Egy speciális hormon vérben mért szintje alapján lehetséges előrejelezni, kik azok a vesebetegek, akiknél szívproblémák, dialízisigény és korai halál fog jelentkezni – állítja egy frissen lefolytatott vizsgálat eredményeiről beszámoló publikáció, amely az „Amerikai Nefrológiai Társaság Szakfolyóirata”-ban jelent meg.
A hormon vérszintjének a tesztelése segítségével tehát be lehet azonosítani azokat a vesebetegeket, akiknek korai kezelésre van szükségük, mert azzal csökkenteni lehet az egészségügyi kockázataikat és élettartamuk is meghosszabbodhat.
A krónikus vesebetegségben (angol rövidítése: CKD) szenvedő betegeknél a „fibroblaszt növekedési faktor-23”-nak (rövidítve: FGF-23) elnevezett hormon vérszintje a vesefunkció csökkenésével párhuzamosan emelkedik. A kutatók arra is kíváncsiak voltak, vajon az FGF-23 szint képes-e előrejelezni, mely CKD betegeknél fognak szívproblémák (a krónikus vesebetegek esetében ez az első számú gyilkos) jelentkezni, kiknek lesz szükségük dialízisre vagy kik azok, akik korai elhalálozással néznek majd szembe.
Ennek meghatározásához Dr. Jessica Kendrick és Dr. Michel Chonchol (mindketten a Coloradói Egyetem munkatársai) és más amerikai egyetemeken dolgozó kollégáik 1.099 fő, előrehaladott CKD betegnél mérték meg a vérük FGF-23 szintjét; a betegeket FGF-23 szintjük alapján négy csoportba ill. kvartilisbe osztották. A betegek átlagosan 2.9 éves utókövetése után a kutatók azt állapíthatták meg, hogy a magasabb FGF-23 hormonszintű csoportokban sokkal több betegnél fejlődtek ki szívproblémák, vált szükségessé a dialízis kezelés és történt elhalálozás, mint azoknál, akiknek a hormonszintje alacsonyabb volt.
Különösen a legalacsonyabb FGF-23 hormonszintű betegekkel való összehasonlításkor derült ki, hogy minden következő csoportban a vizsgálat ideje alatt az elhalálozás kockázata progresszíven magasabb volt. A két legmagasabb hormonszintű kvartilisbe tartozó betegeknél szignifikánsan megemelkedett a szívproblémák és a dialízisigény kockázata.
Az eredmények azt sugallják, hogy az FGF-23 hormon vérszintjei vezérfonalként használhatók a CKD betegek kezelésében. „Az FGF-23 hormonszint talán egy módosítható kockázati faktor a CKD betegek esetében, mivel erősen kapcsolódik az ezen betegekre jellemző legfontosabb kimenetelekkel: elhalálozás, kardiovaszkuláris események és a dialízis megkezdése.” – foglalta össze véleményét Dr. Chonchol.
Természetesen, további kutatások szükségesek ahhoz, hogy a kutatók meg tudják határozni, vajon az FGF-23 hormonszint csökkentésére irányuló kezelések a CKD betegek esetében járnak-e előnyökkel.
