a Rochester-i Egyetem Orális Biológia Központja által megtartott „Orális mikrobiom” konferencián is. A Központ része a Rochester-i Orvostudományi Központ Orális Egészség Eastman Intézetének, amely a világ vezető kutató és posztdoktorális oktató intézete, nemcsak az általános és gyermek fogorvostan területén, de az ortodoncia (fogszabályzás), a parodontológia (fogágy és fogíny specializáció), a fogpótlástan és a szájsebészet területén is.


Címkék: szív, fog, baktérium, gyulladás, véráram, endocarditis, Streptococcus mutans
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2020 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!