Amerikai tudósok a légszennyezettség és a II. típusú (felnőttkori) cukorbetegség kialakulása között komoly összefüggéseket találtak

Amerikai tudósok sürgető bizonyítékot találtak a felnőttkori (II. típusú) cukorbetegség és a légszennyezettség szintje között – amikor a levegőben a szennyező részecskék szintje magasabb, a diabétesz kockázata felszökik, még akkor is, ha olyan tényezőket is figyelembe vesznek, mint az etnikai hovatartozás és az elhízás mértéke – jelent meg az Amerikai Diabétesz Társaság „Cukorbeteg Gondozás” c. szakfolyóiratában.

A kutatást a Bostoni Gyermekkórház és a neves Harvard Orvostudományi Egyetem kutatói végezték. Elsősorban a felnőttkori diabétesz gyakoriságára fókuszáltak vizsgálataik során, azaz a II. típusú cukorbetegségre. Az a tény, hogy a magasabb légszennyezettségi szint rendszerint több gépkocsi futását jelenti az utakon, egyúttal azt is magával vonja, hogy a gépjárművek vezetőinek és utasainak csökken a fizikai aktivitása, ami magasabb elhízási arányhoz vezethet, ez pedig a cukorbetegek arányának növekedését jelenti – a kutatók ezt mind figyelembe vették, más szóval: a tudósok közvetlen kapcsolatot találtak a légszennyezettség szintje és a diabétesz kialakulásának kockázata között, miután figyelembe vették ezeket a mennyiségi változókat, melyek a magas légszennyezettségi területeken jelentkezhetnek.

Ez az első olyan, nagyszámú lakosság bevonásával végzett kutatás, amely a diabéteszes betegek száma és a légszennyezettség változó szintjei közötti összefüggéseket vizsgálja. A vizsgálat megerősíti azokat a korábbi kutatásokat, amelyek egereknél az inzulinrezisztencia növekedése (a cukorbetegség előszobája) és a légszennyező részecskéknek való kitettség között kapcsolatot találtak. A kutatók a 0,1-2,5 nanométer finomságú, azaz a PM2.5-ös szennyező anyagokra (PM=particulate matter, szennyező anyag) összpontosították figyelmüket, melyek a motorral hajtott gépjárművek kipufogógázában, a ködpárában és a füstben gyakoriak.

A Gyermekkórház kutatói, John Pearson és John Brownstein teamjük segítségével kigyűjtötték az USA minden szárazföldi államára vonatkozó, a Környezetvédő Ügynökség (angol rövidítése: EPA) által 2004-2005-ben rögzített összes adatból a fenti finomságú szennyező részecskékkel kapcsolatos adatokat. A szelektált információkat összehasonlították az USA népszámlálási és a CDC Központ (Betegség Ellenőrző és Megelőző Központok) nyilvántartási adataival, annak érdekében, hogy megállapítsák a felnőtt cukorbetegek arányát, illetve, hogy a betegségadatokat az elhízás, a fizikai aktivitás, a földrajzi lokalizáció, a népsűrűség és az etnikai hovatartozás adataival korrigálni tudják. Mindezen korrigáló tényezők a cukorbetegség kialakulásának ismert kockázati tényezői. Dr. Pearson elmondása szerint minden lehetséges dolgot meg akartak tenni annak érdekében, hogy a matematikai zavart csökkentsék, és hogy kutatási eredményeik érvényességét biztosítsák.

Kutatási munkájuk során konzisztens és sürgető kapcsolatot találtak a cukorbetegség gyakorisága és a levegő PM2.5-ös koncentrációja között. Azt állapították meg, hogy a diabétesz gyakorisága 1 %-kal emelkedett a PM2.5-ös szennyező anyagok minden 10 mikrogramm/légköbméter mennyiségű növekedése esetén. Dr. Brownstein elismerte, hogy nem rendelkeztek egyénekre lebontott „légszennyezettségnek való kitettség”-i adatokkal, így nem tudnak okozati viszonyt igazolni, továbbá nem ismerték pontosan a cukorbetegek betegségének mechanizmusát. Ennek ellenére a légszennyezettség minden modell esetén szignifikáns előrejelző tényezőnek mutatkozott. Az is meg tudták állapítani, hogy azokban az államokban, ahol a legmagasabb volt a PM2.5-ös kitettségi szint, de az még az EPA hivatalos légszennyezettségi határain belül volt, ott a cukorbetegség előfordulásának gyakorisága 20 %-kal volt magasabb, mint ott, ahol a törvényes határokon belül a legalacsonyabb volt a PM2.5-ös kitettség.

A kutatásról megjelent publikáció társszerzője, Dr. Allison Goldfine szerint – aki egyben a Joslin Diabétesz Központ klinikai kutatásainak vezetője – sok környezeti tényező járulhat hozzá a cukorbetegség járványszerű terjedéséhez, mind az USA-ban, mind világszerte. Véleménye szerint míg a többletkalória fogyasztásnak és az ülő életmódnak - igen helyesen - nagy figyelmet szentelnek, a további kockázati tényezők új megközelítést jelenthetnek a cukorbetegség megelőzése szempontjából. A tudósok azt mondják, további vizsgálatokra van szükség, különösen olyanokra, amelyek a gyulladásos mechanizmusok cukorbetegségben betöltött szerepét vizsgálják, illetve a PM2.5-ös kitettségi mutató pontos szerepét tisztázzák.

Dr. Brownstein szeretne egy olyan vizsgálatot, amely egyéni szintre lebontva tanulmányozná a cukorbetegség és a légszennyezettségi kitettség adatait. Emellett szeretnék eredményeiket nemzetközi szinten is megvizsgálni, ahol a környezetszennyezési standardok esetleg kevésbé szigorúak, mint az USA-ban.

Összefoglalóan: véleményük szerint kutatási eredményeik azt sugallják, hogy a PM2.5-ös kitettség az USA felnőtt lakossága esetében hozzájárulhat a cukorbetegség megnövekedett gyakoriságához. Ezek az eredmények hozzáadódnak azokhoz a növekvő számú bizonyítékokhoz, melyek azt igazolják, hogy a légszennyezettség a cukorbetegség kialakulása szempontjából bizony kockázati tényezőnek számít.


Címkék: cukorbetegség, diabétesz, légszennyezés, füst, por, szennyezés, inzulin, levegő
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2020 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!