Agyi diszfunkció és agykéregsorvadás

A diabétesz (cukorbetegség) nagyon sok szövődménye, mint pl. a vesebetegség, a láb- és a látási problémák rendszerint jól felismerhetők. Ezzel szemben a betegség agyra gyakorolt hatása gyakran elkerüli a betegek figyelmét vagy nem is tudnak róla.

Az elmúlt 5 év során a Beth Israel Diakonissza Orvostudományi Központ (angol rövidítése: BIDMC, az amerikai Harvard Orvostudományi Egyetem oktató kórháza) neurofiziológusa, Dr. Vera Novak által vezetett kutatói team a diabétesz idősebb emberek körében a kognitív (megértő-, észlelőképesség) egészségre gyakorolt hatásait vizsgálta és megállapította, hogy az emlékezetromlás, a depresszió és az egyéb típusú kognitív gyengülések ennek a szervezetre sokrétű hatást gyakorló krónikus betegségnek a súlyos következményei.

Nemrég Dr. Novak teamje azonosított egy olyan kulcsfontosságú mechanizmust, amely az események ezen folyamata mögött áll. Egy tanulmányban, amelyet a „Diabétesz Gondozás” c. amerikai szakfolyóiratban publikáltak, a kutatók beszámolnak arról, hogy az idősebb cukorbetegek körében két adhéziós molekula – az sVCAM és az sICAM – okoz gyulladást az agyban, elindítva ezzel egy olyan eseménysorozatot, amely hatással van a vérerekre és tulajdonképpen az agyszövet atrófiáját (sorvadását, zsugorodását) okozza.

Fontos az is, hogy a kutatók megállapították, hogy az agy frontális (elülső) és temporalis (halánték) területének a szürkeállománya - amely az olyan kritikus fontosságú agyi funkciókért, mint a döntéshozatal, a nyelv, a verbális memória és a komplex feladatok, felelős – az a terület, amelyet ezek az események a leginkább érintenek.

„Korábbi munkánk során megállapítottuk, hogy a cukorbetegek körében szignifikánsabban nagyobb mértékű az agy sorvadása, mint a kontrollcsoportban. Tényszerűen, 65 éves korban az átlagos személy agya kb. évente 1 %-ot zsugorodik, de a diabéteszeseknél az agytérfogat akár évi 15 %-kal is csökkenhet.” – magyarázza a doktornő.

A diabétesz akkor fejlődik ki, amikor a glükóz felszaporodik a vérben, ahelyett, hogy bejutna a test sejtjeibe és ott energiaként hasznosulna. A hiperglikémiának is nevezett kórkép gyakran kéz a kézben jár a gyulladással. Dr. Novak meg akarta határozni azt, vajon a vérerek krónikus gyulladása okozhatja-e a cukorbetegeknél az agyba irányuló véráramlás megváltozását.

E hipotézis teszteléséhez Dr. Novak kutatói teamje 147 fő, átlagosan 65 éves résztvevőt verbuvált. Ezek közül az idős emberek közül 71-nek 2. típusú cukorbetegsége volt és már legalább 5 éve gyógyszert szedtek az állapotuk kezelésére. A többi 76 ember a nem diabéteszes kontrollcsoportba sorolódott.

A résztvevőkkel kognitív és egyensúlyi tesztek sorozatát végeztették el, illetve standard vérnyomás és vércukorszint mérést végeztek. Vérmintákat is vettek azzal a céllal, hogy mérni tudják az adhéziós molekulákat és a szisztémás gyulladás néhány egyéb markerét. Az agyi perfúzió (vérrel való átáramoltatás) mértékének a meghatározásához a betegek funkcionális MRI vizsgálaton estek át, melynek során egy specializált képalkotó technikát – arteriális spin címkézés (ASL), melyet a BIDMC Kórház MR-orvosa, Dr. David Alsop fejlesztett ki – használtak a standard MRI-vel együtt ahhoz, hogy néhány agyi terület vaszkuláris reaktivitását mérni tudják és hogy bemutassák a véráramlásban beálló változásokat.

Ahogyan azt előre jelezték, a szkennelések azt mutatták, hogy a cukorbetegeknél nemcsak nagyobb a vérerek konstrikciója (összehúzódása) mint a kontrollcsoport tagjainál, de sokkal több az atrófiás agyszövetük is, különösen a szürkeállományban. Az eredmények arra is rámutattak, hogy a diabéteszes betegeknél a frontális, a temporalis és a parietalis (koponyafalcsont menti) agyi régiók jóval érintettebbek. Hasonlóképpen, a team által végzett szérum marker mérések megerősítették azt, hogy a magas glükózszint erősen korrelál a gyulladásos citokinek magasabb szintjével.

„Úgy tűnik, hogy a krónikus hiperglikémia (cukorbetegség) és inzulinrezisztencia (a cukorbetegséget megelőző kórállapot) váltják ki az adhéziós molekulák felszabadulását és indítják el az olyan események zuhatagát, amelyek a krónikus gyulladás kifejlődéséhez vezetnek. Ha pedig a krónikus gyulladás beindul, a vérerek összehúzódnak, a véráramlás lecsökken és az agyszövet károsodik.” – magyarázza Dr. Novak.

Ez a felfedezés az agy megváltozott vaszkuláris reaktivitásának a két biomarkerével is szolgál. „Ha azonosítani tudjuk ezeket a markereket, mielőtt az agy károsodna, megpróbálkozhatunk a közbeavatkozással.” – mondja Dr. Novak, magyarázva azt, hogy néhány adat már jelzi, hogy a gyógyszerek javíthatják a vaszkoreaktivitást is (az agyi vérerek reakcióképességét).

„De ami ennél is fontosabb – teszi hozzá a doktornő -, az az, hogy ezek az új kutatási eredmények még mindig rengeteg okkal szolgálnak az orvosok és a betegek számára ahhoz, hogy a diabétesz kezelésének és prevenciójának is jóval nagyobb figyelmet szenteljenek.”

„A kognitív képességek gyengülése egy ember azon képességét érinti, hogy sikeresen teljesítse még az olyan legkisebb mindennapos tevékenységeket is, mint a séta, a beszéd vagy az írás. Egyedül az USA-ban jelenleg 25.8 millió 2-es típusú cukorbeteg eset van, amely országunk teljes lakosságának több mint a 8 %-a. A diabétesz agyra gyakorolt hatásai nagyrészt elhanyagoltak és amint azt az eredményeink is megerősítik, olyan témáról van szó, amellyel muszáj foglalkozni.” – foglalta össze véleményét Dr. Novak.


Címkék: agy, diszfunkció, agykéregsorvadás, diabétesz, szövődmények, keringés, erek, ér
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2020 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!