Egy spanyol kutatás, amelybe 3.016 fő várandós nőt vontak be, megerősítette azt a tényt, hogy az elhízott (kövér) vagy sovány nőknél a terhességük és a szülés közben fennáll a problémák kifejlődésének a kockázata, továbbá a csecsemők egészségét érintő szövődmények is felléphetnek.
A spanyolországi Granada városában található „Virgen de las Nieves” Egyetemi Kórház kutatói azonosították azokat a terhességi kockázatokat, amelyek specifikusan az elhízottsághoz köthetők, majd összevetették ezeket a túlságosan sovány nők kockázataival és így megerősítették azt a tényt, hogy az extrém karcsúság szintén terhességi kockázatokat rejt magában.
„A terhesség során az elhízottság (kövérség) összefüggésben van a magas vérnyomással, a gesztációs diabétesszel (terhességi cukorbetegség), a koraszüléssel, a magzati makroszómiával (jelentése: nagytestűség, az újszülöttek normális, 3-4 kg közötti súlyánál jelentős nagyobb, rendszerint 4-5 kg közötti súlyára utal), valamint a szülés közben előforduló megmagyarázhatatlan csecsemőhalállal. Ugyanakkor a kóros soványság (extrém karcsúság) és a perinatális (szülés körüli) szövődmények közötti összefüggésről még mindig nagyon kevés adat áll a rendelkezésünkre.” – magyarázza Dr. Sebastián Manzanares, a kutatásról megjelent publikáció első szerzője és a Kórház szülész-nőgyógyásza.
A kutatásról szóló publikáció az amerikai-angol „Maternális-Fetális és Neonatális Orvostudomány Szakfolyóirata”-ban (magyarul: Anyai-Magzati és Újszülötti) jelent meg. A kutatásba bevont 3.016 fő terhes nő közül 168-an (5,5 %) extrém karcsúak voltak, 2.597 fő (86,1 %) volt normál testsúlyú és 251 fő (8,3 %) súlyosan vagy morbidan elhízott volt.
A kutatás eredményei egyértelműen azt mutatták, hogy az elhízott édesanyáknál magasabb a hipertenzió (magas vérnyomás) és a cukorbetegség kifejlődésének, valamint a B csoportú Streptococcus baktériumok (rövidítve: BSG) kolonizációjának (megtelepedésének) a kockázata. Ezeknél a nőknél ugyancsak gyakoribb, hogy mesterségesen kell megindítani a szülést vagy császármetszést kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy az választott szülési mód vagy sürgősségi beavatkozás. A szüléskori magzati makroszómia vagy acidózis (savtúltengés) szintén jóval gyakrabban fordul elő ezeknél az édesanyáknál, de megtörténhet az is, hogy a csecsemő még a szülés előtt meghal az anyaméhben.
Az extrém karcsú vagy sovány nők jóval hajlamosabbak az oligohydramnios (a magzatvíz csökkent mennyisége) kórképre, továbbá újszülöttjeik is kórosan alacsony súllyal jöhetnek a világra. Annak előfordulási gyakorisága, hogy koraszülés vagy későn szülés történik, az anya súlyával összefüggésben nem mutatott jelentős eltérést.
„A súlyosan vagy morbidan elhízott anyák esetében nagyobb a káros eredmények és a perinatális mortalitás (szülés körüli elhalálozás) kockázata, éppen ezért kell nekik tanácsokat adni a fogyással és azzal kapcsolatosan, hogy hogyan ismerjék fel a lehetséges szövődmények korai figyelmeztető jeleit. Az ebbe, valamint az extrém sovány csoportba tartozó várandós nőket „magas kockázatúnak” kell tekintenünk.” – figyelmeztet Dr. Manzanares.
Ez a spanyol kutatás azt is igazolja, hogy a súlyosan vagy morbidan elhízott anyák újszülöttjei jóval dundibbak, mint a normál súlyú anyáké. Továbbá, ebben a csoportban a fetális (magzati) makroszómia kockázata 2.3-szer nagyobb, mint a normál súlyú nők esetében.
Dr. Manzanares az alábbi következtetéseket vonta le: „Ezek az eredmények a teherbeesés előtti felmérés szükségességét igazolják és meggyőző érvként szolgálhatnak a nők súlymódosításához. Kutatásunk azt is megmutatja, hogy a súlyosan vagy morbidan elhízott, valamint a kórosan sovány nők esetében a terhességi és a szülési kockázatok jóval magasabbak.”
