A vesékben termelődő dopamin szabályozza a vérnyomást és hatással van az élettartamra is

A dopamin neurotranszmitternek (kémiai ingerületátvivő anyag) az agyban betöltött szerepei a legismertebbek – az olyan jelátviteli utakon, amelyek szabályozzák a mozgást, a motivációt, a jutalmazást, a tanulást és a memóriát.

Az amerikai Vanderbilt Egyetem Orvostudományi Központjának (Nashville, Tennessee Állam) kutatói nemrég demonstrálták, hogy az agyon kívül termelődő dopamin – a vesékben – fontos a vesefunkció, a vérnyomás szabályozása és az élettartam szempontjából. Vizsgálataik, melyek eredményeiről a „Klinikai Kutatás Szakfolyóirata”-ában számoltak be, azt sugallják, hogy a vesespecifikus dopamin rendszer terápiás céllá válhat a magas vérnyomás és az olyan vesebetegségek, mint pl. a diabéteszes nefropátia kezelésében.

„Korábbi kutatások már jelezték, hogy a dopaminnak szerepe van a vesefunkció és a teljes testfolyadék volumen szabályozásában, de az nem volt világos, ez a mechanizmus hogyan működik.” – mondja Dr. Raymond Harris professzor, a Központ Nefrológiai és Hipertenziós Divíziójának vezetője.

A dopamin vesével kapcsolatos szerepének feltárásához Dr. Harris és munkatársa, Dr. Ming-Zhi Zhang segédprofesszor egerekben megszüntette a vesespecifikus dopamin termelést (egy, csak a vesében megtalálható dopamin-generáló enzim kiütésével) és megvizsgálta a beavatkozás kimenetelét.

Megállapították, hogy a vesékben termelődő dopamin hiányában szenvedő egerek alaphelyzeti vérnyomásértéke felszökött és még magasabbra emelkedett vérnyomásuk, amikor magas sótartalmú táplálékot kaptak, ami arra utalt, hogy ezek az egerek jó só-szenzitív (esszenciális) hipertenzió modellek lehetnének. „A vese dopamin rendszerének megváltozása hajlamosíthatja az egyéneket a magas vérnyomásra.” – jegyzi meg Harris professzor.

A kutatók azt is igazolták, hogy a vese dopamin termelésének kiiktatása megnövelte a renin termelést. A renin az angiotenzin-II. rendszert a só és a víz visszavételére aktiválja – és generálja a magas vérnyomást.

„Ezek a kísérleti állatok visszatartják a sót és a vizet, amikor veséjük dopamin termelése nem elégséges. Vizsgálataink rávilágítanak ennek a teljes, egyéb hormonális rendszernek a fontosságára, amelyről úgy tűnik, hogy kiegyensúlyozza vagy lefékezi a renin-angiotenzin rendszert.” – magyarázza Dr. Harris.

Jelenleg a krónikus vesebetegségek kezelésének legfontosabb célpontja a renin-angiotenzin rendszer. Egy másik célpont felfedezése – nevezetesen a vese dopamin rendszere – rendkívül izgalmas esemény, állítják a kutatók. Folyamatosan dolgoznak azon, hogy feltárják, vajon az olyan specifikus gyógyszerek, amelyek erősítik a vese dopamin rendszerét, hatékonyak-e a hipertenzió blokkolásában és a progresszív vesebetegségek kezelésében.

A kutatók ugyan megjósolták az egérmodellek vesefunkciójában beálló változásokat, mégis nagyon meglepődtek, amikor felfedezték, hogy a módosított egerek csak feleannyi ideig éltek, mint a normális egerek (15 hónapig, szemben a normális egerek 30 hónapjával). Megállapították, hogy a vesében, a szívben és a vaszkuláris rendszerben a stresszhez kötődő proteinek szintje megemelkedett, azt sugallva, hogy a vese dopamin termelésének megszüntetése szisztémás hatásokat okoz.

„A vesespecifikus dopamin rendszer nemcsak a vesefunkció és a vérnyomás szabályozása szempontjából fontos, de az állatok átfogó egészsége szempontjából is. Ha a vesében megváltozik a dopamin rendszer, az állatok élettartama jelentősen megrövidül.” – foglalja össze Dr. Harris.


Címkék: dopamin, agy, vérnyomás, életkor, vese, só, víz, folyadék
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2020 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!