Az arrogáns főnökök tipikusan gyengén teljesítő emberek

Az arrogáns főnökök tipikusan gyengén teljesítő emberek, akik a beosztottak megalázásával/megsértésével aláássák az alapértékeket azzal a céllal, hogy a saját belső bizonytalanságukat elfedjék és szervezeti diszfunkciót teremtsenek. Az arrogancia új mérőeszközét, amelyet „Munkahelyi Arrogancia Skála”-nak (angol rövidítése: WARS) neveztek el, az Akroni Egyetem (Ohio Állam) és a Michigani Állami Egyetem kutatói fejlesztették ki. A WARS segítheti a különböző szervezeteket abban, hogy azonosítsák az arrogáns menedzsereket mielőtt azok a szervezetet károsítanák.


Az arroganciát olyan viselkedési minta jellemzi, amely másokat lealacsonyít a kompetencia (szakértelem) és a kiválóság bizonyítására való törekvésük során. Dr. Stanley B. Silverman, az Akroni Egyetem Summit Főiskolája ipari és szervezet pszichológia professzorának a véleménye szerint ez a viselkedés alacsony intelligencia pontszámokkal és alacsony önértékeléssel társul, ha azoknak a menedzsereknek a viselkedésével hasonlítják össze, akik nem arrogánsak.

„Az Ön főnöke eltérő viselkedést tanúsít a beosztottakkal, mint a felettesekkel szemben?” – teszi fel a kérdést Silverman professzor. „Ha igen, az azt jelentheti, hogy valami probléma van a vezetővel.”

Dr. Silverman figyelmeztet arra, hogy az ilyen egyéb kérdésekre adott „igen” válasz „magasba emeli a piros zászlót” és arroganciát jelez – áll az amerikai „Ipari-Szervezeti Pszichológus” c. szaklapban nemrég megjelent publikációban. A publikáció beszámol arról a kutatásról, amelyet Dr. Silverman és munkatársai – többek között Dr. Russel E. Johnson, a Michigani Állami Egyetem menedzsment segédprofesszora – folytattak le.

Silverman professzor megjegyzi, ha nem ellenőrzik őket, akkor az arrogáns vezetők a szervezeten belüli destruktív erővé válhatnak. Ha ezek az arrogáns főnökök vannak megbízva a beosztottak által elvégzendő munkafeladatok kijelölésével, a munkafeltételek jobbá tételével és a teljesítmények felülvizsgálatával, akkor képesek arra, hogy a beosztottjaikat egy tehetetlen pozícióba juttassák.

Dr. Silverman ezzel kapcsolatosan a következőket mondja: „Nem fogják mentorálni (tanácsot adni) a fiatal kollégákat, sem pedig egy csoportot motiválni arra, hogy a szervezet, mint egész számára hasznosak legyenek és így járulnak majd hozzá a negatív szociális munkahelyi légkör kialakulásához.” A professzor hozzáteszi még: „Az arrogancia kevésbé személyiség jellemző, mint inkább viselkedési minták sorozata, amelyeket a „coaching” (személyi tanácsadó) segítségével lehet korrigálni, amennyiben az arrogáns főnök változni akar.

Silverman professzor kihangsúlyozza, hogy a vezetők körében az alázat fejlesztése és a tanulás-orientált munkahelyi klíma elősegítése előreviheti az arrogancia csökkenését és növelheti a vezetőség és az alkalmazottak közötti szociális interakció produktivitását. A Munkahelyi Arrogancia Skálát (WARS) az Amerikai Pszichológiai Társaság Orlandóban (Florida Állam) megtartott 120. éves konferenciáján prezentálták.

Az amerikai professzor szerint az arrogancia napjainkban ámokfutást rendez. Az újságok és az üzleti heti magazinok olyan történetekkel vannak megfűszerezve, melyekben az áll, hogy az igazgatók magángépekkel repülnek állami alamizsnát koldulni, hatalmas bónuszokat kapnak a munkaadóiktól, akik viszont a csődbe vagy a csődközelbe jutott bankok szanálása vagy feltőkésítése révén jutnak milliárdokhoz, ösztönzik a szervezet-szerte a fizetések és juttatások megnyirbálását, miközben önmagukat távol tartják az ilyesfajta változtatásoktól. Dr. Silverman egyetért azzal a megállapítással, hogy az „arrogancia korában” élünk.


Címkék: arrogáns, főnök, munkatárs, beosztott, bizonytalanság
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2020 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!