Európában a frissen nyugdíjba vonult emberek egészsége hirtelen javulni kezd – Amerikában ez nem így van

Európában egy lefolytatott svéd-francia kutatás eredménye szerint azok a frissen nyugdíjba vonult emberek, akik önként számot adtak saját egészségi állapotukról, arról számoltak be, hogy majd’ 8 évvel érzik magukat fiatalabbnak és egészségesebbnek a nyugdíjba vonulás után, mint amikor még dolgoztak.

Ez az igazán örvendetes hír majdnem minden, a kutatásba bevont idős ember esetében igaz volt, kivéve egy kisszámú kisebbséget - a vizsgált emberek mindössze 2 %-át -, akik a korábban végzett munkájuk során ideális állapotok közepette dolgozhattak.

A kutatás eredménye - amelyről a neves angol „The Lancet” orvosi szaklap számolt be - három dolgot jelez:

  • A munka extra terhet rak az idős emberek egészségére,

  • Ennek az extra tehernek a hatásai nagyrészben enyhülnek, amikor az illető nyugdíjba megy,

  • Végül, mind az extra teher, mind az enyhülés nagyobb, ha a munkavégzés feltételei rosszak voltak.


Ez azt jelzi, szükség van arra, hogy az idős emberekkel szemben támasztott munkakövetelményeket enyhítsék, mégpedig az egészségi állapotuk és a jólétük érdekében.

Ugyanez a kutatóorvos csoport jelezte nemrég, hogy a munkavállalók jobban aludtak a nyugdíjba vonulás után, mint azt megelőzően. Az alvás minősége ugyanis javul a nyugdíjba vonulással, ami azt sugallja, hogy az alvás lehet a mediátor (közvetítő eszköz) a munka és rossz egészségi állapot reális észlelése között.

A kutatás azt vizsgálta, amit a bevont 15.000 fő francia munkavállaló, legtöbbjük férfi, mondott el saját egészségéről 7 évvel a nyugdíjba vonulás ideje előtt, majd a nyugdíjba vonulást követő 7 év múltán. Ahogy a résztvevők közeledtek a nyugdíjazás idejéhez, úgy romlott saját egészségi állapotuk, de amint nyugdíjba vonultak, már az első évben az egészségi állapotukkal kapcsolatos reális megfigyeléseik javulást mutattak.

Azoknak az aránya, akik arról számoltak be, hogy gyengébb egészségi állapotban vannak a nyugdíjba vonulást megelőző egy év során,19.2 %-ról 14.3 %-ra csökkent, amikor a nyugdíjazásukat követő első év végén újra megkérdezték őket. A kutatóorvosok szerint ez azt jelentette, hogy a rossz egészségi állapot szintje a nyugdíjazást követően arra a szintre esett vissza, amit utoljára 8 évvel korábban mértek.

A változások mind a nők, mind a férfiak esetében szemmel láthatóak voltak, a különböző foglalkozási köröket betöltöttek között egyaránt, és így is maradtak a nyugdíjazást követő első 7 évben.

Azok a munkavállalók, akik rosszabbul érezték magukat a nyugdíjazás előtt és rosszabb munkafeltételek között is dolgoztak, sokkal nagyobb arányú javulásról számoltak be rögtön, ahogy nyugdíjba vonultak.

Azok, akik nagyon elégedetlenek voltak a munkájukkal – rengeteg teher és kevés megbecsülés – panaszkodtak leginkább az egészségükre. Azok az emberek, akiket munkahelyükön több mindenre felhatalmaztak,vagy magasabban iskolázottak voltak, és akiknek a munkájával kapcsolatos ellenőrzések visszajelzései pozitív hangvételűek voltak és munkahelyi vezetőik kevésbé voltak követelődzőek velük szemben, sokkal kevésbé panaszkodtak megromlott egészségi állapotról.

Egy new-yorki geriátriai (öregek élettanával foglalkozó) pszichiáter szerint ez nem is meglepő. Egy régebbi, Angliában, a közszféra dolgozói között lefolytatott vizsgálat eredményei azt mutatták, azok az emberek, akik úgy érezték, hogy hatalmas felelősség nyomja a vállukat, de kevés beleszólási joguk van a munkahelyi ügyeikbe, sokkal gyakrabban betegedtek meg szívbetegségben, mint más munkavállalók. A pszichiáter szerint bármily keményen is dolgozik valaki, ha úgy érzi, a munkája „nem kegyelmez” neki, akkor ennek felismerése is mintegy megadja neki azt az illúziót, hogy van valami befolyása a munkahelyi dolgaira. Ennek az illúziónak a fenntartása pedig fontos az egészség szempontjából.

Persze, az fontos kérdés, vajon az európai kutatás eredményei alkalmazhatóak-e az amerikai munkafeltételekre. Egy texasi professzorasszony és egy ugyancsak texasi geriátriai kutatóorvos szerint kicsit nehéz az európai vizsgálati módszereket az amerikai munkaerővel kapcsolatosan alkalmazni, de azért le tudnak ők is néhány következtetést vonni az európai eredményekből, leginkább azt, mennyire fontos, hogy egész élethosszon át erős és egészséges legyen a munkaerő-állomány. Az amerikai orvosok is tisztában vannak vele, mennyire fontos a beteggondozói hálózat, de szerintük a mentális betegségek megfelelő ellátása is, mivel az amerikaiak szerint az európai kutatásban azok az idős emberek, akik depresszióban szenvedtek, valóban sokkal drámaibb javulást éreztek az élethelyzetükben a nyugdíjazást követően.

A texasi professzorasszony szerint nemcsak az erős egészségügyi hálózat fontos, de az egyén személyes felelőssége is abban, hogy szervezete egészségét megőrizze. A munkahelyi stressz levezetése, majd az otthoni stressz levezetése, az egészséges táplálkozás és a fizikai aktivitás, valamint a társadalmi eseményekben való aktív részvétel – ezek mind fontos dolgok. A munkavállalókat valószínűleg mind Amerikában, mind Európában egyformán sújtják a rossz munkakörülmények. Nagyon sok amerikai munkavállaló számára sajnos a nyugdíjazás alapvetően a pénzügyi stresszt növeli, amely aztán közömbösíti azt, hogy a nyugdíjazással egyúttal megszűnik a munkával kapcsolatos stressz is. Így aztán javulás tulajdonképpen nincs, sőt inkább rosszabbodik az amerikai idősebb emberek helyzete és akkor ott van még a halál elfogadásának nehézsége is. A professzorasszony szerint az amerikai nyugdíjasok nagy részének újra munkát kell vállalnia, mégpedig sokszor kevésbé kvalifikált és sokkal stresszesebb munkát, mint amit a nyugdíjazás előtt végeztek. Számukra pedig a nyugdíjazás egészségre gyakorolt pozitív hatása így elképzelhetetlen.


Címkék: nyugdíj, egészség
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2020 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!