Barlangkutatás és az antibiotikum rezisztens baktériumok


Egy új-mexikói mély, elszigetelt barlangban olyan antibiotikum rezisztens mikrobiótákat (baktériumtörzsek összessége) fedeztek fel, amelyek mintegy vezérfonalként szolgálhatnak a napjainkra jellemző szuper-baktériumok elleni harcban. A tudósok remélik, hogy a felfedezés egyben azt is jelenti, hogy léteznek olyan, korábban ismeretlen antibiotikumok, amelyeket a természet maga hozott létre és a fertőzések kezelésére ezeket majd fel tudják használni.


A kanadai és amerikai kutatók felfedezésük eredményeiről a PLoS ONE (PLoS = a Tudomány Közösségi Könyvtára, egy amerikai székhelyű non-profit kiadó) nyílt hozzáférésű szakfolyóiratban számoltak be.

Az USA Új-Mexikó Államában található „Carlsbad Karsztüreg Nemzeti Park”-ban felfedezett Lechuguilla barlang, amelyet 1986-ban kezdtek el feltárni, csak 2012. februárjára vált az USA összes szárazföldi barlangja közül a legmélyebb (489 m) és egyben a világ 7. leghosszabb (209,6 km) barlangjává. Nevezetességei közé tartozik a szokatlan geológiája, a ritka képződmények és azok az ősrégi, emberi kéz nem érintette állapotok, amelyekre a felfedezők bukkantak. A barlang egyelőre csak a tudományos kutatók és a feltárásokat vezető csoportok számára látogatható.

Az antibiotikum rezisztens baktériumok teszik lehetővé az olyan, ún. szuper-baktériumok kifejlődését is, mint amilyen a methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus (közismert nevén: MRSA) és ez veszélyeztetheti az emberiség egészségét. Extrém esetekben a baktériumok minden gyógyszerre rezisztensek és a fertőzés gyógyításának az egyetlen választási lehetősége a műtét.

A kutatás egyik fontos kérdése az volt, hogy ezek az organizmusok hol és hogyan tesznek szert a rezisztenciára.

A felfedezésről beszámoló kanadai és amerikai kutatók – Dr. Gerry Wright, a kanadai McMaster Egyetem Biokémiai és Biomedikai Tudományok Osztályának a professzora, egyben az Egyetem Antimikrobiális Kutató Központjának az alapító igazgatója és az amerikai Dr. Hazel Barton, az Akroni Egyetem (Akron, Ohio Állam) biológia, geológia és környezettudomány professzor asszonya – az alábbiakat nyilatkozták a sajtónak:

„A rezisztencia többsége a környezetben sértetlenül élő baktériumokból ered. Kutatásunk azt igazolja, hogy az antibiotikum rezisztencia a baktériumok veleszületett (genetikai) tulajdonsága, amely akár több milliárd éves is lehet. Mi, tudósok pedig csak az elmúlt 70 évben kezdtük el megpróbálni ezt a tulajdonságot megérteni.”

A tudósok szerint a Lechuguilla barlangból gyűjtött 4 millió éves baktériumok egyike sem képes megbetegíteni az embert. Annak ellenére, hogy ezeknek a mikrobiótáknak egyike sem volt soha kitéve a napjainkban használatos antibiotikumoknak, a kutatók azt állapították meg, hogy csaknem az összes baktériumtörzs legalább egyfajta gyógyszerre rezisztens volt, de volt közöttük olyan is, amely akár 14-félére is.

Az összesen tesztelt és bevizsgált 93-féle baktériumtörzs minden tagja rezisztenciát mutatott azokkal az antibiotikumokkal szemben, amelyeket napjainkban az orvosok a betegek kezelésére használnak, beleértve a daptomycint is, amely jelenleg a gyógyszerrezisztens Gram-pozitív patogének (kórokozók) kezelésében az utolsó „mentsvárat” jelenti.

Wright professzor véleménye szerint ennek nagyon fontos klinikai vonatkozásai vannak: „Azt sugallja, hogy a környezetben jóval több olyan antibiotikum létezik, amelyek még felfedezésre és a jelenleg kezelhetetlen fertőzések terápiájában való használatra várnak.”

„A túlélésre legalkalmasabbnak bizonyult baktériumok a saját antibiotikumaikat fejlesztik ki más baktériumok megölésére. Következésképpen, ez a védekező mechanizmus teszi a baktériumokat örökre rezisztenssé az antibiotikumokkal szemben.” – magyarázza Barton professzor asszony.

Dr. Barton hivatkozott egy olyan rezisztencia típusra, amely az orvostudomány számára egyelőre még felderítetlen jelenség és egy olyan, a barlangból kivont organizmus csoportra, amely távoli rokona az antraxot (lépfene) okozó baktériumnak, a Bacillus Anthracis-nak. A lépfene fertőzés életveszélyes, csak akkor menthető meg a fertőzött személy, ha a baktériumspórák belégzését követő néhány órán belül gyógyszeres kezelésben részesül.

Barton professzor asszony szerint felfedezésüknek a következő üzenete van az orvosok számára: „Napjainkban a baktériumok olyan rezisztenciát mutatnak az antibiotikumokkal szemben, amelyet korábban nem tapasztalhattunk. Ez egyfajta korai figyelmeztetésnek számít az antibiotikum használattal kapcsolatosan és arra utal, hogy mennyire fontos az olyan új gyógyszerek kifejlesztése, amelyek a rezisztenciát még a kifejlődés előtt képesek megelőzni. Bár mondhatjuk azt az orvosoknak, hogy jelenleg ez még nem probléma, de a jövőben már az lehet, éppen ezért már most tartanunk kell ettől a „megelőző állapotú” rezisztenciától és elő kell készülnünk a klinikai felbukkanására, mert különben problémák lesznek.”

A Lechuguilla barlangban felfedezett mikrobióták az ilyen kutatások tökéletes alanyának számítanak, mivel a természetben felmerülő antibiotikum rezisztencia „megelőző állapotú” tárházát tartalmazzák. Az ilyen rezisztenciával összefüggő gének eredete rendkívül fontos a patogének antibiotikum rezisztenciája evoluciójának és terjedésének a megértése szempontjából. Növekvő számú bizonyíték utal a környezetben található organizmusokra, mint rezisztencia gén hordozókra.

„Azok a gyógyszerek, amelyek a szuper-baktériumok legyőzésében hatékonyak, magukban a baktériumokban és a környezetben léteznek. Példaként említem a penicillint, amelyet a Penicillium penészgomba család Penicillium chrysogenum fajából állítanak elő. A penicillinnel szemben szinte minden patogén rezisztenssé vált, de hozzáadhatunk egy olyan kemikáliát a penicillinhez, amely a baktériumok vele szembeni rezisztenciáját fogja megsemmisíteni. A penicillin ismét olyan aktív gyógyszerré válhat, amellyel fertőzött betegeket tudunk gyógyítani.” – foglalta össze Dr. Barton.


Címkék: gyógyszer, barlang, antibiotikum, rezisztencia, baktérium, természet
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2020 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!