|
- Főoldal
- Betegtájékoztatók szakterület szerint
Betegtájékoztatók szakterület szerint
Nukleális medicina
|
|
Az
elsődlegesen kialakuló jóindulatú tüdődaganatok
30 %-a bizonyul később rosszindulatúnak. A jóindulatú
tüdőtumorok a tüdőszerkezetből kialakuló
neoplazma léziók heterogén csoportja. Magukban
foglalják a hörgőmirigy daganatokat, a hamartomákat
és a ritka neoplazmákat (pl. fibromák, lipomák,
leiomyomák, haemangiómák, stb.) |
Onkológia
|
|
Az emberi idegrendszer részei: a központi és a perifériás idegrendszer. Az idegrendszer szerkezeti és működési alapegysége a neuron. |
|
|
Az elsődleges – tehát az agysejtekből kiinduló – agytumorok kb. 45 %-a jóindulatú. |
|
|
Az agyburokból (agyhártyából) kiinduló daganatok az összes jóindulatú agydaganatok kb. 20 %-át teszik ki. |
|
|
A schwannoma a VIII. agyideg myelin (velős hüvely) sejtjeiből, az ún. Schwann sejtekből fejlődik ki. |
|
|
A hipofízis adenomák a jóindulatú agyadaganatok kb. 15-20 %-áért felelősek. |
|
|
Ér eredetű szövetnövedék, a jóindulatú agytumorok közel 2 %-áért felelős, nem gyakori. |
|
|
Az agyalapi mirigyek közelében kialakuló jóindulatú tumor, amelynek előfordulási rátája 1-3 %. |
|
|
Az érhártyafonat papilloma (az érhártya szövete termeli a központi idegrendszeri /agy-gerincvelő/ folyadékot ) blokkolja a központi idegrendszeri folyadék áramlását és ezáltal vízfejűséget okoz. |
|
|
Az agyban - csakúgy, mint a test más részein - kialakuló ciszták kis gömbök, melyek általában folyadékkal (víz, vér) teltek. |
|
|
|