Görög kutatók kifejlesztettek egy könnyű mesterséges intelligenciát, hogy megtudják a szívrohamok kockázatát.
Az orvosok használhatnák a saját rendszereiket, hogy a betegeiknek megállapítsák a személyes kockázatukat, így tudnának nekik életmódbeli változásokat tanácsolni vagy gyógyszereket, hogy csökkentsék a kockázatukat.
Köztudott, hogy az életmódbeli tényezők, mint a depresszió, képzettség, dohányzás, diéta és túlsúly, szerepet játszanak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. Mindeddig viszont nem találtak megoldást arra, hogy hogyan lehetne az egyéni kockázatokat felmérni.
Nagy csoportokon vizsgálták a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőit. Körülbelül 1000 beteget vizsgáltak. Felmérték a testtömegindexet, a családi történelmet, a fizikai aktivitást, a magas vérnyomást, a magas koleszterint és a cukorbetegséget. Ezután egészséges emberekhez mérték az adatokat.
Ahelyett, hogy hagyományos módszereket használtak volna az elemzéshez, a kutatók a mesterséges intelligenciát választották (OLAP). Az online elemző folyamatot az 1990-es években találták fel és pénzügyi- és marketingelemzéshez használták.
Az OLAP többdimenziós adatokkal szolgál, ami engedélyezi a minták észlelését még a legnagyobb adatcsoportokban is, amik láthatatlanok még a legtapasztaltabb adatbáziskezelők számára is. A kutatók átvették ezt a rendszert, amit a kereskedelemben hasznának, a szívbetegségek kockázatainak megállapítására.
Ez az új megközelítés gyorsabb, mint az eddigi és rejtett kockázatokat is felfed.
