A viselkedésterápia javítja az agyi funkciókat és az agyi csatolásokat

Vizsgálatok azoknál a gyermekeknél, akik gyenge olvasási képességük miatt egy annak javítását célzó intenzív, hat hónapos tréningen vettek részt, agyuk egyik speciális régiójában megnövekedett csatolást (konnektivitást) mutattak ki, továbbá olvasási képességük is jelentős mértékben javult – mutatta ki egy friss amerikai kutatás, amelyet az amerikai Mentális Egészség Nemzeti Intézete finanszírozott.

Régóta tudott az orvosok körében, hogy a viselkedésterápia javítja az agyi funkciókat. A mostani, izgalmas áttörést az jelenti, hogy a viselkedésterápia alkalmazása után az agy különböző régiói közötti csatolásban változásokat fedeztek fel. A gyenge olvasási képesség javításához kapcsolódó felfedezés az orvosok, tudósok számára olyan izgalmas megközelítési módszert nyújthat a sajnálatosan jelentős mértékben növekvő olyan mentális rendellenességek kezelésében, amelyek a specifikus agyi áramkörök problémáiból erednek.

A kutatás lefolytatásához véletlenszerűen választottak be egy intenzív, korrepetáló programba 35 fő, 8-12 éves kor közötti kisgyermeket, akik gyenge olvasási teljesítményt nyújtottak, valamint további 12 kisgyermeket egy olyan kontroll-csoportba, amelynek tagjai normál iskolaosztályos oktatásban részesültek. Összehasonlítási célokból a kutatók 25 fő, ugyanolyan korú kisgyermeket is elhelyeztek a csoportokban, akiket tanítóik átlagos, vagy átlag feletti szinten olvasóknak minősítettek.

Négy korrepetáló olvasási program állt rendelkezésre, de az olvasás javulásában a kutatók csak igen kis eltérést tapasztaltak a különböző programcsoportok között. Éppen ezért a négy különböző programban részt vett kisgyermekek eredményeit úgy értékelték, mintha egy csoport eredménye lett volna. A programok több, mint hat hónapos iskolaidőszakot öleltek fel, a hét 5 tanítási napjából mindegyiken 50 perces időtartamban (összesen 100 órában) foglalkoztak a kicsikkel, egy tanárra három tanuló jutott. Mind a négy program a kisgyermekek azon olvasási képességének javítására fókuszált, amellyel az ismeretlen szavakat tudják megfejteni.

Egy ún. diffúziós tenzor leképezés (diffusion tensor imaging, rövidítve: DTI) technológia alkalmazásával a kutatók képesek voltak mérni a gyermekek agyában lévő fehérállomány szerkezeti tulajdonságait. A fehérállomány biztosítja a hatékony kommunikációt a központi idegrendszerben. (Az emberi agyban jól elkülöníthető a főleg az idegsejt-testekből álló szürkeállomány és a neuronokat – idegsejteket - összekötő, velős hüvelyű axonokból - idegrostokból - álló fehérállomány. Az axonokat az elektromosan szigetelő mielinhüvely borítja, mely az oligodendroglia-sejtekből áll, és ami a fehérállomány jellegzetes színét is adja.)

A DTI leképezés különösen jól mutatja a fehérállományon keresztül hatoló vízmolekulák mozgását, ami a fehérállomány-csatolás minőségét tükrözi. Minél jobb a konnektivitás, annál több vízmolekula mozog ugyanabba az irányba, ami viszont nagyobb „sávszélességet” biztosít a különböző agyi régiók közötti információáramláshoz.

A kutatás kezdetén a gyengén olvasó gyermekek agyának azon régiójában, amelyet „elülső-balközepi fehérállománynak” (anterior left centrum semiovale) nevezünk, a fehérállomány rosszabb minőségű volt, mint az átlagos szinten olvasóké. Az intenzív tréning befejeztével, hat hónappal később a gyengén olvasó gyermekeknél az agy ezen régiójában jelentős minőségjavulás mutatkozott. Azoknál a kontroll-csoportba tartozó kisgyermekeknél, akik nem vettek részt korrepetálásban (normál iskolai oktatást kaptak), nem mutatkozott fehárállomány-minőségjavulás, ami a kutatók számára azt bizonyítja, hogy a korrepetáló oktatásban részesült csoportok tagjainak agyában észlelt változások nem az agy természetes formálódásának a következményei.

A kutatók azon erőfeszítéseik közepette, hogy az ezen változások alapjául szolgáló mechanizmusokat pontosítsák, arra a következtetésre jutottak, hogy az ún. myelinizációnak nevezett folyamat lehet a megoldás kulcsa. (Myelinizáció = fiatal felnőtt korig zajló folyamat, melynek során a hosszú axonok velőshüvelye kialakul, más néven behüvelyeződés. Myelin = egy zsíros anyag, amely burkot, vagy hüvelyt képez az idegszálak, az axononok körül.) A myelin – amely elektromos szigeteléshez hasonló – az agy idegsejtjei között sokkal gyorsabb és hatékonyabb kommunikációt tesz lehetővé. Azonban, az agyi változások és az olvasási teljesítmény javulása közötti iránykapcsolat egyelőre tisztázatlan maradt: vajon az intenzív korrepetálás a megnövekedett myelinizáció előidéző oka, vagy a tökéletesebb szómegfejtési képesség olyan változásokhoz vezetett az olvasási szokásokban, ami nagyobb myelinizációt eredményezett.

„Kutatási eredményeink nemcsak az olvasási képesség hiányát rehabilitáló, illetve a korrepetáló oktatás pozitív hatásait bizonyítják, de az agyi csatolásokhoz kapcsolódó sokirányú fejődési zavarok – mint amilyen az autizmus is – tökéletesebb terápiájának útját is megnyitják.” – közölte az egyik (Carnegie Mellon) egyetemi kutatóorvos.


Címkék: olvasás, viselkedés, viselkedésterápia, képességek, agy
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2021 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!