Amerikai kutatók a nyitott zugú glaukóma (angol rövidítése: OAG) különböző kockázati faktorait elemezték és rangsorolták, melynek alapján a betegeket már a korai stádiumban szűrni lehet, ha fennáll annak a veszélye, hogy kifejlődik náluk a kórkép.
A glaukóma – magyar nevén zöldhályog – krónikus, progresszív és visszafordíthatatlan betegség. A látóideg megbetegedését jelenti, melynek vezető tünete a szem belső nyomásának akut vagy krónikus megemelkedése. A látóideg, amely a szemünkbe érkező képet az agyba közvetíti, finom idegrostokból tevődik össze, ha ezek pusztulni kezdenek, akkor az kezdetben alig észrevehető kieséseket okoz a látótérben. Ezek az apró kiesések mindaddig észrevétlenek maradhatnak, amíg végül nem okoznak egybefüggő látótérkiesést. Ha a látóideg összes rostja elpusztul, akkor bekövetkezik a vakság.
A glaukóma világszerte a vakság harmadik vezető oka és az USA-ban pedig a második helyen van ezen a téren. A világ lakosságának elöregedése miatt 2020-ra várhatóan már 80 millió ember fog a Földön ebben a szembetegségben szenvedni.
A glaukóma különböző formái közül a nyitott zugú (a csarnokzug állapota szerint) glaukóma a leggyakoribb és ez okozza a legtöbb kárt is. Sajnálatos módon, ha a beteg nem jár kb. 40 éves korától rendszeres szűrésre – erre kifejezetten csak azért szokott sor kerülni, mert a családban már előfordult ilyen betegség -, akkor nehéz detektálni a kórképet egészen addig, amíg alapvető és visszafordíthatatlan látásvesztés nem következik be.
Az amerikai kutatók – Dr. Duo Zhou és kollégái a New Jerseyi Orvostudományi és Fogászati Egyetemről – statisztikai kollinearitás elemzéssel értékelték a nyitott zugú glaukóma rizikófaktorait és logisztikai regressziós modellek segítségével azonosították az ilyen kockázati faktorok egy minimum sorozatát, amely a betegség prognózisához és diagnosztizáláshoz szükséges. Vizsgálatuk több mint 400 fő, apró vagy súlyos látási problémákkal küzdő beteg adatain alapult, akik problémájuk miatt kórházban is voltak. A kutatók vizsgálata felfedte:
-
A dohányzás,
-
Az életkor,
-
A „látómező teszt” eredmények,
-
A standard szemvizsgálatok alkalmával azonosított neuroretina gyűrű lokalizált elvékonyodása jelenlétének,
-
A „cup/disk” arány és
-
Az egyéb faktorok
relatív kockázatát.
„Az adatok komplexek és az előrejelző tényezők diagnosztikus faktoroktól való elszeparálása meglehetősen nehéz volt.”– ismerte be a kutatói team. Javaslatuk szerint a családban előfordult betegségeket, a beteg kórtörténetét (anamnézis), a jelenlegi gyógyszerszedést, a földrajzi lakhelyet, a látómező teszt és a szemvizsgálat eredményeit a diagnózis felállításánál és az OAG prognózisának az elkészítésekor mind figyelembe kell venni.
Ugyanakkor az OAG prognózisából bizonyos faktorokat kizártak, ilyen a nem, a rassz, a glaukóma családi előfordulása, a cukorbetegség, a hipercholesterolemia, a pajzsmirigy betegség, a migrén, a Raynaud-betegség és a myopia (rövidlátás), mivel ezeknek nincs közvetlen hatásuk a nyitott zugú zöldhályog kifejlődésére.
A kutatók elemzése szerint az OAG kifejlődésének az esélye 91 %-kal nő meg a látóidegfő cup/disk aránya 0.1-pontos növekedése esetén. A cup/disk arány (magyarul: a látóidegfő mélyedése/a látóidegfő peremterülete egy referencia síkhoz viszonyítva) változása a látóidegfő méretbeli és alakbeli eltérését okozza.
Az életkor évente 3 %-kal növeli meg a kockázatot, de 31 %-kal csökken a Humphrey-látómező átlag szórásának minden egyes dB-lel való növekedése esetén. Azoknál a betegeknél, akiknél a Humphrey-látómező átfogó tesztje rendellenes, az OAG kifejlődésének az esélye 4.36-szoros lesz, míg azoknál, akiknél a neuroretina gyűrű lokalizált elvékonyodása tapasztalható, ez az esély 7.19-szeresére növekszik. Érdekes módon a dohányzó betegeknél jóval kisebbnek látszott az OAG kifejlődésének a valószínűsége, mint azoknál, akik nem dohányoznak, pedig nagyon sok dohányos szenved nyitott zugú glaukómában.
