Az antioxidánsok, kiemelve közülük az E-vitamint, károsak lehetnek egyes emberek szervezetére

A vitaminnal dúsított élelmiszerek és a diéta részét képező táplálékkiegészítők csökkentik szedőjük saját egészségével kapcsolatos aggodalmait. De vajon valóban segítenek a vitaminok? Ha igen, milyen vitaminok, vagy vitamin-kombináció hasznos az egyes emberek számára? Milyen gyakran szedjék azokat és mennyit?

Ezek a kérdések mindig felmerülnek, ha vitaminokról van szó. Az izraeli Tel-Aviv Egyetem egyik kutatócsoportja igen átfogó és akkurátus kutatást folytatott le az E-vitamin használata és a szívbetegségek közötti kapcsolat vizsgálatára, melynek alapján most arra figyelmeztetnek, hogy az össze-vissza történő E-vitamin szedés, ráadásul magas dózisban, sokkal több kárt okoz az emberi szervezetben, mint hasznot.
 
„Azért is választottuk kutatásunk témájául az E-vitamin és a különböző betegségek kapcsolatának vizsgálatát, mert annyiféle, egymásnak ellentmondó jelentés, vélemény látott már napvilágot az E-vitamin különböző betegségekben gyakorolt jótékony hatásairól, hogy szerettünk volna végre tisztán látni e kérdésben.” – nyilatkozta a kutatócsoportot vezető professzor. „Kutatásunk eredménye azt igazolja, hogy egyes emberek szervezetére káros hatással van a táplálékkiegészítőként szedett E-vitamin, míg másoknál kifejezetten jótékony hatást fejt ki. Éppen ezért megpróbáljuk beazonosítani azokat a csoportokat, melyeknek tagjai esetében az E-vitamin szedése kifejezetten jótékony hatással bírna szervezetükre.”

A korábbiaktól eltérően, a kutatócsoport nem maga fogott hozzá az E-vitamin szedésével kapcsolatos vizsgálatokhoz, hanem a témában már lefolytatott és igen kiemelkedőnek számító kutatások eredményeit elemezték (csoportjukba döntéselemző orvost is bevontak) és mérték az E-vitamin egészségre gyakorolt hatását, de nem egyöntetű, hanem egymástól eltérő következtetéseket tudtak csak levonni.

A korábban megjelent számos kutatási eredményt elemezve, és ennek során a „QALY” (Az angol „Quality-Adjusted Life-Years Gained” rövidítése, azaz az „életminőséggel korrigált megnyert életévek”.) költség-haszon elemző paramétert alkalmazva, arra az eredményre jutottak, hogy annak a betegnek, aki táplálékkiegészítőként nem szedett E-vitamint, sokkal kedvezőbb volt a „QALY” mutatója, mint azoké, akik szedték a vitamint.
 
A „QALY” költség-haszon elemző paraméter a orvostudományban használt standard paraméter, amely annak becslésére szolgál, hogy a beteg egészségére az orvosi beavatkozások hogyan hatnak: Az egészségi állapot javulásának a költség-hasznosság elemzésben általánosan használt mértéke, amely kombinálja a mortalitást és az életminőség javulásában testet öltő nyereséget - egy kezelés a megnyert életévek számában kifejezett eredménye a minőséghez igazítva.

Gyakorlati példán szemléltetve, az izraeli kutatócsoport vezetője a következőképpen magyarázta a „QALY” paraméter jelentését: „Tegyük fel, hogy van egy, a kutatásban résztvevő személy, aki a kutatás 20 éves időtartama során az első 10 évben teljesen egészséges volt. Majd ezután stroke-ot kapott és a következő 10 évben betegsége miatt mások segítségére szorult. A „QALY” paraméter az első, egészségben eltöltött 10 év folyamán 10 volt, de a stroke bekövetkezése után a beteg életének minősége a felére esett vissza, mint annak előtte volt. Éppen ezért, a második dekádot (10 évet) úgy tekintjük, mintha csupán 5 egészséges életévvel lett volna egyenlő, a személy „QALY” paramétere tehát 15 lesz.”

A kutatócsoport tagjai igen nagyszámú adatbázist vizsgáltak meg és értékeltek ki, amerikai, európai és izraeli kutatásokban részt vett, több, mint 300.000 személy adatát nézték át. Megállapították, hogy az átlagos QALY-paraméter a táplálékkiegészítőként E-vitamint szedett emberek esetében 0.3-del kevesebb volt, mint a vitamint egyáltalán nem szedett egyének esetében. Általánosságban ez azt jelenti, hogy az E-vitaminnal kezelt emberek életminőséggel kombinált megnyert életéveinek száma kevesebb volt. Ez pedig már igen beszédes eredmény.

A kutatók számára azonban az igazi kihívás az volt, hogy képesek legyenek annak meghatározására, kik azok az emberek, akiknek esetében az E-vitamin szedés minden valószínűség szerint haszonnal jár. Foglalkoztak azzal a több, mint 20 évvel korábban publikált első hipotézissel is, mely az atheroszklerózis (érelmeszesedés) oxidatív elméletére épült és amely megalapozta az antioxidánsok napjainkra igen széles körűvé vált fogyasztását. Kezdetben ez a hipotézis jócskán megnövelte az emberek lelkesedését azzal kapcsolatosan, hogy az olyan antioxidánsok, mint az E-vitamin és a C-vitamin, eredményesen használhatóak különböző betegségek kialakulásának és progressziójának megelőzésére. E tekintetben a friss izraeli kutatási eredmény igen nagy csalódást kell, hogy okozzon.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy az E-vitamin táplálékkiegészítőként való használata legnagyobb részt nem tesz jót az emberi szervezetnek. Néhány esetben pedig kifejezetten ártalmas is.” – közölte a professzor. „Az orvos sem írna fel a teljes lakosság számára vérnyomáscsökkentő gyógyszereket, csak azoknak a betegeknek, akiknek magas a vérnyomásuk. Sajnos ez a megállapítás igaz az antioxidánsok esetében is. Ha szedésüket mindenkinek javasolja az orvos, azzal sokkal több kárt okoz, mint hasznot. Néhány ember szervezetének kifejezetten hasznos, de a többség számára ártalmas.”

A kutatócsoport tagjai jelenleg azon munkálkodnak, hogy olyan, részletes kritériumrendszert állítsanak fel, melynek alapján az E-vitamin biztonsággal szedhető táplálékkiegészítőként. Tovább kutatják az antioxidánsok általános kémiai mechanizmusait is, annak jobb megértése érdekében, hogy hogyan is fejtik ki hatásukat, valójában hogyan működnek.


Címkék: vitamin, antioxidánsok, táplálékkiegészítők, E-vitamin
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2020 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!