Blog

bánatosszív 2010.07.02 10:17

Piroska Mária

Hogyan jutottunk el idáig?
Mivel nem tudott csak folyadékot fogyasztani mindent megturmikszoltam(még a fasirtot is tejjel hígítva)de az étvágya egyre romlott és állandóan hányt(ez a kezelés mellékhatása
volt)Ekkor kérdeztem meg a háziorvosunkat akihez bármilyen kérdéssel fordulhattam mindíg
adott tanácsot.Kérdésemre hogy adhatok-e egy ki vörös bort-azt válaszolta meg lehet próbálni napi 2dl,és a legközelebbi vizsgálatnál már jobb volt a vérképe.
Nagyon kell vigyázni a lelki egyensúlyra,egy beteg akit megérintett a halál közelsége:ha nem figyelünk rá,állandóan ezen töpreng és künnyen feladja a küzdelmetMERT ez egy Harc amit
közös erővel kell megvívni az ÉLETÉRT!Ezért nagyon sokat kell beszélgetni de csak pozitív dolgokról.Lehetőleg ne beszéljünk a jövő tervezéséről(mert elgondolkodik van -e még számára jövő)a mult szép pillanatait idézzük fel ,de főleg a jelen szépségeit.Ezt a dolgot én úgy tettem szebbé,hogy volt egy kedvenc csirkéje azzal köszöntem neki jó reggelt(nagyon boldoggá tette,ha véletlenűl elfelejtettem,kérdeztemi van a pipével mért nem köszönti)Így szép lassan kezdett javúlni.Már ha félve is azt hittük elmúlt a veszély.Három hónapos javulás után:jött az újabb roszullét.DIAGNÓZIS :TÜDŐRÁK!

© 2009 - 2026 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!