Felfedezték az immunrendszer „békefenntartóit”

A bőrünkön és a bélrendszerünkben több baktérium él, mint ahány sejt van a testünkben. Ezekre a baktériumokra a szervezetünknek szüksége van. Mostanáig azonban senki nem volt tisztában vele, az immunrendszer honnan tudja, hogy ezek a baktériumok ártalmatlanok?

A Sydney városában található Centenárium Intézet – amely a Sydneyi Egyetem leányintézete - kutatói felfedezték a „békefenntartók” egy sorozatát – a bőr külső rétegeiben élő immunsejteket, amelyek megakadályozzák, hogy a „barátságos” baktériumok a gazdaszervezet ellen forduljanak.

A kutatási munka eredménye meg fogja nyitni az utat az olyan immun-közvetítette betegségek terápiás opciói számára, mint amilyen a gyulladásos bélbetegség is, mely betegségek Ausztráliában a világon az egyik legnagyobb arányban fordulnak elő.

A „Tudományok Nemzeti Akadémiájának Közleményei” (angol rövidítése: PNAS) c. kiadványban megjelent cikk szerint Barbara Fazekas de St. Groth professzor asszony és kutatói teamje igazolta, hogy a bőr külső rétegében, az epidermiszben található immunsejtek folyamatosan mint békefenntartók működnek, azaz meggátolják, hogy az emberi szervezet immunrendszere oly módon reagáljon, ahogyan normális esetben azt nem tenné meg.

Ezek az immunsejtek Langerhans sejtek néven ismertek. A dendritikus Langerhans sejtek a csontvelőből kerülnek a bőr epidermiszébe, azaz felhámrétegébe, ahol rendezett hálózatot hoznak létre. Sűrűségük négyzetmilliméterenként akár a 700-800 db sejtet is elérheti. A kutatás során a Langerhans sejtek minden olyan kísérletnek ellenálltak, amellyel a kutatók megpróbáltak őket rávenni arra, hogy immunválaszt generáljanak.

Az ausztrál kutatók egerek egy olyan csoportjával kísérleteztek, amelyekben csak a Langerhans sejtek stimulálhatták az immunrendszert. Megpróbálták aktiválni a Langerhans sejteket és megmérni a válaszreakciójukat.

„Nem számított, mivel stimuláltuk a sejteket annak érdekében, hogy egy hosszú távú immunválaszra aktiváljuk őket, a Langerhans sejtek mindig csak immuntoleranciát indukáltak.” – magyarázza Fazekas professzor asszony.

Ez az eredmény láthatólag szembe megy az immunológia tudományában a dentritikus sejtek munkájával kapcsolatosan elterjedt tanítással; a dendritikus sejtek az immunsejtek azon osztálya, amelybe a Langerhans sejtek is tartoznak. A dendritikus sejtek elnyelik a baktériumokat, a vírusokat és más behatolókat és „rátesznek” egy, a behatolótól származó jelet, amely antigén néven ismert, egy fehérjére, amely képes más immunsejtekhez kötődni. Az antigén újraprogramozza az arra haladó T-sejteket, amelyek ezt követően immunválaszok zuhatagát indítják el, melyek tulajdonképpen bármi olyannak az elpusztításához vezetnek, ami az antigént kijelzi.

A Centenárium Intézet kutatói azonban azt állapították meg, hogy a Langerhans sejtek nagyon sokban különböznek más dendritikus sejtektől: miután aktiválják az alvó T-helper sejteket, egyben utasítják is őket arra, hogy pusztítsák el önmagukat.

„Ez pont az ellenkezője annak, amit szokás szerint várnánk. Korábbi immunsejt vizsgálatokban, ha izgalom volt jelen az aktivitásban, azt feltételeztük, hogy az egy hosszú távú immunválasz indulását jelzi.” – mondja Fazekas professzor asszony.

Az immunrendszer azonban egy rétegezett védelmet jelent – a bőr következő rétegének eltérő típusú dendritikus sejtjei vannak, amelyek folyamatos baktérium ellenes válaszokat programoznak. Így ha a baktériumok elég mélyre hatolnak a bőrben ahhoz, hogy találkozzanak ezekkel a sejtekkel, akkor az immunválasz megöli őket.

A gyulladásos bélbetegségben, amely ausztrálok ezreit kínozza, az immunrendszer a bélbaktériumok ellen aktiválódik, amelyek rendszerint magukra maradnak.

Ez a felfedezés lehetséges utakat nyit meg ahhoz, hogy a tudósok rájöjjenek, ez a rendellenesség (a gyulladásos bélbetegség) tulajdonképpen hogyan alakul ki és ahhoz, hogy az immunrendszer betegségeinek egy köre ellen megfelelő kezelést találjanak.

„Rengeteg minden van, amit még nem tudunk az immunrendszerről, de néha csak utánozzuk, amit a rendszer csinál, így teszünk a vakcinákkal is és mégis remekül működnek. Ha sikerülne azt utánoznunk, amit a Langerhans sejtek csinálnak, akkor képesek lennénk olyan kezelési módszereket kifejleszteni, amelyek precíz módon alakítanának ki toleranciát a specifikus antigének ellen – ahogyan azt a bőr immunrendszere most csinálja.” – magyarázza a professzor asszony.


Címkék: immunsejt, baktérium, immunrendszer, egészség, bőr, bélrendszer, dentritikus sejt
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2019 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!