Egy új tanulmány szerint nem csökken a vesedonorok túlélési esélye.
Sőt, azt is kijelentették, hogy a végső stádiumú veseelégtelenség kockázata sem nő a vesedonoroknál.
A kutatók 3.698 vesedonor adatait vizsgálták, hogy felbecsüljék a végső stádiumú veseelégtelenség kockázatát. Egy alcsoportban az egészségügyi állapotot és az életminőséget is vizsgálták. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a donorok élete ugyanolyan hosszú, vagy akár hosszabb is lehet, mint a nem-donoroké, mivel nincsen túlzott kockázata a végső stádiumú veseelégtelenség kialakításának.
A tanulmányban 11 ember alakított ki végső stádiumú veseelégtelenséget, ami 1 millióból 180 embernek felel meg egy évben.
A szerzők szerint a legtöbb donor életminősége jobb volt, mint az embereknek általában.
A kutatás eredménye nem volt meglepő, ugyanis a vesedonoroknak szigorú vizsgálatokon kell átesniük mielőtt donorrá válnak, így nem meglepetés az, hogy jobb formában vannak, mint az emberek többsége.
Az élő donorból való veseátültetés egy választható kezelési mód azon betegeknek, akik végső stádiumú veseelégtelenségben szenvednek.
